Megbocsátás
Cél: Harag elengedése, lelki béke elősegítése.
Eszközök: Papír, boríték, gyertya (elemes), halk zene
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Miért nehéz megbocsátani?
• Fő rész (25 perc): Esetmegbeszélés, levélírás: „Megbocsátok, mert…”. Levelek lezárása borítékba.
• Megosztás (10 perc): Aki szeretné, megoszthatja érzéseit.
• Levezetés (5 perc): Vizualizációs gyakorlat: „Elengedem a haragom…”
• Elengedés sárkány készítése
Boldogságóra Alapprogram
Megküzdési stratégiák
Cél: Nehézségek kezelése, rugalmas gondolkodás fejlesztése.
Eszközök: Szituációs kártyák, gondolattérkép
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Milyen helyzetek nehezek számunkra?
• Fő rész (25 perc): Szituációk megbeszélése, „Mit tehetek?” gondolattérkép készítése. Belső erőforrások keresése.
• Megosztás (10 perc): Hogyan oldottam meg egy nehéz helyzetet?
• Levezetés (5 perc): Pozitív megerősítések megbeszélése.
Célok kitűzése és elérése
Cél: A céltudatosság, tervezés, motiváció fejlesztése.
Eszközök: SMART-cél sablon, ceruzák
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Mit jelent a cél? Kinek van célja most?
• Fő rész (25 perc): Saját cél megfogalmazása SMART-módon. Példák bemutatása. Rövid- és hosszú távú cél megrajzolása.
• Megosztás (10 perc): Kiscsoportos megbeszélés, célok bemutatása.
• Levezetés (5 perc): Motiváló üzenet írása maguknak.
3. Társas kapcsolatok ápolása
Cél: A barátság, empátia és együttműködés fejlesztése.
Eszközök: Páros kártyák, nagy papír, ragasztó
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Miért fontosak a jó kapcsolatok?
• Fő rész (25 perc): 2. Optimista életszemlélet
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
o Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
o Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
o Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
o Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak…”
Páros gyakorlat: „Ismerd meg a másikat” – kérdések segítségével beszélgetnek. Utána rajzolnak közösen egy „barátság-fát”, amelyre felírják, mi erősíti a kapcsolatokat.
• Megosztás (10 perc): Melyik kapcsolatépítő tulajdonságot érzik legfontosabbnak?
• Levezetés (5 perc): „Ma kinek mondok valami kedveset?” – körmegosztás.
2. Optimista életszemlélet
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
• Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
• Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
• Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
• Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak…”
1. Hála
Cél: A hála tudatosítása, pozitív élmények megerősítése.
Eszközök: Papír, színes ceruza, zene
Időkeret: 45 perc
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Beszélgetés: Mi a hála? Mikor éreztél hálát utoljára?
• Fő rész (25 perc): Hála-kártya készítés: minden diák rajzoljon és írjon egy köszönőlapot valakinek, akinek hálás. Ezután olvassák fel.
• Reflexió (10 perc): Megosztás: Milyen érzés volt hálát kifejezni?
• Levezetés (5 perc): Meditáció zenével: „Ma miért vagyok hálás?”
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
• Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
• Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
• Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
• Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak..
Június az éves munka összegzésének ideje. Az egész tanéven át zajló boldogságórás programunkat fotók segítségével idéztük fel. E fotók kerültek ki a faliújságunkon szereplő tudásvárig vezető útra. A fotókról, egy-egy mondat erejéig, a gyerekeknek eszükbe jutó eseményeket felidézték.
Az összegzés a már szokásokká vált boldogságórás dalokkal folytatódtak. Activity segítségével kellett kitalálniuk, hogy melyik dal fog felhangzani. Ezek után következett a felszabadult bulizás.
A felszabadultság érzése hatotta át az erdei iskolás programunkat, a Mecsextrémbeli kalandozásunkat és a szászvári tanulmányi kirándulásunkat.
Itta várban játszottuk a Miért lehetnék én a király, királynő? játékunkat. Ennek lényege, hogy egy a gyerekek által körbezárt körbe egy trónszéket helyeztünk. Az ezen ülő király jelöltek saját maguk legpozitívabb tulajdonságát emelték ki. Majd a körülötte ülők jó tulajdonság bombákat „lőttek” a középen ülőre.
A társas támogatás másik fontos eleme volt ebben a hónapban az önbizalom hátizsákos játék. Mindenki elkészítette a saját hátizsákját, majd a saját padjára helyezte. Az osztály valamennyi tagja elindult, hogy megtöltse ezeket a hátizsákokat a tulajdonosára jellemző jó tulajdonságokkal. A másiknak küldött fontos üzeneteket már lúd tollal írták bele egymás hátizsákjába.
A hátizsák mellett mindenki elkészítette saját magát iskolásként, padban ülve. Ez a kis papír egyben a tanulás végét is jelképezte. Azt, hogy mire emlékszik az évből a legszívesebben Hogy vagy? kártyákkal beszéltük meg. Ezek a képek nagy része már a nyári tervekre is vonatkozott.
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Apró örömök
A Boldogságóra középpontjában az élet apró örömeinek felismerése és megélése állt. A gyerekekkel együtt fedeztük fel, hogy a boldogság nem mindig valami nagy és különleges dolog – sokszor elég egy pici hóesés, egy mosoly, egy közös nevetés.
A foglalkozást egy megnyugtató relaxációval kezdtük:
„Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok”
Ez a játékos mondóka segített a gyerekeknek ellazulni, és már ezzel is ráhangolódtak az apró, hétköznapi élmények értékelésére.
Ezután Bagdi Emőke: „Imádok élni” című dalt hallgattuk meg. A zene közben utánzó mozgásokat végeztünk: a gyerekek utánozták a napfényt, a madarakat, a virágokat – az élet szépségeit. A dal segített megélni, hogy öröm van a mozgásban, a zenében, az együttlétben.
A téma bevezetésekor beszélgetőkört tartottunk. A gyerekek felsorolták, milyen kis dolgok szereztek nekik örömet az elmúlt napokban. Többen említették az első havat, amiből ugyan csak egy pici hóember készült, mégis hatalmas boldogság volt számukra.
Ezután IKT-eszközök segítségével korábbi közös programjainkról néztünk képeket. A gyerekek örömmel emlékeztek vissza:
– „Emlékeztek, mikor ez a kép készült?”
– „Miért mosolyogtunk akkor?”
A képek segítették az emlékek felidézését, az örömforrások tudatosítását.
A feldolgozás során a gyerekek a munkafüzetben dolgoztak, ahol az érzékszerveken keresztül kapcsolódtak az örömélményekhez. Tapintás, szaglás, látás, hallás és ízlelés – minden érzékszervünk segít boldogságot találni a mindennapokban.
A mesehallgatáshoz csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: „Újra együtt!” volt . Góliát és Pirinkó barátságán keresztül a gyerekek megtapasztalhatták, hogyan lehet örülni egymás társaságának, segíteni másokon, és értékelni a különbségeket is.
A mese után beszélgettünk:
– Milyen állatok lakhatnának Pirinkó vagy Góliát házában?
– Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamely érzékszervük nem működik?
– Mi lenne, ha csak a szívünkkel „látnánk” vagy „hallanánk”?
Ezután ízérzékelő játékot játszottunk, ahol bekötött szemmel kóstoltak meg gyümölcsöket, zöldségeket. Ez a játék nagy derültséget és igazi örömöt hozott a csoportba.
A munkafüzet 49. oldalán található színezőt is elkészítették, amely az örömélményhez kapcsolódott. A gyerekek nagy lelkesedéssel színezték ki, miközben elmondhatták, miért választották azt a színt vagy képet.
Zárókörben minden gyermek elmondhatott egy optimistán csengő mondatot, például:
– „Örülök, hogy együtt játszhattunk!”
– „Ma is volt egy kis boldogságom!”
– „Szeretem, amikor havazik!”
A foglalkozás minden eleme segítette a gyerekeket abban, hogy észrevegyék és értékeljék azokat az apró dolgokat, amik nap mint nap mosolyt csalnak az arcukra – és ez az igazi boldogság.
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Megküzdési stratégiák – Ne félj!
A Boldogságóra témája a félelmekkel való megküzdés, a bátorság fejlesztése volt. A foglalkozást a „Villámlazítás” nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely segített a gyerekeknek lecsendesedni, testileg-lelkileg felkészülni az előttük álló kalandokra. A relaxációhoz nyugodt légkört és kényelmes helyet biztosítottam.
Ezután Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó…” című dalát hallgattuk meg, amely közben a gyerekek finoman megsimogatták az arcukat, karjaikat, hátukat, lábukat – így testükön keresztül is megtapasztalhatták az ellazulás érzését. A zene és az érintés megnyugtató hatással volt rájuk, jó alapot teremtett a további munkához.
A foglalkozás bevezetésében izgalmas játékos elemként „Bátorságpróbát” tartottunk. A gyerekek képzeletben levelet kaptak Pók nénitől, aki próbára tette őket: bátran ki kellett szabadítaniuk kedvenc játékaikat. A próba részei voltak:
– közös éneklés,
– rajz készítése Pók néninek,
– kincskeresés, ahol rejtett tárgyakat kellett megtalálniuk a teremben.
Ezek a feladatok játékosan fejlesztették a bátorságot, együttműködést és önbizalmat.
A mesehallgatás előtt csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket a mese világába:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje volt, amely mély és inspiráló módon beszél a nehézségek leküzdéséről, arról, hogyan találjuk meg belső kulcsunkat a félelmek legyőzéséhez. A mese után beszélgettünk:
– Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
– Kinek adnád oda?
– Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
– Szoktál álmodni?
A beszélgetés során minden gyermek lehetőséget kapott a gondolatai megosztására, a visszahúzódóbbakat külön bátorítottam.
Ezután kiszíneztük a munkafüzet 42. oldalán található illusztrációt, ami segített a meseélmény elmélyítésében.
A foglalkozás lezárásaként „Hajótörés” játékot játszottunk, ahol a gyerekek egy pokrócon utaztak, amely a tutaj szerepét töltötte be. A cél az volt, hogy mindenki együtt maradjon rajta, ahogy az egyre kisebb lett. Ez a játék nemcsak a fizikai együttműködést fejlesztette, de segített felismerni: együtt könnyebb megküzdeni a nehézségekkel.
A zárófeladat során minden gyermek kiszínezte a megküzdés jelét a munkafüzetében, és elmondhatta, hogyan lett bátor egy-egy nehéz helyzetben.
A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a félelem természetes érzés, de le lehet győzni – és ebben sokszor segít egy jó barát, egy bátor gondolat vagy akár csak egy kedves mosoly.
1. „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.” – megbeszéljük, mit jelent az idézet, és ki az, aki egyetért vele.
2. Megbeszéljük, milyen pozitív előnyökkel jár a rendszeres testmozgás.
3. Kapnak 10 állítást, amiket 0-3 pont között kell pontozniuk, aszerint, mennyire gyakran végzik azt a cselekvést. A végén összeszámolják a pontokat, és eszerint kapnak egy-egy értékelést, hogy mennyire egészségtelen az életmódjuk. Erre az értékelésre reflektálhatnak, és azt is megfogalmazhatják, milyen terveik vannak a pontszámuk „csökkentésére”.
4. A gyerekek a hét minden napjára leírják, hogyan és milyen egészséges programot tudnak betervezni.
5. Különböző sportokról kapnak a gyerekek felsorolást, és be kell jelölniük, melyiket szeretik, nem szeretik, és melyiket szeretnék kipróbálni.
6. Közös szófelhő készítése a mozgással kapcsolatos asszociációikról