Októberi témánk: Az optimizmus gyakorlása.
Pöttömke eltűnik című mesével kezdtük a mai Boldogságórát. Kérdéseket tettem fel a mesével kapcsolatban, amire nagyon jó válaszokat kaptam. Relaxációs gyakorlattal egy kicsit megmozgattuk magunkat és előkerült Szomorú Szilárd és Boldog Blanka. Velük játszottunk sokáig, mert ez a játék mindenkinek nagyon tetszett.
Egymással szembe raktam két széket, melyeket leterítettem szép, színes kendőkkel. „Aki erre a székre leül, csak a jót látja meg a másikban.” A páronként leültetett gyerekek egymás jó tulajdonságairól beszéltek. Érdekes dolgokat mondtak, tanulságos volt hallgatni.
Boldogságóra Alapprogram
Kiskunmajsai Móra Ferenc Óvoda, Általános Iskola,
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, EGYMI
2025/2026
Boldogságóra – Optimizmus
Időpont: 2025. október
Helyszín: Szivárvány csoport,
Kapcsolódás: A zene világnapja – saját készítésű hangszerekkel zenélés, őszi gyümölcsnap, mosolygós arc színezése.
Az optimizmus azt jelenti, hogy jókedvűek vagyunk, és elhisszük, hogy minden jól fog sikerülni. Aki optimista, az akkor is mosolyog, ha valami nem megy elsőre — mert tudja, hogy újra megpróbálhatja.
• Ha elesel, felállsz és újra próbálod.
• Ha esik az eső, akkor is találunk benne valami jót — pl. ugrálhatunk a pocsolyában.
• Ha mosolygunk, ha jókedvűek vagyunk, a világ is szebb lesz körülöttünk.
Zenés hangulatkeltéssel megmutattam a gyerekeknek az elkészült hangszereket. Közösen kipróbáltuk, hogyan szólnak: rázás, kopogás, ütögetés, dobolás. A gyerekek felfedezték a különböző hangokat, ritmusokat.
Ezt követően a gyerekek meghallgatták Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, közben hangszereikkel együtt zenéltek és mozogtak.
A dal után beszélgettünk:
– Milyen volt a dal? Vidám? Jó kedvű?
– Milyen érzés volt együtt zenélni?
A gyerekek a zenélést követően asztalhoz ültek és közösen ízlelgették az őszi gyümölcsöket.
Megneveztük a gyümölcsöket, a gyerekek bátorítást kaptak, hogy kóstoljanak meg mindenfélét.
A gyerekek a hallott dal és a jókedv hatására kiszínezték a mosolygós arc sablont.
A boldogságóra során a gyermekek a zenélés, az alkotás és a közös élmények segítségével megtapasztalták, mit jelent optimistának lenni: örülni a zenének, a közösségnek, az ízeknek és a mosolynak. Az újrahasznosított hangszerek készítése a környezettudatosságot is erősítette, miközben minden tevékenység az öröm, pozitív érzések és sikerélmény köré épült.
Kiskunmajsa, 2025.október 20.
Készítette: Molnár Katalin
Kiskunmajsai Móra Ferenc Óvoda, Általános Iskola,
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, EGYMI
2025/2026
Boldogságóra – Optimizmus
Időpont: 2025. október
Helyszín: Szivárvány csoport,
Kapcsolódás: A zene világnapja – saját készítésű hangszerekkel zenélés, őszi gyümölcsnap, mosolygós arc színezése.
Az optimizmus azt jelenti, hogy jókedvűek vagyunk, és elhisszük, hogy minden jól fog sikerülni. Aki optimista, az akkor is mosolyog, ha valami nem megy elsőre — mert tudja, hogy újra megpróbálhatja.
• Ha elesel, felállsz és újra próbálod.
• Ha esik az eső, akkor is találunk benne valami jót — pl. ugrálhatunk a pocsolyában.
• Ha mosolygunk, ha jókedvűek vagyunk, a világ is szebb lesz körülöttünk.
Zenés hangulatkeltéssel megmutattam a gyerekeknek az elkészült hangszereket. Közösen kipróbáltuk, hogyan szólnak: rázás, kopogás, ütögetés, dobolás. A gyerekek felfedezték a különböző hangokat, ritmusokat.
Ezt követően a gyerekek meghallgatták Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, közben hangszereikkel együtt zenéltek és mozogtak.
A dal után beszélgettünk:
– Milyen volt a dal? Vidám? Jó kedvű?
– Milyen érzés volt együtt zenélni?
A gyerekek a zenélést követően asztalhoz ültek és közösen ízlelgették az őszi gyümölcsöket.
Megneveztük a gyümölcsöket, a gyerekek bátorítást kaptak, hogy kóstoljanak meg mindenfélét.
A gyerekek a hallott dal és a jókedv hatására kiszínezték a mosolygós arc sablont.
A boldogságóra során a gyermekek a zenélés, az alkotás és a közös élmények segítségével megtapasztalták, mit jelent optimistának lenni: örülni a zenének, a közösségnek, az ízeknek és a mosolynak. Az újrahasznosított hangszerek készítése a környezettudatosságot is erősítette, miközben minden tevékenység az öröm, pozitív érzések és sikerélmény köré épült.
Kiskunmajsa, 2025.október 20.
Készítette: Molnár Katalin
Debrecen-Józsa Kerekerdő óvoda
Ebben a nevelési évben új intézményben kezdtem meg a tevekenysegemet.
A csoportban még nem voltak boldogsagórák, így ez külön fontos volt számomra. Megmutatni, megerezni az érzelmek játékát, azt a fajta sokoldalúságot, amelyet a program kínál.
Úgy éreztem a gyerekek nyitottak voltak felém.
Mesével, ráhangoló játékokkal, sok tánccal, verssel tettük gazdagabbá a hónap témáját. A hálafa mese után egyénileg helyezték el kezüket a papírra amit körbe rajzoltak. A végén együtt csodaltuk meg a produktumot. A hálabefőtt különösen tetszett nekik, mindenki elmondta mit tenne az üvegbe. Csodálatos hálakő érkezett hozzánk, amely szépségével mutatta meg fontosságát. Hiszem, hogy a gyermekek érzelmi intelligenciája már egészen kis kortól fejleszthető és gazdagítható.
A Boldogságóra program keretében a 6. osztályos tanulókkal a „Hála” témakörét dolgoztuk fel. A foglalkozás célja az volt, hogy a diákok felismerjék, mennyi mindenért és mennyi embernek lehetünk hálásak, mind a saját mikrokörnyezetükben, mind az emberiség történelme során. A téma feldolgozása több szinten zajlott, a kutatómunka, a digitális eszközhasználat, a kreatív alkotás és az önreflexió egységében.
A munka elején a tanulók saját életükből választottak olyan személyt, akinek hálásak lehetnek. Ilyenkor előkerültek a szülők (anya, apa, nevelőapa), barátok és barátnők, illetve más közeli személyek is. A legtöbben általános, de őszinte gondolatokat fogalmaztak meg, ugyanakkor néhány tanuló mélyen elgondolkodott a hála fogalmán, és rendkívül érett, megható gondolatokat osztott meg. Az ilyen személyes hálalevelek ismertetése után gyakran elindult egy közös beszélgetés, amelyben más tanulók is megosztották saját élményeiket, így a foglalkozás valódi közösségi élménnyé és érzelmileg tartalmas órává vált.
A következő lépésben a tanulók egy-egy olyan történelmi vagy kulturális személyiséget választottak, akiknek munkássága nyomán az emberiség hálát érezhet. A gyerekek az internetes források mellett a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vették a háttérinformációk és rövid vázlatok elkészítéséhez, ezzel fejlesztve digitális kompetenciájukat és kritikai gondolkodásukat.
A választott személyek között szerepeltek többek között:
Leonardo da Vinci, Kossuth Lajos, Rubik Ernő, Neumann János, Csukás István, Szent-Györgyi Albert, Karl Benz, Semmelweis Ignác, Louis Pasteur, Szent István, a Wright testvérek, Mátyás király, Tim Berners-Lee, Thomas Edison, Bartók Béla, Johannes Gutenberg és Széchenyi István.
A tanulók hálalevelet írtak választott személyükről, amelyben megfogalmazták, miért lehetünk hálásak neki. Majd elkészítették a levelek vizuális formáját: kiszínezték, kivágták, és az adott személy arcképével díszítették. Ezeket a leveleket is egy közösen készített „Hálafára” rögzítettük, amelynek törzsét és ágait természetes anyagokból alkottuk meg.
Az elkészült, „feldíszített” fa körül további beszélgetések bontakoztak ki: a tanulók megosztották gondolataikat arról, hogy miért fontos a hála kimutatása, hogyan hat a kapcsolataikra és a közösség légkörére.
Pedagógiai szempontból a tevékenység komplex kompetenciafejlesztő hatású volt:
• Szociális és állampolgári kompetencia: az együttműködés, egymás iránti tisztelet és empátia gyakorlása.
• Énkifejezés és érzelmi intelligencia: a hála tudatosítása, megfogalmazása és átélése.
• Anyanyelvi kommunikáció: írásbeli és szóbeli önkifejezés fejlesztése.
• Digitális kompetencia: információkeresés, mesterséges intelligencia felelős használata.
• Esztétikai-művészeti tudatosság: kreatív, vizuális alkotás létrehozása természetes és mesterséges anyagokkal.
A projekt során a tanulók megtapasztalták, hogy a hála nem csupán érzés, hanem életvezetési érték, amely segíti az optimizmust, a kitartást és az emberi kapcsolatok erősítését. A foglalkozás erősítette a közösségi kohéziót, a pozitív életszemléletet és az egymás iránti megbecsülés fontosságát – mindezt élményszerű, alkotó tevékenységen keresztül.
Boldogságóra: Optimista október
Mosolymanócskák foglalkozás
2025. október 17.
Cél: A gyerekek felismerjék, milyen érzés, amikor örömöt, szeretetet, jókedvet éreznek, és megtanulják ezeket megélni, megosztani másokkal. A gyerekek megtanulják a dolgok jó oldalát látni, hinni magukban, és bízni abban, hogy a nehézségek után is minden rendbe jön. Megértsék, mit jelent derűsen, reményteljesen gondolkodni, és megtapasztalni, hogy a nehéz helyzetekben is lehet valami jót találni.
Korosztály: 6-7 év
Időtartam: 30-40 perc
Eszközök: papír, filctoll, színes ceruza, tábla, laptop, hangszóró
1. Bemelegítés (3 perc):
Cél: ráhangolódás, pozitív érzések felidézése
A gyerekek körben ülnek a szőnyegen. Mindenki elmondhat valamit, amitől jobb kedve lesz, ha szomorú. Pl.: ha megölel anya, ha a barátom mosolyog, ha a cicám dorombol, stb.
2. Játék – A napos és a felhős gondolatok (3 perc)
Készítek egy napocskát (pozitív, napos gondolatok), és egy felhőt (negatív, felhős gondolatok). Különböző állításokat mondok, a gyerekek eldöntik, hogy napos vagy felhős gondolat.
Pl. Nem sikerül, úgyis elrontom.
Megpróbálom, menni fog!
Senki sem akar velem játszani.
Holnap újra megpróbálom.
3. Kézműves tevékenység – „Az én napsugaram” (15 perc)
Minden gyerek kap egy nagy napot (papírból kivágva).
A nap sugaraira rajzolják vagy írják (segítséggel), miért tudnak optimisták lenni..
Példák: Sok barátom van. Mindig van, aki segít. A napocskákat az osztály falára tesszük — „Az optimizmus napsugarai”.
Cél: Tudatosítani a pozitív élményeket, vizuálisan is megjeleníteni őket.
4. Mese – „A kis csiga, aki hitt magában” (10 perc)
Egy rövid mesét olvasok arról, hogy egy kis csiga lassú volt, mégis elindult a versenyen, mert hitt magában, és bár utoljára ért célba, mégis nagyon büszke volt magára.
Utána beszélgetés:
• Mitől volt optimista a kis csiga?
• Mit tanulhatunk tőle?
• Mikor voltál te is bátor, és nem adtad fel?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis csiga, akit Csigusznak hívtak. Csigusz nagyon szerette a tavaszt- a nap melegen sütött, a fű zöldellt, és minden állat vidáman sétált a mezőn. Egy nap a Nyuszi izgatottan kiáltotta:
– Figyeljetek! Holnap lesz a nagy réti futóverseny!
Mindenki lelkes lett, kivéve Csiguszt.
-Én? Én nem tudok gyorsan haladni- sóhajtott- sose érek célba!
A katicabogár megsimogatta a házát:
– Ne add fel, Csigusz! Nem az számít, hogy ki ér be először, hanem, hogy elindulsz!
Azon az estén Csigusz sokat gondolkozott, és azt mondta magának: Megpróbálom! Lassan, de biztosan.
Másnap elindult a verseny. A nyuszi ugrott, a béka szökkent, a csiga pedig… elindult. Lassan, nagyon lassan. Néha megállt pihenni, néha visszacsúszott egy kicsit, de mindig biztatta magát: Csak tovább, menni fog!
A többiek már rég célba értek, amikor Csigusz még mindig mászott. De nem adta fel. És amikor végül beért, mindenki tapsolt neki.
– Megcsináltad, Csigusz!- kiáltotta a nyuszi.
-Igen!- mosolygott a kis csiga- mert hittem magamban!
És attól a naptól kezdve, ha valami nehéznek tűnt, csak ennyit mondott:
– Lassan, de biztosan, minden sikerül!
5. Zárókör – „Boldogság-lufi” (5 perc)
A gyerekek képzeletben felfújnak egy boldogság-lufit, amibe belefújják minden örömüket.
„Most engedjük fel a boldogság-lufikat, és nézzük, ahogy az öröm elrepül a világba!”
A második boldogságóránk témája „Az optimizmus gyakorlása” volt, amit a 11.F-es csoportommal német órán dolgoztunk fel. Miután egy szórejtvény segítségével megfejtették az óra témáját („Optimismus”), közösen felolvastunk és lefordítottunk néhány idézetet a pozitív gondolkodásról. Az óra további részében a tanulók pármunkában optimista/pozitív szavakat gyűjtöttek, majd néhány mondatot kellett pozitívan befejezniük (pl.: Ma 8 órám van, de…). Végezetül mindenki megalkotta a saját tervezésű optimista pólóját. Minden pólóra rákerült egy-egy bátorító mondat németül (pl.: Fel a fejjel! Gondolkodj pozitívan!).
Ez az óra is jó hangulatban telt, és az óra végére az összes póló ott lógott a táblán lévő „ruhaszárító kötélen”.
Az október hónap kiemelkedő témája az optimizmus volt. Az, hogy valaki pesszimista vagy optimista nem velünk született, ezért fontos, hogy beszélgessünk róla, erősítsük a gyerekekben a pozitív gondolkodást. Különböző szituációkon keresztül játszottuk el, hogy viselkedik egy pesszimista, és hogy egy optimista ember. Megbeszéltük, miért jobb a mentális egészségünk érdekében a pozitív életszemlélet.
Minden tanuló elkészítette a saját optimista arcát egy-egy pozitív üzenettel.
Egy testnevelés óra alkalmával csatlakoztunk a Gyalogló hónap eseményhez
A nyuszikák hosszú sétaközben felfedezték Komárom történelmi nevezetességeit.
A bevezetésben arcmimikával fejezték ki a hangulatukat a gyerekek. Többségében mosolyogtak. A relaxációban közösen ellazítottuk magunkat (Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj…) Zenehallgatás következett: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok….Előtte felhívtam a figyelmet az elhangzó szavakra. A felidézésnél ügyesen emlékeztek több szóra. Az optimizmus szó fogalmának bevezetésére alkalmaztam a zenében elhangzó szavakat. A feldolgozás szakaszban „Tükörjátékot” játszottunk, melyben csak szép és jó tulajdonságok hangzottak el. Ezután a „Szupererő kártyajáték” reménység, optimizmus erősség képeit vettem elő. Korábban már játszottunk ezzel. Sokat segítettek a gyerekeknek a megértésben a kártya képrészletei. Egyesével elemeztük a képeken látható eseményeket, mi abban a rossz, mi lehet jó abban a rossz dologban. Képessé váltak a látottakat-hallottakat összekapcsolni. Ezután mindenki elmesélt egy saját rossz eseményt a kollégiumi életéből. A varázsszemüveget feltéve a kicsik (1.o.) egy szép dolgot neveztek meg. A nagyobbak (2-4.o.) képesek voltak a dolgok jó oldalának észrevételére. A befejezésben színezték az optimizmus jelet, melyet kiragasztottak a vár második lépcsőfokára.
