Ez a hónap igen mozgalmas volt. A költészet napjára két tanulóval készültünk területi versenyre, majd nyílt nap, tavaszi szünet, énekeltünk a Földért. Egészséghét, készülünk anyák napjára. Így volt lehetőség gyakorolni a megbocsátást, így a feladat elkészítésére alig maradt időnk, de azért megcsináltuk! Apránként haladtunk és így készítettük el az erdőt.

Ebben a hónapban a megbocsátásról volt szó a boldogságóránkon. Megbeszéltük, hogy mennyire fontos, hogy valaki igyekezzen a teljes megbocsátásra, s ha nem is tudjuk ezt minden alkalommal elérni, törekednünk kell rá.

A megbocsátás erdejében fő iránymutatónak a szeretet erejét tartották a gyerekek . Minden pozitív érzés, tulajdonság, ami itt megtalálható, ebből ered.
Aki meg tud bocsátani, annak a szívében győz a szeretet a harag felett.
Különböző szituációkat játszottunk el, amelyben a tanulók megélhették, hogy ők bocsátottak meg valakinek, vagy nekik bocsátottak meg.

Végigsétáltunk a megbocsátás erdején. Sokféle „fát” ismertük fel. Úgy gondoljuk, ezek nélkül nem lenne „megbocsátáserdő”. Kerestük a legértékesebb fát. Legtöbben a szeretet fáját találtuk a legfontosabbnak.