Két foglalkozásra osztottuk a „tananyagot”.
Az első napon elolvastuk a kapcsolódó mesét, megbeszéltük a történetet. Ezután a gyerekek személyes vállalásaikat mondták el. A legtöbb tanuló valami segítséget vállalt, egy-két gyermek kis ajándékot készített a családtagjainak.
A második napon az előző napi vállalások teljesítéséről beszélgettünk, majd felidéztük az olvasott mese tartalmát. Azután megkérdeztem a gyerekektől, sikerült-e teljesíteni vállalásukat, valamint hogyan érezték utána magukat. Miután erről beszámoltak, arról is beszélgettünk, hogy mit jelent az a közmondás, hogy: „Jó tett helyébe, jót várj!”
Majd beszélgetőkört kezdeményeztem. Két mondatot kellett folytatni a gyerekeknek a témakörrel kapcsolatban.
1. Azért szeretek jót tenni, mert…
2. Azért szeretem, ha velem jót tesznek, mert…
Az utolsó tevékenységünk során mindenki kapott egy papírból kivágott szívet, s arra rárajzolt egy jó cselekedetet. Azt beszéltük meg a gyerekekkel, hogy minden nap kinyitjuk valakinek a szívét, s aznap azt teljesíti.