Elsősök vagyunk, most ismerkedünk Hálakapitánnyal és egymással.Gyakoroltuk a figyelmes hallgatást .Kipróbáltuk a mesélő kört. A Népmese napjához kapcsolódva lapbookot készítettünk csoport munkában.Pillanatkapitányhoz hasonlóan mi is elkészítettük a csákónkat.
Boldogságóra Alapprogram
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
A 4.d osztály tanulói Lénárd Lászlóné osztályfőnök vezetésével technika órán az Origami Világnap alkalmából dolgoztak. A gyerekek sablon és oktatóvideó segítségével készített papírból egy kedves, ölelős figurát. A közös hajtogatás során nemcsak technikai tudásukat fejlesztések, hanem a Boldogságóra remény és az optimizmus is megjelent. A tanulók örömmel, bizakodva és támogatva alkottak, ami nemcsak sikerélményt, hanem pozitív hangulatot és összetartozást is hozott.
Szeptember hónap Boldogságóra témája a Hála volt!
A tanórát relaxációval kezdtük, aminek célja, a hangoldódás- ellazulás, szívünk megnyitása volt egymás felé.
Ezen a tanórán, arról beszélgettünk a tanulókkal milyen fontos a hála, miért tölt el bennünket jó érzéssel, ha hálásak lehetünk. Megosztottuk egymással az érzéseinket, ki miért és kiért hálás az életben.
Majd, körbe ültünk és mindenki húzott egy kérdéskártyát. Majd mindenki elmondta mit gondol róla. Sok érdekes gondolat született, mindenkinek más- más érzés, elképzelés jutott eszébe ugyan arról a kérdésről.
A tanóra vége fele elkészítettük az osztály hálabefőttjét, amibe mindenki beledobta kis cetlire írt háláját!
A hála hónapjában a tanulásban akadályozottak 6. osztályával a „Szép nap, ölelj most át engem” című dalt többször elénekeltük, a füzetükbe kinyomtatva beragasztottuk. Így szükség esetén bármikor el tudják énekelni, akár otthon is. Játszottunk hálajátékot is; ez kicsit több előkészületet igényelt, és több magyarázatot a pedagógus részéről, de végül ügyesen megoldották a feladatot.
„Hálás vagyok” feliratú könyvjelzőket készítettünk, amelyeket laminálás után használatba is vettek a tanulóink.
Alkottunk egy plakátot is, ahol a gyerekek szóban elmondták, melyikük miért/kiért/kinek hálás, a pedagógus pedig leírta a könnyebb olvashatóság kedvéért. Végül pedig dekorálták az elkészült művet.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
Iskolánk 7-8. osztályos tanulói részt vettek a Magyar Szabadidősport Szövetség által szervezett Világ Gyalogló (Hó)napon. A program célja az volt, hogy a gyaloglást népszerűsítse, ezért egy könnyű, egyenletes terepen tett sétát szerveztünk. A túra során a tanulók élvezték a természetet, megfigyelték a környező fákat, természetet és sajnos a kiszáradt csatornát. Az őszi betakarítási területeket. A program nem verseny volt, hanem közös élmény, ami erősítette a csapatszellemet és a természet szeretetét. Nagyon jó hangulatban telt, a tanulóknak igazán tetszett a gyaloglás. Mindenki jól bírta a 4 km-es távot, és ha több időnk lett volna, szívesen mentek volna tovább is, mert meg sem kottyant nekik a séta. Örömmel töltötte el őket a természet közelsége és a közös mozgás élménye.
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy mennyi mindenért lehetnek hálásak az életükben és tudják kifejezni a hálát rajzzal, szavakkal vagy gesztusokkal. A játékos órán készítettek egy „hála-fát” is, papírból kivágott kis színes levelekre felírták a gyerekek, miért hálásak, majd felragasztották a gyönyörűen kiszínezett fára, amelyet a tanterem falára helyeztünk el, hogy minden nap emlékeztessen minket arra, hogy az apró kis dolgokért is hálásak lehetünk és boldogok legyünk.
A foglalkozás során az optimizmusról beszélgettünk. Ráhangolódásként szavakat gyűjtöttünk, majd feldolgoztuk a kérdéskártyákat és optimista reakciókat is kerestünk az egyes felsorolt helyzetekre. Végül gondolatokat gyűjtöttünk és elkészítettük belőle az „optimizmus napsugarait”.
A boldogságórák egyik fontos témája az optimizmus, amely azt jelenti, hogy a nehézségek ellenére is képesek vagyunk a dolgok jó oldalát nézni, és hinni abban, hogy a jövőben pozitív dolgok történhetnek velünk. Az optimizmus gyakorlása segít abban, hogy könnyebben küzdjünk meg a stresszel, jobb kapcsolatokat alakítsunk ki, és boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.
A gyakorlat során a gyerekek megtanulják felismerni a negatív gondolatokat, és azokat pozitív, reményteli nézőpontokra cserélni. Ehhez különféle játékos feladatokat, beszélgetéseket és kreatív tevékenységeket használtunk.
Az optimizmus nem azt jelenti, hogy minden rózsaszín, hanem hogy bízunk benne: nehézségek után is jönnek jó dolgok – és ehhez mi is hozzátehetünk.
Számomra talán a legnehezebb az optimizmus hónapja. Na nem azért, mert nem vagyok optimista, sokkal inkább azért, mert a gyermekek nehezebben értik meg, hogy mit is jelent ez a szó. Annak érdekében, hogy könnyebben menjen az ismeretlen szó befogadása a játék tevékenységet „hívtam” segítségül.
A projekt témám az „Iciri – piciri kis tök” volt, így adott volt, hogy ebben a témakörben szervezek játékot. Az első és legfontosabb feladatom az volt, hogy a gyermekek elhiggyék, hogy a cél, amit magunk elé tűztünk ki, az sikerülni fog.
Egy térképet készítettem, amit körbe égettem, kávéval lefestettem a könnyebb asszociáció érdekében. A térkép a csoportszobánkat ábrázolta. Elsőként meg kellett festeni, hogy mi is van a térképen. Őszanyó elrejtette nekünk különböző tököket, a csoportszoba hét pontján. (meseszám) A térkép megmutatta azokat a pontokat, ahol tököt fogunk találni. Kis nyilak jelezték, hogy mikor, merre kell menni ahhoz, hogy felleljük a rejtekhelyeket. A térképen sorra haladtunk, a számozásokat figyelembe véve megkerestük az ősz kincsét, a tököt. Miután megtaláltuk, megtapsoltuk magunkat, hogy sikeresen megtaláltuk az elrejtett kincseket és megbeszéltük, hogy a csapatmunkának és a hitünket köszönhetjük, hogy mind egy szálig meglett. Csoportokba rendeztük őket fajták szerint, majd megbeszéltük az azonosságokat és a különbségeket is. Képeket osztottam ki a gyerekeknek, mely alapján párosítani kellett a képen látható tökfajtákat a megtalált tökökkel. Az egyik kislány nem ismerte fel elsőként, hogy melyik fajta látható a képen. Egy másik kisfiú biztatta, hogy: „Okos vagy, menni fog, csak bízz magadba!” Ennek a mondatnak köszönhetően úgy érzem, hogy a gyermekek megértették mi is azaz optimizmus, így sikeres volt az optimizmus érzésének átadás, átélése.
A tevékenység végén meghallgattuk a hónap dalát, amit már biztonsággal énekeltek a gyermekek, hiszen évről évre, hónapról – hónapra sokat hallgatjuk. A szülőknek köszönhetően hét különböző tökfajtával is megismerkedtünk, hiszen gyűjtőmunka keretén belül kerültek csoportunkba a különböző fajták. Ezúton is köszönöm a kedves szülőknek, hogy támogatják pedagógiai munkámat és színesítik a fogalkozásaimat.
A Hála téma feldolgozását rövid relaxációs gyakorlattal kezdtük.Majd ezt követően beszélgettünk a hála fogalmáról. Mindenki mondott egy mondatot amiért,akiért hálát érzett aznap.
Másnap egy Hála mesével kezdtem a tevékenységet,röviden beszélgettünk a mese mondanivalójáról. Egymáshoz fordulva minden gyermek akinek volt kedve elmondhatta a kiválasztott társának,hogy miért érez hálát iránta.
A téma zárásaként közösen Hála -fát készítettünk illetve volt aki Hála levelet is, egy rövid de annál szívhez szólóbb üzenettel.