Tanítóként lehetőségem van szinte minden tanítási órán és délutáni foglalkozáson megjeleníteni a Boldogságóra anyagát. Jelen esetben ének-zene órába építettem be.
Tanítványaim 1. osztályosok most kezdem tudatosítani a hála fontosságát Lelkesen, nyitottan vettek részt a tanulók a különböző feladatok elvégzésében. Sikerült a hála fogalmát az életkori sajátosságnak megfelelően megbeszélni. A legnagyobb megelégedettség az volt számomra, hogy az érzéseikről bátran tudtak beszélni.
A gyerekek együttműködők, nyitottak voltak az órán a feladatokra. Úgy érzem, hogy az óra, amelyet még folytattunk, elérte célját.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptember végén valósult meg idén az első közös boldogságóránk az osztályommal.
Most lettek felsősök, most kerültek az osztályfőnökségem alá, lettek az én kis osztályom, szorgalmas méhecskéim.
A kolléganőm már évek óta csinálja alsós osztályával. Nagyon megtetszett a program, szerettem volna kipróbálni felsőbb évfolyamoknál is.
Az első óra témája az volt, mi vár rájuk a boldogságórákon: miről fogunk beszélgetni, milyen témákat fogunk érinteni a 10 hónap alatt. Megismerkedtünk a boldogság összetevőivel.
Az összetartozás jelképeként egy hatalmas csomagolópapíron megörökítettük a kéznyomatainkat. Lefektettük, majd rákerültek a plakátra a szabályok, melyeket az órákon be kell majd tartani. A kézfal és a szabályok mellé kerültek az elkészült projektek arról, számukra mit jelent a boldogság.
Az így elkészült kézfal az 5.A osztály falát díszíti a mai napig. Szeretettel emlékezek vissza az első órára, mely nemcsak nekik, de nekem is az első volt. Hozzájuk hasonló módon én is nagyon élveztem. Örömmel tekintettem az előttünk álló közös boldogságórákra.
Ezúttal a társas kapcsolatainkat vettük górcső alá, melyben felsoroltuk, hogy kik azok a személyek az életünkben, akik körülvesznek minket. Megbeszéltük azt, hogy a konkrét fizikai jelenléten túl sok személyt a szívünkben hordozunk és így is velünk vannak nap, mint nap.
E borús novemberi napunkat azzal a szép következtetéssel zártuk, hogy sosem vagyunk egyedül.
Az októberi hónapban a Boldogságóra keretében az optimizmus, a pozitív gondolkodás és a derűs életszemlélet került a középpontba. A gyerekekkel együtt fedeztük fel, hogyan lehet a nehézségekben is meglátni a jót, és hogyan segíthet a pozitív hozzáállás a mindennapokban. Célunk volt az optimizmus fogalmának játékos megismertetése, a pozitív gondolkodás erősítése élményeken keresztül, a közösségi élmények örömteli megélése, a hála és derű kapcsolatának felfedezése.
Óvodánkban regeteg megvalósított program volt e hónapban. Részt vettünk az Ovis Olimpián, ahol a gyerekek lelkesen versenyeztek és szurkoltak egymásnak. A sikerélmények és a közös öröm erősítették bennük a hitet abban, hogy érdemes próbálkozni, mert minden erőfeszítés számít. A nagyszülők segítségével közösen készítettünk almabefőttet. Ez a tevékenység nemcsak a hagyományok ápolását szolgálta, hanem a generációk közötti kapcsolatot is erősítette. A gyerekek megtapasztalták, hogy az együtt végzett munka öröme is forrása lehet a pozitív érzéseknek. Az óvodánkban szőlőt préseltünk, majd megkóstoltuk a friss mustot. A gyerekek izgatottan figyelték a folyamatot, és örömmel meséltek róla otthon is. Ez az élmény segített nekik abban, hogy értékeljék a természet ajándékait.Az állatok világnapja alkalmából kirándultunk. A Vásárosnaményi Vadászati Kiállításon tett látogatás során sok új ismerettel gazdagodtunk az állatvilágról. A gyerekek csillogó szemmel figyelték az állatpreparátumokat, és örömmel számoltak be élményeikről.
A csoportokon belül pedig olyan játékokat játszottunk, amelyek segítették a pozitív gondolkodás kialakítását. Például: „Mi volt ma a legjobb dolog?”, „Mosoly kör”, „Pozitív varázsszavak” – ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják észrevenni a jót a napjukban. A hónap során rendszeresen hallgattuk Bagdi Bella pozitív üzenetű dalait, amelyek segítettek az érzelmek feldolgozásában, és megerősítették a gyerekekben a reményteli, derűs hozzáállást. A vegyes életkorú csoportokban játékos, élményalapú
tevékenységeken keresztül beszélgettünk arról, hogyan találhatjuk meg a jó dolgokat a
mindennapokban, és miként segíthet a pozitív gondolkodás abban, hogy bátrabban,
vidámabban álljunk a kihívások elé.
Mint mindig most is előkerült a csoportok foglalkozásainak kulcsszereplője, a különleges
rózsaszín labda és Boldog Dóra. Ez a labda mindig váratlanul bukkan fel, de a gyerekek már jól tudják: ha hallják a jól ismert kezdőmondókát, ideje a szőnyegre ülni, mert valami különleges kezdődik. A mondóka hívó szavaira mindenki kíváncsian és izgatottan gyűlt össze. A gyerekek különböző játékok, mesék, közös beszélgetések és kreatív feladatok során fedezték fel, hogy minden helyzetben lehet valami, amiért hálásak lehetünk, és hogy a mosoly, a bátorító szó vagy egy kedves gesztus nemcsak nekünk, hanem társainknak is örömet szerez. A hónap végére a gyerekek bátran megfogalmazták saját pozitív élményeiket, és egyre tudatosabban gyakorolták az optimista gondolkodást a mindennapi helyzetekben.
Összességében elmondható, hogy a gyerekek örömmel vettek részt a programokban, és egyre gyakrabban fogalmaztak meg pozitív gondolatokat. A szülők is jelezték, hogy otthon is hallják a gyerekektől a „jó dolgok” emlegetését, és hogy a dalok dallamai gyakran felcsendülnek a családi körben is. Az októberi hónap során a gyerekek megtapasztalták, hogy az optimizmus nem csupán mosoly vagy jókedv, hanem egy olyan belső erő, amely segít átlendülni a nehezebb pillanatokon is. A közös élmények, a játékos tanulás és a szeretetteljes közösség mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pozitív gondolkodás természetes részévé váljon a mindennapjaiknak.
A szeptemberi hónapban a Boldogságóra keretében a hála gyakorlását lefgőképpen a közös élmények és cselekedetek révén valósítottuk meg. A gyerekekkel együtt fedeztük fel, hogyan lehet hálásnak lenni nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is – egymásért, a környezetünkért és az élet apró örömeiért.
Célkitűzéseink közé tartozott a hála fogalmának megtapasztalása közösségi tevékenységeken keresztül, a környezet iránti felelősségérzet és gondoskodás erősítése, a közösségi összetartozás élményének elmélyítése, a hála szimbólumának, a virágnak megismerése is. Megvalósított programjaink voltak a hónapban:
– Takarítás Világnapja: E jeles alkalomból közösen takarítottuk meg óvodánk udvarát és környezetét. A gyerekek lelkesen vettek részt a munkában, megtapasztalva, milyen jó érzés tenni valamit a közösségért.
– Őszi virágültetés: Színes virágokat ültettünk az udvarra, ezzel nemcsak szebbé tettük környezetünket, hanem hálánkat is kifejeztük a természet szépségei iránt.
– A hála jele – a virág: Megismertük a hála szimbólumát, a virágot. A gyerekek rajzoltak, festettek, és virágokat készítettek, amelyekkel kifejezték hálájukat egymás és az óvoda iránt.
A gyerekek örömmel vettek részt a programokban, és sokan mesélték, hogy otthon is elmondták, miért voltak hálásak aznap. A közös munka és alkotás során erősödött bennük az egymás iránti figyelmesség és a környezet iránti szeretet.
A szeptember sok újdonságot hozott a Csiga-biga és a Katica csoport életébe is: új barátokat
köszönthettünk, a gyerekek egyre ügyesebben és bátrabban mozognak az óvoda világában, és
örömmel vetik bele magukat a közös játékokba, beszélgetésekbe. A hónap végére már egyre
jobban kialakult az a nyugodt, biztonságos légkör, amely lehetővé tette, hogy megtartsuk az
első Boldogságóra-foglalkozásunkat, amelynek témája a „Hála” volt.
A Csiga-biga csoportban egy különleges rózsaszín labda lett a foglalkozás kulcsszereplője. A rózsaszín labda mindig váratlanul bukkan fel, de a gyerekek már jól tudják: ha hallják a jól ismert kezdőmondókát, ideje a szőnyegre ülni, mert valami különleges kezdődik. A mondóka hívó szavaira mindenki kíváncsian és izgatottan gyűlt össze.
A játék menete egyszerű, mégis mély érzéseket mozgatott meg: akinél megállt a rózsaszín
labda, elmondhatta, miért volt hálás a nyáron. Nagyon szép, őszinte és személyes gondolatok
hangzottak el: volt, aki a közös családi nyaralásért, más a nagymama finom sütijéért, vagy
éppen a szomszéd kiskutyával töltött napokért volt hálás. Néhány gyerek arról mesélt, hogy
milyen jó érzés volt új barátokat találni, vagy hogy milyen öröm volt újra látni az óvó néniket
és a csoporttársakat.
A foglalkozás során beszélgettünk arról is, mit jelent számunkra a hála, és milyen sokféle
dologért lehetünk hálásak nap, mint nap: egy ölelésért, egy kedves szóért, az otthon melegéért
vagy épp egy szép rajzért. Megtanultuk, hogy a hála kifejezése nem csak másoknak szerez
örömet, hanem nekünk magunknak is boldogabbá teszi a napjainkat.
A gyerekek lelkesen vettek részt a játékban, és a foglalkozás végére mindannyian egy kicsit
jobban megértettük, milyen fontos meglátni az apró csodákat, amik körülvesznek minket. A
rózsaszín labda pedig ezután is velünk marad, és bármikor előkerülhet, ha szeretnénk egy
kicsit megállni és hálát adni valamiért.
A Katica csoportban Boldog Dóra látogatott el a gyerekekhez nap, mint nap, együtt játszottunk. A hónapban közösen mondogattuk a „Szép nap, ölelj át most engem” című dalt.
Boldog Dóra mindig, minden gyermeknek adott egy ölelést. Volt olyan nap amikor délelőtt, volt amikor reggel s volt amikor pihenés után. Ekkor a gyermekek elmondhatták Boldog Dórának, hogy ma miért hálásak.
A munkafüzetünkben a 3. oldalon található feladatot minden gyermek ügyesen oldotta meg.
„Kerekerdő kalandra hív téged…” mondókát és Boldog Dórát bevonva a téma feldolgozására, a gyermekeknek mi, óvodapedagógusok olvastuk el a „Hálafa” történetét, majd közösen beszéltük meg a hozzá kapcsolódó kérdéseket. A fa mondókáját nagyon megkedvelték a gyermekek, ami véleményünk szerint annak köszönhető, hogy óvodánk udvarán van egy hatalmas, öreg gesztenye fa, amit nagyon kedvelnek a gyermekek és HÁLÁSAK vagyunk ennek a fának. Hogy miért is? A gyermekek véleménye: nyáron ő ad nekünk hűvöset, ősszel ad nekünk a terméséből, és még levelet is küld nekünk, tavasszal pedig újra éled, virágzik aminek mindig örülünk.
A hónap során megélt élmények segítették a gyerekeket abban, hogy felismerjék: a hála nemcsak érzés, hanem cselekedet is. A közös takarítás, ültetés és alkotás mind hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban figyeljenek a jó dolgokra, és értékeljék azokat. A virág, mint a hála jele, szép szimbóluma lett ennek a különleges hónapnak.
A 3. osztályosok origami öleléseket készítettek, amit választott osztálytársuknak vagy tanáruknak adtak az ölelés világnapja alkalmából.
A 3. osztályos Rókusisok hálakártyákat, kedves üzeneteket készítettek, amit az iskola dolgozóinak (gazdasági iroda dolgozói, takarítók, konyhások, portások) adtak oda.
Tolerancia napja alkalmából megbeszéltük a szó jelentését. Gyűjtöttünk pozitív és negatív belső tulajdonságokat. A tanulók csapatokban dolgozva oldották meg a feladot egymást segítve, erősítve. Végül megbeszéltük, hogy közösen, egymást segítve mennyire szép, színes és változatos munkák születtek. Mint minden munkadarab, minden ember is más és értékes.
3.Boldogságóra vázlat: Társas kapcsolatok
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI, Zümi csoport
Ideje: 2025.11.14.
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Társas kapcsolatok. Barátság.
A foglalkozás célja: Társas kapcsolatok erősítése.
A foglalkozás feladatai: Az egymásra figyelés képességének fejlesztése, erősítése. Elfogadás, kapcsolatteremtés kialakítása. Pozitív tulajdonságok megismerése, felismerése, megnevezése. A baráti kapcsolatok elmélyítése, újak kialakítása. Testséma, formaérzék, mozgáskoordináció, vizuális észlelés, ritmusérzék, utánzás, szenzoros érzékelés, finommotorika, kommunikációs és kifejező készség fejlesztése, szókincsbővítés.
1. Motiváció: Bagdi Bella: Édes élet, boldog élet
A dal hallgatása közben társak köszöntése öleléssel, simítással.
2. Téma feldolgozása: Mese megtekintése a barátságról.
Bogyó és Babóca: A barátság:
3. Beszélgetés irányított kérdések segítségével a barátságról.
Mit csinálnak együtt a barátok? A csoportban ki a barátod? Mit szoktatok együtt csinálni? Segítség képen képeket mutattam a gyerekeknek, amelyeken a gyerekek különböző dolgokat csinálnak együtt a csoportban és kiválasztották közülük, azt, amelyiket a barátjukkal ők is csinálni szoktak.
4. Barátság mondóka tanulása, gyakorlása mozdulatokkal kísérve.
Balla Piroska: Barátság mondóka
Hüvelyk ujjam elfogad- kézfogás
Mutató ujjam meghallgat- kéz a fülhöz tétele
Középső ujjam simogat-kezek simítása
Gyűrűs ujjam megnyugtat- szívükre teszik a kezüket
A kisujjam úgy szeret-ölelés
Egyre jobb legyen veled- 4 taps.
5. Közös tánc:
A Barátság Csodája | Vidám Gyerekdal a Barátságról | Gyerekzene Kicsiknek és Nagyoknak
7. Lezárás: Közös barátság só-liszt gyurma gyúrása, gyurmázás.
A gyerekek formaszaggatóval só-liszt gyurma figurákat szaggatnak, amellyel megajándékozzák a társaikat, barátjaikat.
Reflexió:
A tevékenység hangulatát nagyon jól megalapozta a motivációnak választott dal, meghitt légkör alakult ki a társak megsimításával, ölelésével.
Bogyó és Babóca: A barátság című mese nagyon jól bemutatta a gyerekeknek a társas kapcsolatok kialakításának, kezdeményezésének a lehetőségeit, segítve az autista gyerekek számára is a társas helyzet szemléletes megértését az adott szituációval.
A gyerekek nagyon aktívak voltak a téma feldolgozása során, örömmel szedték össze gondolataikat, arról, hogy ki a barátjuk, miért szeretik a társukat és arról, hogy mit szoktak együtt csinálni. A képek nagy segítséget jelentettek a nem beszélő gyerekek számára a gondolataik képszerű megjelenítésében az érzéseikről a témáról.
A tanult rövid mondókát a barátságról szívesen mondogatták, utánozták a vershez társított mozdulatsorokat, jeleket. A közös tánc jó lehetőséget adott, az új barátságok kialakítására, elfogadás, tolerancia fejlesztésére. Az egyébként magányosan játszó gyerekeknek is jó lehetőség volt arra, hogy nyissanak társaik felé a közös tánc során, amelybe minden gyerek érdeklődő volt és aktívan részt vett. Nagyon élvezték a közös táncot, volt olyan is, aki párban is táncolt a zenére.
A közös só-liszt gyurma gyúrása, formák szaggatása, majd a barátok megajándékozása a kész formákkal nagyon lelkesítően hatott a gyerekekre, örömmel bekapcsolódott mindenki az alkotói folyamatba, minden gyermek kapott ajándékot és még az a gyermek is új kapcsolatokat tudott kialakítani, aki nehezen illeszkedik be a csoportba.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
A testmozgás öröme
2025. május 31.
Május hónap boldogságóra témája a testmozgás. Az előkészítő osztály tanulói nagyon szeretnek mozogni, így ez a téma a kedvencük lett. Megismerkedtek Kocogáspár és Tetétlen történetével. Megtanulták, hogy a rendszeres mozgástól, a sporttól mindenki egészségesebb és még vidámabb lesz.
Mivel a rendszeres testmozgás serkenti a kreativitást, növeli a teljesítőképességet, hozzájárul a gyermekek játékigényének kielégítéséhez, május hónap folyamán rengeteg mozgással kapcsolatos tevékenységet végeztünk az előkészítő osztályosokkal.
Volt séta és játék a közeli parkban, volt kirándulás sok gyaloglással, majd virágot és egészséges zöldséket is ültettünk.
Ellátogattunk a városunkban található Boldog Schefler János Központba is, ahol kicsit betekinthettünk az intézmény mindennapjaiba, és az Én és a testem című foglakozáson vettünk reszt.
