Motiváló színezővel kezdtük az órát.
• Kinek lehetek hálás, és miért?
• Hogy tudom a hálámat kimutatni?

Aztán megbeszéltük a hála fogalmát.

A gyerekek virágszirmokon jelenítették meg, hogy hogyan tudják kifejezni a hálájukat.
Sok kreatív megoldás született.

Végül meghallgatták A csodakantár című mesét, és a hozzá tartozó kérdéssort megbeszéltük.

Jó hangulatban, néha megható pillanatokkal telt el a boldogságóra.

Osztályommal (4.o.) az olvasókönyvünkben található Bagollyal nyaraltunk című olvasmányt dolgoztuk fel. A főszereplő, Bagoly nevében írtunk hálanaplót.

A gyerekek izgatottan és kíváncsian várták az első foglalkozást. Témája a hála gyakorlása volt. Az óra elején beszélgettünk a hála szó jelentéséről, kinek mi jut eszébe erről a szóról. Nagyon szép megnyilvánulásokat hallottam a gyerekektől, teljesen megnyíltak. Megállapítottuk azt is, hogy miért fontos a lelkünknek, közérzetünknek ha szívből tudunk hálát kifejezni. Ezután készítettünk egy hálaleltárt azokról a dolgokról, amiért az adott napon hálásak lehetnek. Ezt követte azoknak a számba vétele, hogy miért lehetünk nap mint nap hálásak szüleinknek, barátainknak, társainknak, tanítóimnak. Nagyon mélyről jövő, őszinte gondolatokat fogalmaztak meg a tanulók. Olykor meghatottság érzése is átjárta az osztályt, érzékenyen álltak a feladathoz. Fegyelmezési problémám a tanóra folyamán nem volt, teljes beleéléssel és nyugodt lelkülettel telt el a foglalkozás. A hála befőtt elkészítése után, nagy izgalommal írták össze miért is hálásak és megbeszéltük, hogy napi szinten bárki dobhat be gondolatokat, ha úgy érzik. Zenét hallgattunk, daloltunk, majd az óra lezárása a meditáció volt ami elrepítette a gyerekeket a szeretet, nyugalom, béke szigetére. Volt aki meghatódott azon, amit átélt ekkor.
Összességében az a véleményem, hogy kimondottan fontos és jó a gyerekek lelkének, elméjének és viselkedéskultúrájuknak ez a fajta foglalkozás. Tanóra végén meg is jegyezték, hogy nagyon jól érezték magukat. Várják a következőt.

A 2.c osztályban is megtörtént az első Boldogságóra. A gyerekek a hála témakörét dolgozták fel játékos formában. A csodakantár c. mese alapján szituációs játékkal mutatták be, hogy a mesehősök miként fejezték ki hálájukat. Ezután a saját élményeik alapján lerajzolták a hálával kapcsolatos tapasztalataikat. Ezekből a rajzokból „hálafát” készítettek, így megismerhették a többiek gondolatait is erről a témáról.

A Boldogságóra első részében a gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy ki kinek és miért lehetünk hálásak. Azt követően az elsősök meghallgatták A csodakantár című mesét, ami kapcsán szintén szóba került, hogy a szereplők közül kinek kell hálát adni és miért. Miután beszélgettünk a meséről, rajzokat készítettek…

A hála legtöbbünknek azt jelenti, hogy köszönetet mondunk valamiért. Ám a hála ennél sokkal több: „híd, amin keresztül eljuthatsz a negatív érzésektől a szeretet, az öröm, a megelégedettség zónájába.” Pozitív érzelmeket ébreszt, jó testi közérzetet ad, oldja a feszültséget, megerősíti az önbecsülést, önértékelést, elűzi a rosszkedvet.
A gyerekek a foglalkozásokon összegyűjtötték mi mindenért lehetnek hálásak. Rájöttek, hogy ugyanazt a dolgot más szemszögből is lehet nézni. Egymással együttműködve, jó hangulatban munkálkodtak.