A szeptember hónap a hála hónapja. A gyermekek személyiségükből adódóan is a leghálásabb teremtések. Ez a nap segített a gyermekeknek megérteni és átérezni a hála pozitív hatását, illetve hogy a hála nem csupán köszönetet jelent, hanem egyben boldogságot is. Közösen készítettünk HÁLA fát, mely minden gyermek kézlenyomatát viselte. Elmondhattuk egymásnak, hogy miért vagyunk hálásak.

A szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjának mindennapjaiba beépült a boldogságórák egyre gyarapodó eszközkészlete, eddig megismert gyakorlatai, módszerei. A gyerekek igénylik reggelente a hangulatkártyák elhelyezését, a reaktív körök megbeszélésein sokkal nyitottabbak, közvetlenebbek. Sokszor alkalmazzuk a különböző relaxációs gyakorlatokat, masszírozzuk egymást, elcsendesedünk, felfigyelünk apróbb hangokra, neszekre, befelé nézünk.
Októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt. A téma feldolgozása során megismerkedtünk Tódi törpe meséjével. Egy „varázs”napszemüveg segítségével néztünk körül, majd egy tükröt körbeadva mondták el a gyerekek, hogy mit látnak magukon a legvonzóbb tulajdonságnak (Külső tulajdonság, amit látunk), majd egyesével a kör közepén állva társaiktól hallgatták meg, hogy miért szeretjük Őket. (Belső tulajdonságok)
A pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatása, megtanulása hozzájárult önértékelésük növeléséhez, hogy el tudják hinni, hogy a róluk szóló állítások, társaik pozitív megnyilvánulásai helytállóak.
A varázsgömbbe való rajzolással tényleg sikerült feltárni néhány gyermek legtitkosabb vágyát: „Szeretném, ha megszületne végre a kistestvérem, és láthatnám. Szeretném, ha anyunak sok szabadnapja lenne, és együtt játszhatnánk. Saját szobát szeretnék az új házunkban.”
Az elkészült rajzokat hazaadva, a szülők felé is jelzéssel éltünk a kívánságok terén, így néhány igazán valóra válhat, szorosabb kötelék alakulhat ki interaktív társas kapcsolatainkban.
Szabad játékidőben a gyerekek készíthettek varázsszemüvegeket, kis füzetkéket, melyekbe egymásnak szóló jókívánságokat rajzolhattak.