A Csoporttal relaxáltunk egy Jót, mesét hallgattunk és szebbnél szebb alkotások kerültek ki a Gyerekek kezei közül. Megható pillanatokban is részünk volt. Másnap reggel pedig láthattam, ahogy két kisfiú az Édesanyjának mutatja az ajtón, melyik emberfigurát színezte.

Köszönjük

„Szeretnék mutatni nektek valamit! ” – mondtam a gyermekeknek, s elmeséltem hogy találtam rá arra a kicsi kőre, amely ezentúl az én hála kövem lesz. Körbe adtam a gyermekeknek, hogy tegyék hozzá szeretetüket, kezük melegét, töltsék meg jókedvvel. Ahogy járt a kövecske megkérdezték egymástól: Medve pajtás hogy vagy? A körbe ért gondolatok után a Mackó ébresztő mesét hallgatták meg a gyermekek, majd a barátságról kezdeményeztem beszélgetést. Bemutattam a barátság hőmérőt, amelyet használhatnak a mindennapok során. Csengettyű segítségével választották ki a kis barátaikat és kedves szavakat mondtak egymásnak. Halk zeneszó segítette az ölelős játékot, amely jó hangulatú tánccá fokozódott. A tevékenység lezárásaként a fiúk közösen építettek a lányok pedig barátság karkötőket készítettek. Nagyon jó hangulatú, érzelmekben gazdag pillanatokat élhettünk át.

A társas kapcsolatok témakörében kifejtettük, hogy miért is fontos nekünk az, hogy odafigyeljünk egymásra, megoszthatjuk egymással az élményeinket, ha valaki szomorú, akkor megvigasztaljuk.