Szívesen beszéltek a gyerekek a barátságról.
Fontosnak érzik, hogy szeressék őket.
Az igaz barátság és az érdekbarátság fogalmát is meg tudták különböztetni, de a gyakorlatban ezen még dolgoznunk kell.
Az „Együtt lenni jó!” plakátunk technika órán készült el.
A novemberei Boldogság óra témája a Társas kapcsolatok ápolása volt. Bevezetésként beszélgetéssel igyekeztünk ráhangolódni a téma feldolgozására, melynek során megtudtuk a gyerekektől, hogy mit jelent számukra a „barátság”. Ez a fogalom könnyen megfogalmazható volt a gyerekek számára, hiszen a mindennapjaikat is átszövi, így szebbé, boldogabbá teszi életüket. Az óvodások esetében a barátság még főleg az együtt játszás és a játékok megosztása jelenti. Nagy volt az egyetértés abban, hogy milyen jó, ha az embernek van barátja. A gyerekek elmondták, hogy ki-kinek és miért a barátja. Ezt követően elkészítettük a gyerekek „Boldogságláncát”. Rajzoltunk, színeztünk s a kész munkánkat elhelyeztük a Boldogság falra, olyan sorrendben, ahogyan a gyerekek a kezüket fogták. A nap folyamán ellátogatott hozzánk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka, akiket a gyerekek örömmel fogadtak. A két báb segítségével szituációs játékot játszottunk. Az építő sarokban közösen építettünk, ahol mindenki aktívan kivette a részét. A kész alkotásokban közösen gyönyörködtünk. A zárókörben meghallgattuk a hónap dalát és a gyerekek elmondhatták, hogy hogyan érezték magukat a foglalkozások alatt. Reméljük, hogy a társas kapcsolatokban rejlő boldogító erő felszabadításának módja az életük részévé válik.
Ügyesen megfogalmazták a tanulók az optimista gondolkodás lényegét.
Miért jobb egy mosolygós gyerek társaságában lenni, a haragos, durva gyerekénél?
Előjött a hála is annál a gondolatnál, hogy mi okoz örömet, mivel vigasztalódunk meg.
Az örökmosoly feladatot az óra folytatásán, az önálló munkán csináltuk meg, amit aztán nagy tablóra ragasztottunk „Pozitív gyerek vagyok” címmel.
A hálafát technika órán készítettük el a megrajzolt falevelek felragasztásával.
A gyerekek nagyon élvezték a közös gondolkodást.
Egyszerű dolgokért is hálásak, mint új ruha, finom ebéd, anyával töltött idő, közös séta, beszélgetés.
A társas kapcsolatok is szóba kerültek, hálát adtak a barátságért.
A gyerekek számára a közös játék jelenti a legnagyobb örömöt. A kapcsolataik ezáltal alakulhatnak, fejlődhetnek.
Mivel a gyerekek már nagyon várják a telet, a mikulást, így az őszt közösen szerettük volna lezárni. Ezért az ősz lezárásaként együtt megrajzolták az Ősztündért. Minden gyermek színes ceruzát ragadott és megrajzolták a képzeletükben megbúvó tündért. A legügyesebben rajzoló gyerek megrajzolta az alapokat, majd a többiek is rajzoltak rá a maguk elképzelése szerint. A mű így egyre szebb és szebb lett. Nagyon élvezték a közös tevékenységet, s még boldogabb lett mindenki, mikor az általuk készült alkotást meg is dicsértük. Szép színes rajz készült. Hiszen az ősz is egy nagyon színes évszak, ezt tükrözte művük is.
Vigyázzunk egymásra a játszótéren, a vidámparkban, egy szülinapi bulin, egy napos, de esős napon még inkább…egy mozdulattal, szóval, figyelmességgel! A 3. osztályos Csipetcsapat négyes-ötös csoportban készített a témához plakátot.
A Lepke csoportban a hónap témája a Társas kapcsolatok volt. A téma bevezetéseként a Hogyan veszítette el Hápisápi az árnyékát című mesét meséltük el a gyerekeknek, majd beszélgettünk a történetről: milyen volt a kiskacsa, a kecske és a csibe? (magányos, nagyképű, kedves, okos, megbocsájtó) Miért volt jó a történet vége? Ennek kapcsán beszélgettünk a gyerekek társas kapcsolatáról is: miért jó, ha van barátunk?,, Nem unatkozok, van kivel játszani, ha szomorú vagyok, megvigasztal. ” Feladatunk egy plakát készítése volt. Még mielőtt nekiálltunk volna az elkészítésnek, a szőnyegen körbe álltunk, ahol mindenki megfogta a barátja kezét. Majd a gyerekek tetszés szerint kiszínezték a kivágott figurákat, jelet rajzoltak rá és emlékezetből felragasztottuk a barátságláncot. A foglalkozást Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő című verses meséjének meghallgatásával fejeztük be.