Nyolcadikos osztályomnál a társas kapcsolatok az életkori sajátosságokból adódóan nagyon felértékelődtek. Beszéltünk az új iskolába, új osztályba való beilleszkedés fontosságáról és arról, hogy a középiskolába való átmenet hogyan lehet minél zökkenőmentesebb. Lelkesen beszélgettek az új osztállyal kapcsolatos elvárásaikról, reményeikről és arról, hogy mennyire fog nekik hiányozni a mostani osztályuk jövőre.
Boldogságóra Alapprogram
Barátságfüzért csináltunk a gyerekekkel, amit felraktunk az osztályba, hogy mindenki láthassa. A feladat az volt, hogy ki kellett vágni egy kör alakú formát, majd felírni minél több olyan dolgot, amik fontosak egy baráti, emberi kapcsolatban (milyen egy jó kapcsolat). Aki szerette volna, ki is díszíthette. Előtte beszélgettünk erről a témáról.
Az óránkon megbeszéltük, hogy milyen társas kapcsolatokkal rendelkezünk, milyen fontos közösségek tagjai vagyunk. A közös megbeszélésből a baráti, az osztálytársi és a családi kapcsolatok voltak a leghangsúlyosabbak. Ehhez kapcsolódott a csoportfeladat, WordArt segítségével szófelhőt kellett készíteniük. A baráti kapcsolatok témakörében egy páros munka is született, a szófelhőben ők azokat a szavakat gyűjtötték össze, ami az ő barátságukat összeköti.
November hónapunkban a társas kapcsolatokkal foglalkoztunk. Igaz kicsik vagyunk, de próbáljuk támogatni egymást, tanuljuk egymás felé az egymás elfogadását. Ehhez csiszolódnunk kell, de nagyon ügyesen megoldjuk. Bevezetésként felolvastam nekik a Mekkora szíve van egy babszemnek? című mesét, amit nagyon élveztek, szeretik a meséket hallgatni és színezni. Ebből fakadt hogy a mellékletben a meséhez kapott színezőt élvezettel színezték ki. Majd próbáltuk kirakni a szívecske kirakót amit mi fehéren hagytunk, hiszen tiszta szeretettel vagyunk egymás felé. A kirakása nehézkesen indult de toleránsak voltunk egymással és segítettük egymást. A végeredménynek örültek nagyon, hogy egy szívecskét raktak ki és milyen szép dolgokra képesek együtt.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
A Fogyatékkal élők nemzetközi világnapját december 3-án tartják, amelyet az ENSZ 1992-ben nyilvánított hivatalos világnappá. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek problémáira.
Iskolánk 8. osztályos tanulóival közösen dolgoztuk fel a Fogyatékkal élők nemzetközi világnapjához kapcsolódó érzékenyítő gyakorlatot. A „Másképp tanulok” című feladat célja az volt, hogy a diákok megtapasztalják, milyen nehézségekkel szembesülhetnek azok a tanulók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek.
A gyakorlat során egy szöveges feladatot többféle torzított formában kaptak meg a tanulók. A tanulók páros és csoportos munkában dolgoztak. A közös beszélgetés során megbeszéltük a különböző fogyatékosságokat – látás-, mozgás-, hallás-, beszéd- és tanulási nehézségeket –, valamint azt, hogyan tudunk segíteni az érintetteknek a mindennapokban. A tanulók számos példát hoztak: vásárlásnál, közlekedésnél, iskolai környezetben.
A gyakorlatot dramatikus helyzetgyakorlattal is kiegészítettük: a tanulók eljátszották, milyen lehet fogyatékkal élőként segítséget kérni, illetve segítőként támogatást nyújtani. A szerepjáték során szembesültünk azzal is, hogy a segítő személy számára is komoly kihívást jelenthet a helyzet, hiszen egyszerre több dologra kell figyelnie – a biztonságra, a kommunikációra, az érzelmi támogatásra és a környezetre is.
A program célja az empátia fejlesztése, az inkluzív szemlélet erősítése és a társadalmi érzékenyítés volt. A tanulók aktívan és nyitottan vettek részt a feladatban, és értékes gondolatokat fogalmaztak meg a segítségnyújtás lehetőségeiről. A tanulók hozzáállása végig pozitív és nyitott volt.
A gyerekekkel meghallgattuk Bagdi Bella: Világomban minden rendben van című dalát. Beszélgettük arról, hogy mit jelent az optimizmus, pesszimizmus, milyen jellemzőik vannak az ilyen embereknek. Elmondták a gyerekek, hogy kit milyennek látnak, hogyan kell változniuk, hogy pozitív beállítottságúak maradjanak. Feldolgoztuk a Böhön a vadász c. mesét. Sok optimizmushoz kapcsolódó szót sikerült összegyűjteniük.
A Szivecskék 7.a csoport 2025. novemberében a Boldogságóra program TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA témáját dolgozta fel.
Bevezetőként beszélgettünk a társas kapcsolatok fontosságáról, a gyerekekre gyakorolt (pozitív vagy negatív hatásairól), a jó kapcsolatok boldogságfokozó szerepéről. A személyes kapcsolatok fontossága, a felelőtlen online kapcsolatok veszélyei, a ChatGPT-vel való kapcsolatuk izgalmas, tanulságos és tartalmas része volt az órának.
Második alkalommal egyénileg megvizsgálták a saját kapcsolataikat: kikkel és miért állnak bizalmas, bensőséges kapcsolatban vagy a környezetükben kikkel lazább a kapcsolatuk (családtagok, barátok, osztálytársak, tanárok, online ismerősök közül). Ezt követően lerajzolták a jelenlegi kapcsolati hálójukat.
A kapcsolati hálóról való beszélgetés már kényes témának bizonyult. Érezhető volt, hogy komolyan vették a feladatot és Ők maguk is meglepődtek az eredményen. Talán ez volt az első alkalom, ahol szembesültek azzal, kivel és milyen szoros kapcsolatban állnak. Hány olyan ember van a környezetükben, akiben igazán megbíznak és megosztják az örömüket, bánatukat, gondjaikat. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy probléma esetén hozzám bizalommal fordulhatnak és vannak szakemberek is, akik tudnak nekik segíteni pl. iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, stb.. Többen megkérdezték, hogy ugye ezt nem fogják látni a szüleink? Figyelve az érzéseikre, elmondtam Nekik, hogy nincs rossz kapcsolati háló! Ez a jelenlegi, ami változtatható! A kapcsolataik minősége rajtuk is múlik, a kapcsolatokat ápolni kell! De hogyan?
Mit tehetnek a jó kapcsolatukért? Hogyan válhatnak a kapcsolatépítés mesterévé? Ehhez kaptak egy kis segítséget egy feladatlapon, melyen ki kellett pipálniuk azokat a módszereket, melyeket már alkalmaznak és színezéssel megjelölni azokat, amelyeket szeretnének beépíteni a mindennapjaikba. Nagy örömömmel hallottam, hogy a legtöbben a 9 módszer közül sokat, és csak páran 4 vagy 5 módszert alkalmaznak. Javasoltak egymásnak is módszereket pl. a varázsszavak használatának gyakorlását „kérem”, „köszönöm”, „hálás vagyok érte”. Kíváncsian várom, hogy egy hónap múlva – ha visszatérünk rá – a fogadalmakat ki tartotta be, hányan gyakorolták a módszertárukból hiányzók gyakorlását!
Az órákat azzal zártuk, hogy beszélgettünk a szeretetnyelvről… mennyire fontos a kapcsolat ápolásakor az, hogy mindenkivel a saját szeretetnyelvén beszéljünk! Figyeljük meg, beszélgessünk róla, hogy kinek mi a szeretetnyelve és Karácsony ünnepéhez közeledve e szerint ajándékozzuk meg a szeretteinket, osztálytársainkat… ami nem csak tárgy lehet, hanem közös program, Vele töltött minőségi idő is.
A mi kis csoportunk úgy döntött, hogy a Télapó érkezését finom pizza, forró csoki és egymás társaságában várja, így ápolva a kapcsolatunkat.
Társas kapcsolatok
Beszélgetőkör: Ki a barát? Ki a jó barát?
Meghallgattuk, majd meg is tanultuk. https://boldogsagora.hu/ae-content/uploads/2016/11/02-Ha-boldog-vagy-mutasd-meg.mp3
Mondóka: Barátságpizza készítése
Meggyúrjuk a barátságpizza tésztáját. (Mintha gyúrnánk az előttünk álló gyerek hátát, masszírozzuk.)
Kinyújtjuk a tésztát. (Mintha nyújtanánk, sima, egyenes, erőteljes fel-le mozdulatok végig a háton lassan nyitott tenyérrel.)
Megkenjük szósszal. (Lesimító, simogató mozdulatok fel és le, oldalra és körkörösen is nyitott tenyérrel a szósz elegyengetését imitálva.
Rátesszük a feltétet. (Tenyérrel megnyomkodjuk a hátat azokon a helyeken, ahová a szalámi kerül egy kézzel, lehet a kéz ökölben is.)
Megszórjuk sajttal (megcsipkedjük).
Beteszem a sütőbe. Ráolvad a sajt, le is csorog róla. ( A vállánál és a hátán is hosszan lesimítjuk a két kezünkkel.)
3. Boldogság karácsonyi képeslap készítése, kedves üzenettel egy barátnak.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Támogató kapcsolatok volt.
Kincseimmel ezt a foglalkozást az iskolai versmondó versenyhez kapcsoltuk, mivel ennek a hónapnak a 13. napján van a Magyar nyelv napja, no és a kedvességé is.
Lelkesen készültek verstanulással csemetéim, segítették egymást, készültek a nagy napra, amikor kiválasztottuk, ki legyen az a három tanuló, aki képviseli osztályunkat az iskolai versmondó versenyen. Türelmesen, lelkesen és örömmel hallgatták meg egymást, délután pedig közös építkezésbe fogtak, igazán szép nap volt.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
A Boldogság Program novemberben a a célok kitűzése, és elérése témakörében zajlott. A téma ötletek közül a Magyar Labdarúgás Napja köré csoportosítottuk a 6. osztályosokkal a foglalkozásokat. Ráhangolódásként a „Mi a közös bennünk” című játékkal kezdtünk. A gyerekek nagy körben álltak, majd felszólításra akkor futottak be a kör közepére, ha az állítás igaz volt rájuk. Például: Szeretek focizni. Vagy szeretem a sötétkéket, és így tovább. Majd a testnevelés órán fociztunk. Visszatérve az osztályterembe a magyar labdarúgás nagy alakjairól beszéltünk, megnéztük a képeiket. Befejezésül magyar nyelv és irodalom órán ennek a témakörnek a szavait kellett tollbamondáskor leírni a gyerekeknek. Így a mi osztályunkban november 25-én igazán a Magyar Labdarúgás Napja volt a főszereplő.
