A második osztály októberi alkotása az „Optimista út a 2. osztályban” címet kapta.
Az októberi boldogságórát elkészítette: Vámosi-Orbán Kornélia
Boldogságóra Alapprogram
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Jó, ha vannak barátaink! Milyen vagy te és milyen a te barátod? Jó érzés barátkozni!
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Társad hiányzik az iskolából? Mit tesz az optimista és mit tesz a pesszimista ember/diák? Eljátszottuk, megbeszéltük a helyzetet. Te milyen ember szeretnél lenni?
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Ált. Isk. 3. osztálya
Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A téma feldolgozása során megbeszéltük, miért fontosak a társaink, miért fontos a közösség, miért jó, ha van egy jó barátunk.
Ezután a 4. osztályosokkal közösen lampionokat készítettünk Márton napra. Az elkészült lampionokkal Márton-napon vettünk részt az óvodásokkal és az iskola többi tanulóival együtt. Egy kis műsorral kedveskedtünk a megjelent vendékeknek. A zenés lampionozás végén forró teával és libazsíros kenyérrel kedveskedett a Szülői munkaközösség minden résztvevőnek.
Márton -nap kellemes hangulatban telt , összekovácsolta a gyerekeket, felnőtteket, vidám beszélgetéssel, nevetéssel telt el ez az este. így a gyerekek közvetlenül megtapasztalhatták, mit is jelent, hogy a gyerekek és a felnőttek közös programon vesznek részt, együtt töltik el a szabadidejüket.
Az októberi boldogságóra célja az volt, hogy a gyerekek felismerjék, a nehéz helyzetekben is lehet jó dolgokat találni, és gyakorolják a pozitív szemléletet a mindennapokban. Szituációs játékot játszottunk. Minden csoport kapott egy kártyát, amin egy „rossz helyzet” szerepelt, ki kellett találniuk rá egy jó és pozitív megoldást és eljátszották. Ezzel fejlesztették a pozitív gondolkodást, a kreativitást és az együttműködést. Ezután a gyerekek kis lapokra leírták, „Ma mit láttam meg jónak, amit máskor észre sem vettem?” A foglalkozás végén beszélgettünk, hogyan segít, ha a jó dolgokra figyelünk, és milyen érzés volt pozitívan gondolkodni.
Az órát fogalmak megmagyarázásával kezdtük, és megbeszéltük, mi a különbség az optimista ember, a pesszimista és a realista ember között.
Idézeteket kerestünk arra, ami a legjobban kifejezi az optimista felfogást. A kutatómunka során a legtöbb szavazat a következő idézetre esett: „Minden nap nem lehet jó, de minden napban lehet valami jó!” Ezt követően wordart program segítségével elkészítettük az idézetet mosolygós emberfejet mintázva, hiszen aki eszerint az idézet szerint veszi az akadályokat, mosolyogni fog, és derűsen kezeli az élethelyzeteket. Annyira magunkénak éreztük ezt az idézetet, és megszívlelendőnek tartottuk, hogy az osztály faliújságjára is kitettük.
Önálló munka keretében kis plakátot terveztek a gyerekek, ahol a lap egyik oldalára egy pesszimista felfogású nézőpont került, a másik oldalára pedig az, miként lehet az adott helyzetet pozitívan értékelni.
Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A téma megbeszélését követően rajzot készítettünk azokról akik körbevesznek bennünket, akikkel társas kapcsolatban vagyunk. Szív, vagy kör formában középre kerültek a legközelebb álló emberek, és így bővült a kör.
A szeptemberi boldogságórán a hála érzését jártuk körül, hiszen ez az egyik legfontosabb kulcs a mindennapi örömhöz. A gyerekekkel közösen felfedeztük, hogy milyen jó érzés, amikor észrevesszük a jót az életünkben – legyen az egy kedves szó, egy mosoly, vagy egy apró segítség.
Mese: A csodakantár
Az óra keretében felolvastuk „A csodakantár” című mesét, melyben a főhős varázslatos módon megtapasztalja, milyen csodák történhetnek, ha hálás tud lenni azokért a dolgokért, amiket kap. A mese segített a gyerekeknek megérteni, hogy a hála nemcsak másoknak szerez örömet, hanem saját magunkat is boldogabbá teszi.
A mese után beszélgettünk arról:
• Miért fontos kifejezni a hálánkat?
• Mikor éreztük utoljára, hogy valamiért hálásak vagyunk?
• Kinek szeretnénk ma köszönetet mondani, és miért?
A gyerekek nagyon nyitottan és bátran megosztották élményeiket, sok szívet melengető történet hangzott el szülőkről, testvérekről, barátokról.
Kézműves tevékenység: Szeretetkupon készítése
Az óra második felében mindenki elkészíthette a saját szeretetkuponját. A kuponokra olyan kedves gesztusokat írtak a gyerekek, amelyeket ajándékba adhatnak valakinek – például:
• „Egyszeri ölelés”
• „Segítek elpakolni vacsora után”
• „Rajzolok neked egy szép képet”
• „Játszom veled, amit te választasz”
A gyerekek nagy lelkesedéssel rajzoltak, színeztek és díszítettek, miközben végig gondolták, kinek adnák ezt a szeretetkupont és miért. Sokan szüleiknek, testvéreiknek vagy nagyszüleiknek szánták ajándékba.
Élmények, benyomások
Az óra során csodálatos volt látni, mennyire nyitott szívűek a gyerekek, és milyen könnyen rá tudnak hangolódni a hála érzésére. A mese mély nyomot hagyott bennük, a szeretetkupon pedig igazi személyes ajándékká vált.
Az ilyen órák megerősítik bennünk, hogy a boldogság tanulható, és már kisgyermekkorban érdemes rá figyelmet fordítani.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
A barátságlánc készítését vegyes életkorú csoportban végezve jól megfigyelhető volt, hogy a tevékenység hatékonyan támogatta a szociális kompetenciák fejlődését. A különböző életkorú gyermekek együttműködése természetes módon alakult ki: a nagyobbak spontán segítették a kisebbeket a vágás és ragasztás során, ami erősítette felelősségérzetüket és modellnyújtó szerepüket. A saját figura megalkotása támogatta az énkép fejlődését.
A lánc összeállítása során a gyermekek megtapasztalták az összekapcsolódás jelentőségét, ami hozzájárult az empátia és az együttműködés mélyebb megértéséhez. A közös alkotás folyamata lehetőséget adott a kommunikációs készségek gyakorlására, különösen a sorba rendeződés és közös döntéshozatal során. A tevékenység végére egyértelműen érzékelhető volt a pozitív érzelmi töltet, a közös sikerélmény, valamint a csoporton belüli kapcsolatok megerősödése. Összességében a feladat pedagógiailag rendkívül hatékonyan szolgálta a közösségépítést, a társas készségek fejlesztését és a befogadó csoportlégkör erősítését.