A gyerekekkel megbeszéltük hogy milyen jócselekedeteket tudunk egymásnak tenni (segítünk pakolni, vigasztaljuk egymást, játszunk együtt stb.)
A hónap meséjét is elolvastam a gyerekeknek, majd meghallgattuk a zenét.
A gyerekek közül többen hoztak felajánlást a Református egyház által hirdetett gyűjtésre a rászoruló családoknak. Így is erzekeltetve hogy adni jó!
A Mikulást izgatottan vártuk és megkapták a csomagot.
A másik két csoporttal osztoztunk az ünnepi készülődés izgalmán, felgyulladt az adventi koszorún a 2.gyertya is!
Boldogságóra Alapprogram
Nagyon megörültünk a decemberi tèmának, hiszen Karácsony közeledtével még több rászoruló családnak lehet segíteni. Az Óvodánkban idén is meghirdették a “Szeretetdoboz” kezdeményezést, ahol lelkesen hozták az élelmiszereket a gyermekek.
A hét folyamán igyekeztünk a gyermekek minden jó cselekedeteit kiemelni és felhívni rá a figyelmet. ( egymás felsegítése, zsebkendő adás, megvigasztalás, egymás előreengedése, stb.)
Hála doboz jàtékot is játszottunk , ahol a gyermekek elmondhatták, hogy milyen jócselekedeteket tettek, ami boldogsággal töltötte el őket és mindezért hálás a szívük .
Mindannyian a “szerető szív színébe” öltöztünk a Mikulás fogadására!
A novemberi témánk a barátság volt.
A foglalkozást alma és szőlőszedő relaxációval indítottuk. Ezután kértem őket, hogy mondják ki az első szót, ami a barátságról eszükbe jut. Megbeszéltük, hogy azok a szavak, amiket kimondtak, hogyan és miért kapcsolódnak számukra a barátsághoz. Érdekes tapasztalás volt, arra kérdésre adott válaszuk, hogy kell-e ápolni, gondozni a barátságot. Először azt mondták nem. Rávezettem őket példákon keresztül, hogy mi történik akkor, ha nem figyelünk oda a barátunkra, mi lesz, ha csak úgy hagyjuk, hogy legyen. Felcsillanó szemek jelezték a felismerést.
Felolvastam nekik a róka és a farkas meséjét, mely után nagyon leleményes válaszokat adtak a könyvben fellelhető kérdésekre.
A foglalkozás második felében lerajzolták a legjobb barátjukat, néhány szóban bemutatták, végül pedig a három szívecskés módszerrel megfogalmazták, miért jó a barátság, miért jó, ha van barátunk.
Ebben a hónapban a közösségépítés és a pozitív szemlélet fejlesztése állt a boldogságórák középpontjában. A gyerekekkel elkezdtük vezetni a boldogságnaplót, amelyben mindenki rögzítheti a vele történt pozitív eseményeket, valamint kedves üzeneteket írhatnak egymásnak. Ez a tevékenység nemcsak a hála gyakorlását segítette, hanem a társas kapcsolatok elmélyítéséhez is nagymértékben hozzájárult.
Közösen elkészítettünk egy „Ezen a napon” pozitív naptárat, amelyben minden napra választottunk egy olyan feladatot vagy figyelendő szempontot, amely erősíti a közösséget és fejleszti a gyerekek szociális érzékenységét. Minden alkalommal, amikor sikerül egy kitűzött célt megvalósítanunk, a gyerekek kiszínezhetik az ahhoz a naphoz tartozó sugarat, így látványosan követhetjük a közös naptárunk eredményeit. A gyerekekkel olyan célokat fogalmaztunk meg, amelyek elősegítik az együttműködést, az empátiát és az egymásra való odafigyelést persze egy kis humorral megfűszerezve. Boldogságfalat is készítettünk az iskola aulájába, amelyre pozitív gondolatokat írtunk – olyan üzeneteket, amelyek feltöltik és jókedvre derítik az embert.
Az órák légköre végig támogató és elfogadó volt: sokat beszélgettünk, és kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy megtanuljuk meghallgatni egymást, odafigyelve a másik érzéseire és gondolataira. Minden foglalkozást egy közös öleléssel vagy pacsival zártunk, ezzel is erősítve a szeretetteljes csoporthangulatot.
1. Kapcsolati háló térkép
A diákok rajzoljanak egy kis hálót maguk köré:
→ 5–6 fontos ember, és mellé egy-egy szó, hogy miért értékes számukra az a kapcsolat.
2. Dicséret-kör
Körben ülés, és mindenki mond egy pozitív tulajdonságot vagy élményt a bal oldalán ülőről.
→ Nagyon erős közösségépítő hatású.
3. Együttműködős mini-kihívások
Példák:
Néma sorakozó születési hónap szerint.
Kötött kezű csapatépítés: közösen kell megoldani egy rejtvényt vagy építeni valamit.
Páros rajz: egyik beszél, a másik rajzol, de nem mutathatják meg egymásnak a lapot.
1. Jó dolgok listája
Mindenki írjon le 3 jó dolgot, ami az elmúlt 24 órában történt vele. Lehet egészen apróság is.
→ Utána megbeszélhetitek párban vagy körben.
2. Pozitív szemüveg
Kapsz egy „negatív helyzetet”, pl.: „Elveszett a tollam”.
A feladat: keresni bele legalább két pozitívumot.
Pl.: „Végre rendezek a tolltartómban” / „Kölcsönkérek valakitől → kapcsolatépítés”.
3. Optimista mondatok befejezése
Kezdőmondatok:
„A mai nap akkor lesz jó, ha…”
„Valamire büszke vagyok magammal kapcsolatban, mert…”
„Valaki a héten kedves volt hozzám, amikor…”
4. Optimista üzenetek körjátéka
Körben mindenki mond valami pozitívat a jobb oldalon ülőről (egy tulajdonság, egy kedves emlék, egy erősség).
Meghallgattuk a Jó ember csak a szívemmel válhatok c. éneket. Ahhoz, hogy ráhangolódjunk és megértsék az ének üzenetét kétszer kellett meghallgassuk.
Elérva a megfelelő hangulatot, beszélgettünk a háláról. Mit jelent hálásnak lenn? Milyen érzés hálásnak lenni?
Majd azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy az általam kiosztott képeslap alapra írjanak, rajzoljanak egy hálakártyát. A hálakártya szólhat egy barátnak, családtagnak, vagy akár több embernek is.
Az óra további részében, az ének halkan szólt és a gyerekek csendben dolgoztak. Mindenki ráhangolódva, érzelmi fűtöttségben dolgozott.
A következő órán, a titkos mikulásom játékban, erre a hangulatra, érzelmi komolyságra, könnyen ráhangolódtunk.
A Boldogságóra november hónapban a társas kapcsolatok ápolásáról szólt. A foglalkozás elején egy távíróoszlopot készítettünk, ahol kedves jeleket rajzoltunk egymás határa. Ezután körbe ültünk, hogy jobban egymásra tudjunk figyelni. Sorban mindenki megkérdezte a mellette ülőtől: „Kis barátom, hogy vagy?”, és közben igyekeztünk őszintén meghallgatni a választ. Ahogy haladtunk körbe, egyre felszabadultabban beszéltünk az érzéseinkről és arról, hogyan telt a napunk. A foglalkozás végén elmondtuk egymásnak, miért szeretjük és miért becsüljük a másikat. Végül megöleltük egymást, így téve még erősebbé a köztünk lévő barátságot.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A hónap témáját naponta több oldalról is megközelítjük, gyakorlatilag átszővi a mindennapjainkat. Marék Veronika: Kippkopp és Tipptopp meséjén keresztül vezettem rá a gyerekeket annak jelentőségére, hogy milyen fontos életünkben a barátság. A közös játékban, a napi mozgásba beiktatott páros játékokban, a körjátékokban kidomborítottuk a barátság a közösség erejét.
A társas kapcsolatok ápolása nagyon fontos manapság. Azt gondolom, hogy az internet hatására egyre személytelenebb lett a világ, egyre kevesebb társunk van a mindennapi életben, egyre kevesebb interakciónk van személyesen, inkább a neten üzengetünk vagy nem is tartjuk a kapcsolatot annyira ismerőseinkkel, barátainkkal, rokonainkkal, mint régebben. Többféle kapcsolatban állhatunk embertársainkkal, és törekszünk is társas kapcsolataink kialakítására. A gyerekek körében is fontos, hogy rávezessük őket a pozitív társas kapcsolatok kialakítása.
A foglalkozást egy mozgásalapú gyakorlattal kezdtük. Ráhangolódás képen közösen, körbe indiánszökdeltünk. A gyakorlat végére elővettem Süni barátomat és megkértem a gyerekeket, hogy üljenek le és miközben körbeadják a kis sünit a tőlük jobbra ülőnek, kérdezzék meg, hogy Kis barátom, hogy vagy? Ezzel bevezettem a témát. Amíg feltették egymásnak a kérdést és válaszoltak, addig, elővettem a bábparavánt és a többi bábot.
Én leültem a paraván mögé, és eljátszottam, a Süni irigy lesz című mesét a Boldogságóra könyvből. A mese után tettem fel nekik kérdéseket a mese kapcsán, majd megkértem őket, hogy válasszák ki a barátjukat és üljenek le a barátjuk mellé.
Ezek után elővettem a vásárolt Háztartási kekszet és minden gyereknek adtam egy „ barátság kekszet” a zacskóból. Az volt a feladat, hogy ezt a barátság kekszet törje kettő felé és adja oda az egyik felét a barátjának, a másik felét pedig egye meg ő. Így elméletileg, mindenki eszik egy egész háztartási kekszet. Az elmélet beigazolódott.
A foglalkozás utolsó feladata az volt, hogy elindítottam Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg dalát. Amikor a zene szól, akkor a gyerekek járkálnak a szőnyegen. Amikor megállítom a zenét, öleljen meg valakit, aki a legközelebb áll hozzá. Többször megállítom a zenét és mindig valaki mást kell megölelni a gyereknek.
Azt gondolom, hogy a gyerekek megint nagyon jól érezték magukat, örültek a barátjuknak és a nap folyamán is együtt játszottak nagy boldogságban.
