Boldogságóra Alapprogram
A márciusi választható feladatok közül a pozitív hangvételű hírekkel teli újság szerkesztését választottuk. Külön érdekessége a lapnak, hogy valós, többnyire a közelmúltban megjelent hírekkel töltöttük meg.
Örömgyűjteményünk a családok közreműködésével készült el. Felhívásunkra több Pillangós család készített tablókat, azokról a pillanatokról, melyek örömet jelentenek számukra. 🙂
A mesével kezdtem a téma felvezetését,majd mozgáskísérettel énekeltük el a dalt. A beszélgetéseink során sok gyermek mesélt arról,hogy ő neki nagy öröm,hogy vannak szülei,mert bizony vannak gyerekek,akik árvák.Így úgy gondoltam,hogy mindenki rajzolja le anyukáját és mellé olyan apró dolgot,ami szintén örömöt okoz neki.Beazonosítottuk az érzékszerveinket is.Egy nagy öleléssel búcsúztunk egymástól ,amikor vége lett a napnak…
Apró örömök érnek minket az iskolában is. Visszagondoltunk az előző hónapokra és felidéztük kedves, örömteli pillanatainkat. A képekből montázst készítettünk.
A márciusi téma nagyon kedvünkre való volt. A csoportba járó tanulókra különösen jellemző, hogy apró dolgoknak, történéseknek mennyire tudnak örülni. Mindezt az ünnepeink köré csoportosítva szeretném bemutatni. A hónap a busójárással kezdődött. A gyerekek izgatottan várták az iskolánkba látogató busókat, örömmel húzták magukra álarcaikat. Március 8-án a fiúk örültek, hogy virággal és csokival kedveskedhettek Esztinek, a csoport egyetlen lánytanulójának. A március 15-i iskolai ünnepségen örömmel viselték a kokárdákat, így emlékezve a márciusi hősökre. A víz napjára készített halakat pedig boldogan mutatták mindenkinek. Sok örömben volt részünk ebben a hónapban, de talán a legnagyobb boldogságot az okozta, hogy a hosszú tél után végre megmutatta magát a tavasz.
Rendesné Vezér Andrea
osztályfőnök
E havi témánk az Apró örömök élvezete volt.
A Boldogságóra elején „leltárt” készítettünk, megkértük a gyerekeket, hogy mondjanak nekünk olyan hétköznapi dolgokat, élményeket, amelyektől úgy érezhetjük, hogy szebb a világ, amelyek apró örömet, boldogságot jelentenek a számukra akár otthon, akár az óvodában.
A beszélgetés során kitértünk az elmúlt hetek eseményeire is, hiszen a héten rendszereztük a tavaszról szerzett ismereteinket is. A hónap témáját így ennek megfelelően ehhez igazítottuk, megbeszéltük, hogy milyen apró örömöt hozott az életünkbe ez az évszak. Sok gyermeknek a jó idő, virágok, sok napsütés, az előbújó kis állatok, visszatérő madarak jutott az eszébe. Az, hogy sok időt tölthetnek a szabadban, a sok-sok virággyűjtés, bogárlesés.
Apró örömként jutott eszébe a nagyobbaknak az is, hogy a múlt héten szemétszedési akciót szerveztünk az óvodában, megtisztítva ez által óvodánk udvarát és környékét is.
Ezután kivirágoztattuk csoportunk „Tavasz” fáját, melyre felkerültek a gyermekek által készített tavaszi boldogságszirmok.
A záró körben összegeztük a Boldogóra tapasztalatait, és megbeszéltük, hogy a következő napon tervezett „Örömséta” során figyeljék meg a tavasz beköszöntével a természetben fellelhető szépségeket.
Óvodánk a tavalyi, csoportunk ebben a nevelési évben kapcsolódott be a Boldogságóra Programba. A Maci csoportba 27 gyermek jár, 15 fő középsős, 12 fő kiscsoportos korú. Szeptemberben az újrakezdés és a beszoktatás nehézségei mellett kezdtük el az első téma, a hála feldolgozását.
Az első beszélgetés meglepetést okozott számomra, ahogy a gyerekek fogalmaztak a boldogságról, a háláról. A foglalkozásokat az ajánlott relaxációval kezdtük, a hozzá kapcsolódó mondókákat meg is tanultuk.
A hónap dalát minél többször hallgattuk meg, annál inkább tetszett a gyerekeknek, és a hozzá készült egyszerű mozdulatokból álló koreográfiával a hónap végére teljesen magunkénak éreztük.
Több ajánlott feladatlapot megoldottunk, amivel nagyon szívesen töltötték az időt a gyerekek. A feladatmegoldás közben mindenki elmondhatta a gondolatait. Kiszíneztük a hála jelét, a virágot, majd felragasztották annak a gyereknek a jelét, akinek adnának hálavirágot.
Számomra a legnagyobb élményt a beszélgetéseken túl a „Maci bajban van” című mese előadása nyújtotta. Meghívtam őket bábszínházba, végig figyelt mindenki, megtapsoltak és kórusban hangoztatták , hogy „Még egyszer!” Természetesen eleget tettem a kérésüknek.
Elkészítettük a Hálakertünket. Mikrocsoportos formában dolgoztunk, az ügyesebbek önállóan, a kisebbek segítséggel kinyírták a hálavirágot, a közepére ragasztották a jelüket, közben megbeszéltük, hogy ki miért hálás, amit ráírtam a virágra, a gyerekek pedig beragasztották a kertbe.
