Mivel a gyerekek a téli időszakban kevesebbet mozoghattak a szabad levegőn, ezért a Megküzdési stratégiák című témához mozgásos tevékenységeket választottam. Nálunk a gyerekek a délutáni pihenő alkalmával mindig választanak maguknak egy alvóállatot. Most ezek közül az egyik kedvencet egy dinoszauruszt rejtettem el a csoportban. Tízórai után a beszélgető kör alkalmával szomorúan közöltem velük, hogy az egyik kis kedvenc állatukat elrabolta egy gonosz boszorkány. Miközben beszélgettünk, levél érkezett hozzánk egy térképpel, amire előzőleg felrajzoltam a feladatokat, amit ha végrehajtanak, akkor megtalálhatják a kis dinoszauruszt. A gyerekek nagyon lelkesek voltak, szívesen hajtották végre a különböző feladatokat, mint például, versmondás, közös éneklés, torna. Amikor minden feladattal végeztünk, együtt közösen megtaláltuk a kis kedvencüket is, amit kitörő örömmel fogadtak. Megkérdezték, hogy a gonosz boszorkány akkor most eltűnt, ugye? Megnyugtattam őket, hogy igen, valószínűleg elbújt a nagy kerek meseerdőben.
A megtalálás nagy örömére eljátszottuk még a tutajos játékot is. Nagyon jó volt látni a csoport összetartozást, ahogy egymást segítik, nehogy leessenek a tutajról. Sok élményt szereztünk a játékok által és csoportközösségünk is erősebbé vált.

A munkafüzetben szereplő színezésre szánt képeket kifénymásoltam,és kártyaként használtam. Mindenki húzott egyet, megnevezte melyik érzékszervével tapasztalja(lehetett több is!), és hogy miért ezt a képet választotta.
Ilyen válaszok születtek: azért választottam a pohár vizet,mert ha szomjas vagyok jól esik inni egyet!