A novemberi hónapunkat teljesen átszőtte a boldogság, hiszen több alkalommal is foglalkoztunk a boldogság óra tematikájával, hiszen szívügyünk a zaklatás és bántalmazás ellen fellépni. Fontosnak tartom, hogy a tanulók is megértsék, hogy a szavak is pontosan olyan súlyos sebeket tudnak ejteni, mint a testi bántás, és jól gondolják át mondandójukat, mielőtt kimondják, mert már nem lehet visszafordítani, ha már egyszer megbántottunk valakit vele. Így november 6-án beszélgettünk a mellékletben található példakártyák segítségével.
13-án a kedvesség napján az Ölelős- pozitív jellemzős játékkal kezdtük a napot, így mindenki vidáman, lelkesen vett részt a további tanórákon is. Tetszett nekik a kedvességzuhany is, amit a szülinaposaink is élvezhetnek minden alkalommal, amikor felköszöntjük őket. Jó érzés látni, hogy amióta bevezettük a boldogságórás foglalkozásokat sokkal jobban figyelnek egymásra, kevesebb a veszekedés.
A tolerancia napján szívpuzzle-ket készítettek az erősségeik szerint. A tanulóim megállapították, hogy mennyire színesek vagyunk, más-más erősségünk van, mégis nagyon jól együtt tudunk működni, amikor szükséges. Elkészítettük a boldogság üveget is, ami tele van pozitív gondolatokkal.
Szinte naponta hallgatjuk a Bagdi Bella dalokat, mert feltöltenek, jobb kedvünk kerekedik, és jobban tudunk tanulni- mondták a tanulóim.
Utolsó foglalkozásunk során a társas intelligencia témáját jártuk körbe, amelyet egy-egy pozitív gondolatsorral indítottunk.Beszélgettünk a különbőző szituációkhoz tartozó helyes viselkedés formákról. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon is jól tudják, hogy hogyan illik viselkedni bizonyos helyeken, csak nem mindig sikerül mindenkinek megfelelően viselkedni.
Reméljük, hogy a boldogság órák segítségével ebben is megerősödünk és nemsokára egyik erősségünk lesz az is, hogy helyesen tudunk viselkedni midnen helyzetben.
A jővő hónapban is izgalmas boldogságórink lesznek hiszen az adventi időszak is tele lesz varázslatos pillanatokkal, amelyeket együtt élhetünk át.
Boldogságóra Alapprogram
Ebben a hónapban a társas kapcsoltok ápolása állt a középpontban. Mi a barátságra fókuszáltunk. Áttekintettük, hogyan változtak első óta a barátságok az osztályunkban. Összehasonlítottuk az ovis és az iskolai barátságokat. Összegyűjtöttük, hogy mi jellemez egy jó vagy igaz barátságot. Beszélgettünk arról is, hogy milyen veszélyekkel járhat a gyerekek számára az online térben kötött kétes barátság. Gyűjtöttünk a barátságról szóló közmondásokat, szólásokat, idézeteket. A gyerekek kedvence a barátságteszt kitöltése volt.
A hónap során a mozgás, mozgásos játékok, séták kapcsán a gyermekek figyelmét próbáltuk a testmozgás fontosságára, a mozgás örömére irányítani. Többet beszélgettünk arról, hogy miért fontos a rendszeres testmozgás az egészségünk miatt, mi a kedvenc sportjuk és miért okoz számukra örömöt.
Az októberi Világ-gyalogló hónaphoz csatlakozva október utolsó hetére játékot hirdettünk a családok számára: gyűjtöttük a legyalogolt kilométereket, ezzel ösztönözve a családokat a közös sétára, kirándulásra. Mindhárom „Boldog-ovi” csoportunkban meghirdettük a játékot és a szülők aktívan vettek részt ebben. Csoportonként több tíz km. távot gyalogoltak, sétáltak, kirándultak kis óvodásainkkal. A „Boldogságóra” alkalmával elmesélték a gyermekek a kirándulás alkalmával megélt élményeiket és közösen megnéztük a szülők által küldött fotókat.
A mai foglalkozás középpontjában az emberi kapcsolatok minősége és a közösségen belüli elfogadás állt. Ennek hangsúlya különösen indokolt ebben az életkorban, amikor egyre gyakoribbá válnak a verbális és fizikai bántások, illetve a „piszkálódás” álcája mögé bújt bántó megjegyzések. A József Attila és Arisztotelész idézetekre épülő bevezető beszélgetés meglepően mély érzelmi bevonódást váltott ki a tanulókból, őszintén fogalmazták meg, mit jelent számukra egy megtartó, elfogadó közösség, és milyen negatív hatásai vannak a bántó viselkedésformáknak. Már ekkor érződött, hogy képesek reálisan reflektálni saját és társaik viselkedésére. A „Nagyra becsüllek azért, mert…” páros feladat különösen emelkedett hangulatot teremtett. A gyerekek szokatlan nyitottsággal, egymás szemébe nézve fogalmaztak meg megerősítő, bátorító mondatokat, ami érezhetően erősítette az empátiát, az érzelmi tudatosságot és a társas kapcsolatok iránti felelősségérzetet. A „hasonlóságkör” játékban rácsodálkoztak, mennyi közös dolog kapcsolja össze őket, többek között olyan egyszerű, mégis személyes kijelentések mentén, mint: „Szeretek a természetben sétálni” vagy „Szeretek hason fekve aludni.” Ez a gyakorlat oldotta a feszültséget, és erősítette a közösségi élményt. A barátság-szobrok megalkotása látványos kreativitást hozott felszínre. A lányok és fiúk először külön-külön formálták meg a barátság számukra legfontosabb értékeit testük segítségével, majd közösen is készítettek egy összetett osztályszobrot. Érdekes volt megfigyelni, hogyan jelennek meg a nemi különbségekből fakadó eltérő hangsúlyok a mozdulatlan kompozíciókban. A barátságvers írása tovább mélyítette az értékalapú gondolkodást, miközben fejlesztette a tanulók kreatív nyelvi önkifejezését. A zárókörben megfogalmazott személyes vállalások „kevesebbet piszkálok”, „védem a másikat”, „több bizalmat adok” azt mutatták, hogy a tanulók megértették, a közösség hangulata és biztonsága jelentős részben az ő viselkedésükön múlik. A foglalkozás érezhetően erősítette a csoport szociális érzékenységét, együttműködését és empátiáját, és hozzájárult a biztonságosabb, elfogadóbb osztályközösség kialakulásához. Pedagógusként megerősítést kaptam abban, hogy a tanulók fogékonyak a pozitív változásra, és hogy az ilyen típusú közösségfejlesztő alkalmak kulcsszerepet játszanak a bántalmazásmentes, bizalomra épülő iskolai környezet megteremtésében.
Beszélgetőkör: Szent Márton jócselekedetei. Márton napi szokások.
Mi hogyan tudunk jót tenni másokkal, ápolni társas kapcsolatainkat?
Mese: Szent Márton legendája.
Vizuális tevékenység: libás fejdíszek, libák készítése vegyes technikával.
Zene, tánc, mulatság ovis társainkkal, testvér óvodánk gyerekeivel.
A hónap Boldogságóra foglalkozása a támogató kapcsolatok fontosságára épült, hogy kinek mennyit jelent egy figyelmes szó, egy segítő gesztus vagy egy szeretetteljes jelenlét a mindennapokban. A tanulók közösen gondolkodtak arról, kikre támaszkodhatnak, kik azok, akik megértik, felemelik őket, és erőt adnak, amikor szükségük van rá. A beszélgetés során kiderült, hogy a kapaszkodók sokfélék: család, testvér, barát, gyülekezet, sőt egy-egy társ is lehet szilárd pont a mindennapokban.
A foglalkozás három gyakorlatot is magába foglalt.
1. Mindenki leírta „szupererejét”, azt a tulajdonságot, amellyel másokat támogatni tud. Szerepelt többek között: meghallgatás, pozitivitás, felvidítás, megnyugtatás, empátia.
2. Érzelmi térkép készült: a nap jelölte azt, aki bearanyozza a napot, a villám az erőteljes energiát, a smile ikon pedig az állandó derűt és pozitív kisugárzást, de volt is szivecske és sok minden más. A készített térképek mélyebb önreflexióra ösztönözték a tanulókat, megjelenítve, hogy ki jelent számára igazi kapaszkodót.
3. A foglalkozás végén „titkos angyal” feladat indult, minden diák kihúzott egy nevet, és 24 órán át két kedves cselekedettel lepte meg társát. A cél: örömöt adni, támaszt nyújtani, egymás felé fordulni. A következő alkalommal kiderül, ki ismerte fel saját angyalát.
A foglalkozás láthatóan erősítette az empátiát, az érzelmi tudatosságot és a közösség összetartó erejét. Több tanuló bátrabban beszélt érzéseiről és erősségeiről, ami pozitív változást hozott a csoportlégkörben is. A „titkos angyal” játék különösen mély hatású feladatnak bizonyult, csendes, mégis erőteljes módon indította el a figyelmesség, támogatás és szeretetteljes kapcsolódás folyamatait. A közösség nyitottabb, kíváncsibb és egymásra hangoltabb lett, ez a fejlődés az óra legnagyobb eredménye.
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola
Az egészséges táplálkozás és életmód fontossága, testmozgás
Az egészségmegőrző hét keretében az osztályfőnöki órán csoportmunkában dolgozva közösen gondoltuk át, mit jelent ma egészségesen élni, és hogyan tudjuk mindennapjaink részévé tenni a tudatos döntéseket. A beszélgetések során hamar kiderült, hogy az egészséges életmód nem egyetlen nagy lépésen múlik, hanem sok apró, következetes választáson, amelyek hosszú távon komoly hatással vannak a testi és lelki jólétünkre.
A feladatok során részletesebben foglalkoztunk az egészséges táplálkozással. Megbeszéltük, hogy szervezetünknek sokféle tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően működjön: fehérjékre az izmok felépítéséhez, szénhidrátokra és zsírokra az energiatermeléshez, valamint vitaminokra és ásványi anyagokra az immunrendszer támogatásához. Az is fontos felismerés volt, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogy milyen arányban és rendszerességgel. A változatos étrend részeként érdemes több zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag élelmiszert, valamint minőségi fehérjeforrásokat fogyasztani, miközben próbáljuk visszafogni a túlzott cukor-, só- és zsírfogyasztást. Szó esett arról is, hogy a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen a mindennapokban: a víz segíti az anyagcserét, javítja a koncentrációt, és hozzájárul a jó közérzethez.
A csoportmunka során arra is kitértünk, hogy az egészséges életmód nem merül ki az étkezésben. A rendszeres testmozgás kiemelt szerepet kapott: akár egy könnyű séta, akár sportolás formájában, a mozgás erősíti a szívet, javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt. Emellett a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint a pihenés is fontos tényezője a jó egészségnek, hiszen a szervezet számára ilyenkor adódik lehetőség a regenerálódásra. Foglalkoztunk a lelki egészség témájával is, amely legalább annyira lényeges, mint a fizikai állapot. A stresszkezelési technikák, a kiegyensúlyozott napirend és a támogató emberi kapcsolatok mind hozzájárulnak a harmonikus élethez.
„Minden nap egy alma, az orvost távol tartja.”
A testmozgásról néhány gondolat
A testmozgás nem csak a testről szól, hanem a lélekről is. A rendszeres mozgás javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, és segít kialakítani egy egészséges napirendet.
Nem mindenki szeret vagy tud sportolni magas szinten. Már napi 20–30 perc séta, biciklizés vagy otthoni torna is látványos változást hozhat.
Mozgás: befektetés önmagadba. A fiatalon kialakított szokások egész életre hatással vannak. Aki most elkezd rendszeresen mozogni, később kisebb eséllyel küzd majd egészségügyi problémákkal. A sport megtanít kitartásra.
Edzés közben sokszor találkozunk saját határainkkal – ezek átlépése pedig önbizalmat ad a tanulásban és az élet más területein is. Nagyon jó közösségépítő a mozgás.
Csapatsportoknál fejlődik az együttműködés, a bizalom, a felelősségérzet. A mozgás jó alkalom arra is, hogy új barátokat szerezzünk. A legjobb sport az, amit élvezel. Nem mindenkinek ugyanaz válik be. Lehet tánc, úszás, futás, jóga, e-sport mellé erősítő torna – a lényeg, hogy rendszeresen és örömmel csináld.
Összességében a csoportmunkák és a közös beszélgetések során arra jutottunk, hogy az egészséges életmód alapja a tudatosság és a következetesség. Ha odafigyelünk magunkra, és apránként beépítjük a mindennapokba a jó szokásokat, akkor nemcsak jobban érezzük magunkat, hanem hosszú távon is többet tehetünk önmagunkért. Az egészségünk érték, amelyre érdemes vigyázni – és amelyért mindannyian tehetünk, akár már ma is.
Baráthozó társas kapcsolatok
Az év végén három tanuló elballagott a csoportból, szeptemberben két új tanuló érkezett. Teljesen átalakult a csoport szerkezete, dinamikája. Annak ellenére, hogy az újonnan érkezők fogadása zökkenőmentes volt, egy ideig keresték a helyüket a csoportban. A társas kapcsolatok témakör direkt módon is megkönnyítette a barátkozást, a beilleszkedést. A témakör bevezetésekor egyből szóba került a barátság témaköre. Kiderült, hogy a legtöbb tanuló szeretne barátokat szerezni, barátságokat kötni. Saját élményeik tanulsága, hogy nem mindegy, hogy kikkel kezdünk barátkozni. A nagy integráció ellenére a sajátos nevelési igényű tanulók nehezebben találnak barátokat az épek között, az elfogadás még mindig nehezített. Az óra végére az egyik új tanuló jelezte, hogy szívesen barátkozna osztálytársaival, amit a többiek szívesen fogadtak. Azóta nem csak az iskolában, hanem otthon is tartják egymással a kapcsolatot. Ez a havi téma legnagyszerűbb fejleménye, amiért hálásak vagyunk mindannyian.
„A barátság olyan, mint egy kert: ha gondozzuk, örökké virágozni fog.” – Ismeretlen
Boldogságóra a 3. c1 osztályban
Novemberben a Támogató kapcsolatok témakör köré fonódtak foglalkozásaink. Beszélgetéseink során mindig az egyik legfontosabb és visszatérő téma az egymással való kapcsolatunk. Sokfélék vagyunk, sok-sok erősséggel és különbözőséggel is.
Bevezetésként megismertük Bori és Barni, a két kis babszem történetét, melyhez mindenki hozzáfűzte saját gondolatait. Csoportonként összeülve készítették el saját szív alakú puzzle képüket, melyben színekkel, kifejezésekkel, rajzokkal fejezték ki miért is fontosak egymásnak és mi tartja őket össze. Majd egy-egy tanuló kiült a többieknek háttal és meghallgatta erősségzuhanyként a társai dicséreteit, melyek az Ő erősségeit emelték ki. Nem volt gyermek, aki ne mosolyogva, jóleső érzéssel állt volna föl. Az osztályterem légköre is megváltozott, boldogok voltak, nem csak a dicsért gyermek, hanem a pozitív kifejezések, érzések által mindenki!
A Csapatmunka erősségmondóka belekerült a füzetbe, és mellé gyűjtöttünk erősségeket. Mindenki körül rajzolta a tenyerét és az ujjakra ráírta az erősségeit, melyből egy tabló készült.
Az osztályban nagyon szeretik a sportokat, így november 25-én, a Magyar Labdarúgás napjára fel lehetett készülni egy-egy sportoló életútjából néhány mondattal, képpel, kártyával vagy rajzzal. Nagyon lelkesen vállalkoztak a feladatra és boldogan kutattak a kedvencük után és számoltak be róla társaiknak.
A hónap elején tartottunk egy osztályprogramot, melyre meghívtuk a szülőket is, ahol kötetlenebbül tudtunk együtt lenni, hiszen a gyermek-szülő- pedagógus egymást támogató együttműködése az alapja a közös munkának. A gyermekeknek fontos a megfelelő példaadás és, ha mi, felnőttek szeretettel, elfogadással fordulunk egymáshoz igazi értéket adunk számukra.
A gyerekek fontosnak, valódi értéknek tartják a barátságokat, melyről könnyedén beszélgettek, és szívesen dolgoztak együtt. Köszönjük!
Fülöpné Dombi Ottilia
tanító néni
A téma feldolgozásához Szókratész meséjét választottam. A történetet feldolgoztuk, elemeztük. Vizuális megjelenítésre a „Barátságötös” megjelenítését választottam. Eleinte nehezebben ment megfogalmazni, hogy mi a legfontosabb dolog, amitől jó barátok lehetünk. Pontosabban az első három után kicsit megakadtak, majd némi rávezetés után sikerült mindenkinek az összes ujjra íni.