A gyerekek társas kapcsolatai alapvetően hozzájárulnak érzelmi és szociális fejlődésükhöz. A barátságok segítenek megtanulni az együttműködést, az empátiát és a problémamegoldást. A közös élmények erősítik az önbizalmat és támogatják a pozitív identitás kialakulását. A stabil, biztonságos társas környezet hosszú távon is elősegíti a kiegyensúlyozott lelki egészséget.
Boldogságóra Alapprogram
A tevékenységet a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című vidám dal éneklésével és táncolásával kezdtük.
Beszélgettünk arról, hogy kinek ki a barátja. Mindenki elmondhatta, hogy kit szeret, miért kedveli őt, és mit játszik vele a legszívesebben. Fontosak,hogy legyenek barátaink, mert velük jókat nevethetünk, játszhatunk, segíthetünk egymásnak, és együtt könnyebb megoldani a nehéz helyzeteket is.
A Tavaszi ébresztő című mese megmutatta, hogy mennyire jó, ha odafigyelünk egymásra, és ha együtt dolgozunk, minden szebb és könnyebb lesz.
Ezután készítettünk egy nagy szív formájú kirakót. Ez a szív mindannyiunkat összeköt, mert a mi csoportunkat jelképezi. A darabokat együtt raktuk ki, ahogy a csoportunk is akkor teljes, ha mindannyian benne vagyunk. A szív arra emlékeztet minket, hogy összetartozunk, szeretjük egymást, és vigyázunk a barátainkra.
Novemberi témánk bevezetéséhez a kezdő relaxációt követően Bezzeg Andrea Süni irigy lesz című meséjét választottam, mivel a csoportunkban is gyakran előfordulnak a történethez hasonló szituációk. Sokszor nem könnyű a gyerekeknek megosztozni egy-egy játékon, másfelől pedig nem szeretnék megérteni azt a gyermeket, aki nem szívesen adja át nekik a játékot. De az ő életkorukban ez még természetes is. Nehéz érzésekkel küzdenek ilyenkor a gyerekek, amiket néha csak külső segítséggel lehet feloldani. Ha sikerül, meg tudják tapasztalni a társakkal való közös játék adta igazi örömet. A mese meghallgatása után beszélgettünk a szereplőkről, a történetről, s közösen felismertük, hogy nagyon fontos, hogy legyenek barátaink. A mese végén szív alakra kivágott rajzlapokra rajzolhatták a gyerekek, kik azok, akikkel a legjobban szeretnek játszani, együtt lenni. Sokan választották a családtagjaikat, de több gyerek rajzán szerepelt az óvodai barátja is. Rajzolás közben a gyerekek megosztották a gondolataikat a családjukról, barátaikról.
A rajz után Bagdi Bella „Boldog vagyok” és „Repülj velem” című dalára barátságkört alkottunk, s körben táncoltunk. A táncot öleléslánccal zártuk.
(A mesékhez és a relaxációhoz felhasznált irodalom: Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek (3-6 éveseknek), Budapest, 2017.)
A 4.m osztály tanulói a támogató kapcsolatok témakört dolgozták fel a boldogságóra program novemberi témájaként. Ráhangolódásként Bagdi Bella: „Ha boldog vagy” című dalával jókedvűen indult az óra. Megbeszéltük, hogy mennyire fontosak a társas kapcsolatok és milyen erővel bírnak a támogató kapcsolatok, mennyire fontos az egymásra figyelés és mekkora kincs a barátság az életünkben.
Először játszottunk egy kicsit: a Távíróoszlop játékban egymás mögött álltak a tanulók, a legutolsó rajzolt valami vidámat az előtte álló hátára, ő megpróbálta ugyanazt a következő hátára, így ment ez végig, majd a legelső ismertette, szerinte mi volt az. A nevetés nem maradt el.
A kedvesség világnapja alkalmából az „Erősségzuhany” játék során az osztálynak háttal ülő gyereket a többiek erősségfókuszú dicséretekkel halmozták el maximum fél perc alatt. Mindenki részese akart lenni ennek a „zuhanynak”. Csillogó szemekkel álltak fel a sok-sok jó gondolat után.
A tolerancia napja alkalmából elkészítettük a puzzle darabokból álló szíveket. Jelképezte, hogy mennyire sokszínűek vagyunk. Minden ember más és más, mégis az osztályban közös dolgokért dobog a szívünk.
Az órák nagyon jó hangulatban, igazán tevékenyen, hasznos tudást raktározva teltek.
A pedagógus változatos módszereket alkalmazott: ráhangoló beszélgetés, ahol a gyerekek szívesen fejezték ki, hogy hogyan érkezett az óvodába. Élménymesélés, mozgásos játék, érzelmi levezetés a „boldog dal” hallgatás során. A foglalkozás során megjelentek a segítőkészség, összebújás, egymásra figyelés mozzanatai. A gyerekek pozitív érzelmi élményekkel gazdagodtak, megélték a segítés és ajándékozás örömét, valamint fejlődtek anyanyelvi készségeik.
Bp. I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium
A novemberi boldogságórákon a társas kapcsolatok ápolása témával foglalkoztunk. Az óra elején felolvastam az osztálynak a vadlibákról szóló „tanmesét”. Minden részletet értelmeztünk átformáltuk a mi életünkre. Alakuló osztályközösségként ennek különös jelentősége volt. Ezután megbeszéltük a novemberben induló angyalkázást, amely során hétről-hétre mindig új neveket húzunk.
A csoportban folyamatosan elhangzik, hogy ” Játszatok együtt, vigyázzatok egymásra, szeretjük egymást nem bántjuk”Ebben a hónapban különösen figyeltünk arra, hogy a gyerekek találják meg egymás társaságát, játszanak együtt, figyeljenek egymásra. Kezdeményezett tevékenységekben a szőnyegen ” baráti kupacokba” ültettem őket. Megkérdezték egymástól, hogy Kis barátom hogy vagy? Nagyon vidám hangulat alakult ki, mindenki mosolyogva mondta, hogy jól! De vajon mit jelent számukra az hogy jól? Megbeszéltük példákon keresztül, mikor érezzük magunkat jól. Érdeklő tekinteteket láttam. A Süni irigy című mesét is elbáboztam, ami nagy sikert aratott. Énekeltünk, játszottunk a Húzz húzz engemet című dalos játékot. Társasoztunk, Pillanatkapitánnyal indultunk útra. Boldogságvirágokat készítettünk. Nagyon tartalmas hónap volt.
Novemberben a támogató kapcsolatok témájával foglalkoztunk a boldogságórákon. A hónap elején meghallgattuk a választott „hónap dalát”, amely segített ráhangolódni arra, milyen fontos szerepet játszanak a barátaink és a társaink a mindennapjainkban.
Sokat beszélgettünk a barátságról, arról, hogyan tudjuk ápolni a társas kapcsolatainkat, és mi mindennel tudjuk támogatni egymást. Megfogalmaztuk, hogy a bizalom, az odafigyelés, a kedvesség és az elfogadás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jó közösséget alkossunk.
Ebben a hónapban megemlékeztünk két fontos napról is: november 13-án, a Kedvesség Világnapján átbeszéltük, milyen apró tettekkel tehetjük szebbé egymás napját. November 16-a pedig a Tolerancia Napja. Ennek kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen fontos elfogadni egymást, akkor is, ha különbözünk.
A hónap végére közösen megállapítottuk, hogy a támogató kapcsolatok erőt adnak, a barátainkra számíthatunk, és mi is sokat tehetünk azért, hogy szeretetteljes, elfogadó légkör vegyen körül bennünket az iskolában.
Novemberben a felelősségvállalás témájával foglalkoztunk a társas kapcsolatokban. A hónap elején közösen meghallgattuk a Ha boldog vagy… című dalt, ami segített ráhangolódni arra, milyen jó érzés megosztani egymással az örömünket. A foglalkozások során sokat beszélgettünk arról, hogyan tudjuk ápolni a baráti kapcsolatainkat – jóban és rosszban is egymás mellett állva.
Átgondoltuk, mit jelent számunkra a bizalom, az elfogadás és a támogatás, és hogy ezek milyen fontosak a mindennapi együttlétben. Felismertük, hogy felelősséggel tartozunk egymásért: figyelünk társainkra, segítjük őket, és vállaljuk a tetteink következményeit. November végére közösen megfogalmaztuk, hogy akkor érezzük jól magunkat a közösségben, ha mindenki számíthat a másikra, és igyekszünk jó barátai lenni egymásnak.
A hónap központi témája a társas kapcsolatok világa volt. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, mit jelent számukra a barátság és milyen érzéseket kötnek hozzá. Válaszaikban gyakran megjelent a kedvesség, a törődés, a figyelem, az őszinteség, a megértés, az elfogadás és az egymás támogatása. Többen kiemelték, milyen jó érzés, ha meghallgatják őket, vagy ha ők segíthetnek másoknak. A legtöbb feladat ezt a kapcsolódást erősítette és hangsúlyozta.
• Az „Igazi barátság” feladat abban segítette a gyerekeket, hogy felismerjék a hasonlóságokat saját maguk és barátjuk között.
• Meghallgattuk Bagdi Bella „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” című dalát, és kártyák segítségével az érzelmek azonosítását is gyakoroltuk.
• Feldolgoztuk A róka és a farkas a lakodalomban című mesét, amely egy nem éppen mintaszerű barátságról szól.
• Puzzle darabkák színezése és összeillesztése során rámutattunk, milyen sokfélék vagyunk – akárcsak a színes puzzle-elemek –, mégis milyen egységet alkotunk együtt. A gyerekek megtapasztalták, hogy különbözőségeink nem elválasztanak, hanem gazdagítják a közösségünket.
• Mindenki összegyűjtötte, hogy kik a legfontosabb személyek az életükben, kikkel együtt jobb a világ.
A gyerekek megtapasztalhatták, hogy a barátság olyan, mint egy fa: apró gesztusokkal – egy mosollyal, közös játékkal vagy bocsánatkéréssel – napról napra erősödik. Megértették, hogy a barátság fejleszti az együttérzést, az együttműködést, és abban is segít, hogy különbözőségeink ellenére is kapcsolódni tudjunk egymáshoz.