Az esős reggel remek alkalmat nyújtott a kis előkészítő osztályosoknak megérteni, hogy mit is jelent az optimizmus. Megbeszéltük, hogy ki hogyan érzi magát ezen a borús reggelen. Sokan álmosak és kedvetlenek voltak. Kihívást szerveztünk, az volt a cél, hogy mindenki felviduljon. Előbb feldobtuk a hangulatot egy grimasz versennyel majd komolyság illetve kacagó versenyt szerveztünk. Megbeszéltük, hogy komolynak lenni 30 másodpercig sokkal nehezebb, mint kacagni 30 másodpercig. Ezek után megbeszéltük, hogy ha mi jól akarjuk érezni magunkat ezen az esős napon az most rajtunk és társainkon fog múlni, ezért egész nap nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy társaink mosolyogjanak, hogy boldogak legyenek. Végül lerajzoltuk a kezecskéinket és rárajzoltuk, hogy kivel és hol vagyunk a legboldogabbak a világon. A kezecskék segítségével egy mosolygós napocskát készítettünk, amellyel bebizonyítottuk, hogy mi olyan optimisták vagyunk, hogy a mi osztályunkban még az esős idő ellenére is ki tud sütni a nap.

Elsőseim már nagyon várták a Boldogság órát, melynek keretén belül az optimizmus lényegével ismerkedtünk meg. Motivációként elolvastam „A szomorú leány történetét”. A mesét követően beszélgettünk a boldogságról, elmesélték mikor érezték magukat boldognak, milyen tevékenységek teszik őket vidámmá. Elmondták azt is, hogy miért voltak már szomorúak. Varázsszemüveget készítettünk, hogy ezen keresztül szebbé varázsoljuk a rossz dolgokat, mindenben meglássuk a jót is. Szituációs játékban eljátszottuk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka történetét. Mindenki igyekezett megnevettetni osztálytársát. A foglalkozás végét „Az aranyszőrű bárány” mese megnézésével zártuk.

Az októberi téma bevezetését a hónap dalának meghallgatásával indítottam, mely annyira fülbemászó volt, hogy mire véget ért a dal, kívülről fújták a P O Z I T Í V… részt. Fürtábraként a táblára összegyűjtöttük milyen pozitív dolgok vannak jelen kis életükben. Ezt követően csoportmunkában a pozitív szó minden betűjével kellett egy-egy pozitív dolgot jelentő szót keresniük. A legnehezebbnek a „z” betű tűnt, de az egyik csapat számomra nagyon frappáns szót talált: zűrtelen. 🙂 Készítettünk varázstükrőt, melyet be is ragasztottunk a hónap dalával együtt a boldogságórás füzetünkbe. Intézményük közös paravánján látható „optimista szemüveg” készítésében is részt vettünk. A szemüveg lencséire egy olyan szituációt kellett felírniuk, melyben rossz történt velük, de meglátták a jót. (Minden rosszban van valami jó) Óra zárásaként rajzos formában elkészítették a jövőre néző álmaikat, vágyaikat, melyet szintén optimista szemüvegekre ragasztottunk rá. A rajzok mellett csupa pozitív „hozzáállás” szerepelt, melyet a gyerekek fogalmaztak meg. Pl: „El fogom érni céljaimat” „Kitartó leszek” stb. Gyakran kérik,hogy hallgassuk meg a dalt, és elő szeretettel énekelik. Néhányuknál megfigyeltem,hogy igyekeznek kitartóbban véghez vinni egy feladatot, mióta beszélgettünk az optimista szemléletről.