„Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk!”
Játékos feladatok, küzdések Bagdi Bella zenéire.

A boldogságóránk elején a gyerekeknek különböző érzéseket kifejező arcokról mutattam képeket. Szomorú, vidám, dühös, riadt, stb. Mindegyik érzelemről beszélgettünk. Mikor érezzük, jó vagy rossz érzés-e, hogyan tudjuk az adott rossz érzést legyőzni. Beszélgettünk arról is, hogy az életünkben több olyan technika is van, amivel elűzhetjük a bennünk lévő szomorúságot. A gyerekek maguk mondták ki azt, hogy egy kedves szó a barátjuktól, egy ölelés a másiktól, egy jó zene meghallgatása, a rajzolás, vagy egy merőben más tevékenység végzése is segíthet nekik, amikor szomorúak, bánatosak. Elolvastam nekik az Aranykulcs című mesét, és arról is beszélgettünk, hogy a királylány hogyan is tudott átkelni az adott akadályokon, nehézségeken. Kitartó volt, a célra tekintett, optimistán képzelte el a jövőt, megbánta a rossz cselekedeteit, szeretettel fordult a sárkányhoz. Megbeszéltük azt is, hogy a hősök is mindig akadályokat győznek le. Szuperhősöket rajzoltunk. A lányok jelen esetben aktívabbak voltak, mit a fiúk. Ők olyan hősöket rajzoltak, akik „megvédik a virágokat, növényeket”, „megvédik a kisbabákat”, „világítóhőst, aki világít a sötétségben”, „királylányokat megmentő csillaghőst”. Eljátszottuk a „Hajótörés” játékot, ahol nagyon együtt kellett dolgozniuk, hogy senki ne essen le a tutajról, és mindenki megmeneküljön. Egész óra alatt jól érezték magukat. Végül boldogságórás zenéket hallgattunk.

Erre a foglalkozásra a tornaszobában rendeztem be egy akadálypályát. Reggel, mielőtt a gyerekek megérkeztek a csoport plüss állatait bevittem a tornaszobába, és a farsangra készülő várban elrejtettem őket. Amikor a gyerekek észrevették a játékok hiányát, elmeséltem nekik, hogy az erdei boszorkány vitte el, és a várába zárta őket. Csak a bátor, ügyes gyerekek szabadíthatják ki a játékokat úgy, hogy megküzdenek az akadályokkal azon az úton, amely a boszorkány várához vezet.
Amikor minden játék kiszabadult, beszélgettünk arról, melyik akadály volt a legnehezebb, esetleg félelmetes. Mi kellett ahhoz, hogy le tudják küzdeni a félelmüket, végre tudják hajtani a feladatokat? Sok pozitív tulajdonságot felsoroltak, felismertettem velük, erősítettem bennük, hogy ezek a jó tulajdonságok mindannyiukban megvannak, és minden céljuk eléréséhez hozzásegíti őket.

A Kópé Klub e havi Boldogságóra foglalkozásán a bevezető relaxációs gyakorlat után a „Cápatámadás” játékot játszottuk – a gyerekek kérésére többször is . Ezután arról beszélgettünk, mit éreztek a játék során. Próbáltam arra irányítani a figyelmüket, hogy a játék közben megjelenő érzelmeiket ismerjék fel, minél árnyaltabban fejezzék ki. Elmesélhették azt is, voltak-e már olyan helyzetben, amikor úgy érezték hogy nem fog sikerülni valami. Lerajzolták, ki nyugtatja meg őket ilyen helyzetben. Rajzolás közben Bagdi Bella „Van nekem egy álmom” c. dalát hallgattuk.

Boldog Óvoda havi beszámoló 2020. február.