2019. november 18.
Kicsit álmosan és nyűgösen indult a nap. Nem volt kedvük se énekelni, se meditálni, de elhitték nekem, hogy ezen az órán is jól fogják érezni magukat.
Elmondtam nekik, hogy a társas kapcsolatokról fogunk beszélgetni a mai órán és megpróbáljuk kideríteni, hogy miért leszünk boldogabbak, ha ápoljuk a kapcsolatainkat a családunkkal, barátainkkal és ismerőseinkkel.
Megkértem őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet (szociometriai felmérés), amely számomra azért fontos, mert ebből láthatom az osztály kapcsolati hálóját. Olyan kérdések szerepeltek benne, mint: Ki a legjobb barátod?
Ki az, akire számíthatsz?
Vitás kérdésekben kinek a véleményét tartanád döntőnek?
Kire bíznád a titkodat?
Szerinted kit szeretnek a legtöbben az osztályban? stb.
Amíg a kérdőív kérdéseire válaszoltak, szerintem rá is hangolódtak a témára.
Miután összeszedtem a kérdőíveket, arra kértem a gyerekeket, hogy sorolják fel az igazán jó barát tulajdonságait. Ezeket felírtam a táblára.
Ma is kivetítettem a falra a tankönyv szövegét, így ők is olvashatták velem együtt „A róka és a farkas a lakodalomban” című mesét. Megkértem őket, hogy mondják el, mi a véleményük erről a barátságról.
A következő feladatban arra kértem meg egy tanulót, hogy válasszon magának egy párt, menjenek ki a teremből és találjanak ki egy olyan történetet, amelyet ha eljátszanak a többieknek, akkor egy jól működő kapcsolatra fogunk ismerni. (Az Amerikából jöttem, mesterségem címere nevű játék mintájára)
Miért boldogabbak azok, akiknek több a barátjuk, jó kapcsolatuk?
Erre a kérdésre kerestük a választ. A konklúzió az lett, hogy aki többet ad, az többet is kap vissza.
Végül két oszlopot alakítottunk ki. A hátsókat arra kértem, hogy írjanak, vagy rajzoljanak valami kedveset az előttük álló hátára, amit aztán továbbítani kellet a legelső tanulóig, és neki kellett hangosan kimondani a megoldást.
Az óra végén megkérdeztem őket, hogy egy tízes skálán hányasra értékelnék a hangulatukat és a 7 volt a legrosszabb, amiről megállapítottuk, hogy sokkal jobb, mint az óra eleji.
Boldogságóra Alapprogram
2019. október 21-én, hétfőn reggel 8 órakor tartottuk azt az osztályfőnöki órát, amely az optimizmus témakörét dolgozta fel. Pontosabban ¾ 8-tól, mivel a Komplex Alapprogram, amiben szintén részt veszünk „Ráhangolódást”biztosít a gyerekek számára. Az előző Boldogságórán azt tapasztaltam, hogy 45 percbe nem fér bele a zenehallgatás, relaxáció és a téma alapos körbejárása, ezért ezen az órán a zenehallgatást motivációnak szántam.
Az volt a célom, hogy közösen kiderítsük, milyen is az, aki optimista. Választ kapjunk arra a kérdésre, hogy: Ki a pesszimista? És megfejtsük, hogyan gondolkodik az optimista.
Nincs se tankönyvünk, se munkafüzetünk, ezért a tankönyv megfelelő fejezetét most is kivetítettem a gyerekeknek, mint az előző órán.
Módszernek a beszélgetést, megbeszélést, magyarázatot, frontális, egyéni és csoportos munkát terveztem.
Miután körbehelyeztük a székeket és kényelmesen elhelyezkedtek, megkértem a gyerekeket, hogy mondják el, kivel, milyen jó dolog történt az elmúlt héten. Kicsit nehezen indult a beszélgetés és sajnos többen is azt mondták, hogy velük semmi jó dolog nem történt, de segítettek egymásnak és végül mindenki talált valami jót.
A hangulat fokozására kértem, hogy aki tud, meséljen valami vicceset és természetesen akadtak jó történetek, így sikerült egy kis nevetést is előcsalogatni.
Ezután következett az egyperces interjú. Az volt a feladat, hogy keressenek az emlékeik között olyat, amiről úgy gondolták, hogy kellemetlen lesz számukra, talán még féltek is, de végül jóra fordult a dolog. (A párok az egymás mellett ülők volta, mivel körben ültünk, én jelöltem ki az első párt.)
Mivel a falra már ki volt vetítve a mese a szomorú királykisasszonyról, önként jelentkezőkkel felolvastattam, majd megbeszéltük a kérdéssorra a lehetséges válaszokat.
A feladatok között szerepelt egy táblázat, amelyben az optimista és a pesszimista helyzetértékelését kellett kitalálni. Megbeszéltük, hogy mit jelent ez a két fogalom. Új párokat alakítottunk ki, most a balról ülő lett az új pár és a falon kivetített táblázatban leírt eseteket kellett megvitatniuk, majd közösen meg is beszéltük.
A „Szemléletváltás” című rész ábráját értelmeztük, majd párban kerestek olyan szituációkat, amit tovább lehetett gondolni, illetve át lehetett formálni.
A „Te mit mondasz magadnak”képet nagyon fontosnak éreztem, ezért a gyerekek által javasolt pozitív megerősítő üzeneteket felírtam a táblára.
Sok mindent jó lett volna még megbeszélni, de ebbe az órába csak ennyi fért bele.
Megkértem a gyerekeket, hogy készítsék el a következő órára a „Boldog életem” idővonalát.
A gyerekek az év folyamán alig várták, hogy bejussanak a Boldogság várába. Most, hogy beléphettek, mindenkit nagy örömmel töltött el. Előjöttek az emlékek, élmények, elmesélték kedvenc tevékenységeiket. Készítettem nekik rajzolós kis füzetet, amelyiken a tevékenységek szimbólumai láthatóak. Ezt haza is vihették, hogy kicsit bevonjuk a családot egy- egy közös rajz erejéig. Minden gyereknek kinyomtattam a barátság karkötőt, amivel szintén felidézhették az élményeiket. A beszélgetéseken kiemeltem a pozitív gondolkodást, a jókedv, örömszerzés fontosságát és beszélgettünk azokról a technikákról, amelyek a társas kapcsolatokra hatnak pozitívan: a megbocsátást, a hálát, a jó cselekedeteket…stb.
Szorgalmatos Mesekert Óvoda Bölcsőde és Konyha
Az utolsó foglalkozáson felidéztük az eltelt időszakot, beszélgettünk, énekeltünk és zenét hallgattunk. Játékkal zártuk az évet.
Márciusban sajnos csak 2 hét állt rendelkezésre,amit személyesen, együtt ki tudtunk használni. Az örömöt jelenítettük meg. Megfestettük, verset írtunk, összegyűjtöttük az örömforrásokat.
A február hónapja a megküzdési stratégiák hónapja volt. Rendkívül fontos ,hogy a gyerekeknek lehetőségeket adjunk , hogy miként lehet szembenézni a problémákkal, hogy küzdhetünk meg azokkal hatékonyan. A szamár történetének feldolgozása nagy élmény volt a gyerekeknek. Dalt, táncot, némajátékot , mesét egyaránt nagyon élveztük. Ezekről töltök fel képeket. Kindertojásos dobozkába rejtettem bele a stressz leküzdésére szolgáló tippeket, a gyors és apró feszültségoldó technikákat. Amiket kihúztunk, azt végre is hajtottuk. Pl: papírtépés, helyben futás, ásítás, nevetés, éneklés, olajos magvak rágcsálása. Remekül éreztük magunkat!
Kedves Bagdi Bella!
Itt szeretném megköszönni, hogy részesei lehettünk a programnak.
Júniusban jött az ötlet,
vezetőnkkel fogjak össze.
Beadtuk a pályázatot,
ketten lettünk az „áldozatok”.
Gyerekekkel és szülőkkel
Optimisták voltunk végig.
Két kis csoportunk:
Aprócskák (2.b) és Kreaktivity (5.b).
Táncolás és rajzolás,
közös játék, mosolygás.
Csokigyűjtés, adakozás,
együtt voltunk sok-sok órát.
Kitűztük a célokat,
megküzdöttünk okosan.
Apró örömök láttán,
fenntartható a boldogság.
Jó cselekedet és hála
a társas kapcsolatot szolgálja.
Megbocsátás, testmozgás,
élveztük a Boldogságórát!
Boldogságórák az iskolában (cikkem az iskolai újságunkban jelent meg)
„Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyon gyümölcse, sokkal inkább támad napi apró örömökből.” (Benjamin Franklin)
A Boldogságóra programot a Jobb Veled a Világ Alapítvány működteti, melynek Bagdi Bella az elnöke. Ez a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan. Mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik. Jó kiegészítője lehet az iskolai munkának, hiszen segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a hagyományos tudásmegosztást és az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztését összhangba hozzuk. A boldogságszintünket alapvetően két tényező határozza meg: a pozitív érzelmek előállításának a képessége (függetlenül a külső körülményektől), és a megküzdési stratégiáknak a fejlettségi szintje (mennyire tudunk hatékonyan alkalmazkodni az élet kihívásaihoz). A mentális egészségünk megőrzése a kezünkben van, melynek védelmében foglalkoznunk kell a boldogsággal is. Kevesen tudják, hogy a pozitív érzelmek sokkal többet tesznek értünk annál, mint hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Kutatók szerint a pozitív érzelmek csökkentik a stresszt, segítenek feldolgozni a problémákat, erősítik az immunrendszert, védik a szívet, egészségesebb élethez segítenek hozzá. Ezek mellett fontos a lelki ellenálló képességünk fejlesztése. Foglalkoznunk kell ezzel is, hogy talpon maradhassunk a megpróbáltatások közepette is. A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire épít, ad ötleteket, módszereket a boldogságra való képesség fejlesztéséhez mind az óvodás, mind az iskolás korosztálynak. A módszer „házigazdái” egy kidolgozott programot adnak át nekünk. A feldolgozást segítik könyvek, társasjátékok, kártyák, a honlapjukról ingyenesen letölthető anyagok. A családok részére ott van a Jobb veled a világ otthon oldal, ahol ingyenesen tudnak letölteni otthon megvalósítható játékos feladatokat. Pedagógusok számára van egy online feladatbank. Továbbá egy olyan tudástár is elérhető felnőtteknek, amelynek célja a mentális egészség megőrzése. Ezek elérhetőek a boldogsagora.hu oldalon a #jobbveledavilagotthon menüpont alatt, a felnőtteknek, idősebbeknek szóló tudástár pedig a jobbveledavilag.hu oldalon található. Fontos szem előtt tartani, hogy minden helyzet egy fejlődési lehetőséget nyújt számunkra. Nagyon meghatározza a munkánkat az együttműködés, egymásra való odafigyelés. A program a tanév minden hónapjában olyan témát jár körül, mely segíti és támogatja a gyerekeket a hétköznapi problémákkal való megküzdésben. A folyamatos önismereti fejlesztéssel és a boldogságérzetet fokozó technikák bemutatásával személyes, lelki egészségüket is tápláló kompetenciáikat fejleszti. A boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint hogy lehetőséget adjon a testi-lelki egészség megtartásához szükséges tényezők tanulmányozására és tudatosítására. A cél olyan optimista, magabiztos és kitartó gyermekek nevelése, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válna. A programban 100 ezer gyermek és közel 7 ezer pedagógus vesz részt. A program nagykövetei: Sebestyén Balázs, Zséda, Erős Antónia, Vida Ági, prof. dr. Bagdy Emőke (fővédnök), Palya Bea, Wolf Kati, Szalay Ádám, Mádai Vivien. Négy korcsoport van: óvodás, alsós, felsős és középiskolás. Tíz egymásra épülő témát kell feldolgozni hónapról hónapra: hála, optimizmus, társas kapcsolatok, boldogító jócselekedetek, célok, megküzdés, apró örömök, megbocsátás, egészséges életmód, fenntartható boldogság. Iskolánkból Gyányiné Székely Viola intézményvezető (a 2. b osztállyal) és jómagam (az 5. b osztállyal) veszek részt ebben a programban. Azoknak a csoportoknak a munkái közül, melyek az elvégzett feladatokról küldtek be beszámolót határidőre, minden hónapban választanak ki olyanokat, melyek valamiért különösen érdekesek vagy fontosak voltak. Itt választották ki a mi iskolánk munkáját (az 5. b) a társas kapcsolatok témakörnél (tánc Bagdi Bella dalára). A Boldogságóra programban hagyomány, hogy havonta megnevezzük „a hónap pedagógusait”, akiknek az adott téma feldolgozása során a leginkább sikerült megmutatniuk kreativitásukat, ötletességüket, elhivatottságukat vagy valamilyen más erősségüket. Itt az apró örömök témában választottak ki engem az 5. b munkájával. Meg kell vallanom, hogy csak a kezdeteknél izgultam, tartottam attól, hogyan fogom megvalósítani a programot. A csoportunk, az 5. b etika csoportja már az első foglalkozáson megmutatta, hogy milyen kreatív, ügyes, ötletes. Nekem a hónap témáit kell felvezetnem, melyhez segítséget ad a program. A gyerekek a beküldendő feladat megbeszélése során szinte szárnyalnak ötleteikkel, nyugodtan rájuk bízhatom magam. Ráadásul egy nagyon aktív, segítőkész szülői háttér segíti munkánkat. Tóth Károlyné BOLDOG pedagógus
A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. Pályázat során gyönyörű udvari játékokkal gazdagodott óvodánk. A gyerekek nem győztek velük betelni. A futóbiciklik, foci, hinta mellett függőhídon, mászófalon próbálhatták ki erejüket, ügyességüket. Ahogy az „Apró örömök ” hónapján megbeszéltük, hogy mi is az az egészséges táplálkozás, most is tudatosítottam bennük a mozgás fontosságát, testünk egészségének megőrzését.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
BOLDOGSÁGÓRA A X.A OSZTÁLYBAN
Az optimizmus gyakorlása
„Még soha senki nem vakult meg attól, hogy a dolgok napos oldalát nézte.” Ezzel a Zig Ziglar idézettel indítottuk el az Optimizmusról szóló Boldogságórát a X.A osztályban. Közösen megbeszéltük, hogy mi a köze az idézetnek az optimizmushoz, illetve hogy mit jelent a dolgok napos oldala.
Mi jellemző az optimista emberre és hogyan gondolkodik? Erre a kérdésre kerstük közösen a választ és mélyítettük el jobban a témát. Elkészítettük az osztály Optimizmusát mérő tengelyt, 1-10 ig terjedő fokozatban és minden diák feltüntette, hogy szerinte ő mennyire optimista, azaz mennyire értékelné önmagát a skálán. Kiderült, hogy az osztályban van pár nagyon optimista, és pár nagyon pesszimista diák, míg a zöme a középen helyezte el saját értelését.
Majd megnéztük, hogy milyen hozzáállás segíthet abban, hogy minél optimistábbak legyünk. Ehhez nagyon jó tanácsokat adtak azok, akiknek magas értékük volt, mert saját tapasztalataikat adták át. Ilyen tanácsok születtek: minden rosszban van valami jó, érdemes ezt keresni, panaszkodás helyett a továbblépésbe érdemes fektetni az energiát.
A lakatlan sziget történetét olvastuk fel, majd megbeszéltük a történet tanulságát. Végül azzal fejeztük be az órát, hogy az elkövetkező időszakban egymást támogatjuk abban, hogy beszédünk és gondolkodásunk minél több optimizmust, bizalmat, pozitív gondolkodásmódot tükrözzön.
Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium
A hónap témája a fenntartható boldogság volt. Ezt a témát egy online osztályfőnöki órán dolgoztam fel. Mivel közeledett a tanév vége, küldtem mindenkinek egy PPT-t a tanév alatt történtekről, közös élményeinkről, programjainkról, amit kértem, hogy nézzenek meg a szüleikkel, meséljenek nekik a képen látottakról. Így kicsit előkészítettem az utolsó boldogságóra témáját, a fenntartható boldogságot. Az online csatlakozás után sorra vettük az együtt töltött 10 hónap eseményeit, programokat, élményeket, eredményeket, pozitívumokat. Külön örömet okozott, hogy tanulóim nagy része kedvenc tantárgyukként a boldogságórákat jelölték meg. Beszélgettünk arról, milyen sok mindent csináltunk a boldogságórák alatt, boldogan mutatták a karantén alatt ültetett magból fejlődött növénykéiket. Elégedetten szemléltem, hogy a beszélgetésünk alatt odafigyelnek egymásra, érdeklődnek egymás iránt, mindenkit elfogadnak az osztályban, ugyanis nem volt ez mindig így. Kifejeztem hálámat nekik és szüleiknek a tanévben nyújtott együttműködésükért, munkájukért, és kértem, hogy ők is mondjanak köszönetet szüleiknek, hiszen sokat tesznek értük. A foglalkozások pozitív szemlélete, közösségfejlesztő gyakorlatai a tanév során fejlesztették a tanulók önismeretét, elősegítették az egymás iránti pozitív odafordulást és a közösség építését. Pozitív, építő hatást gyakoroltak nemcsak a fiatalokra, hanem az én munkámra is.