Szeptember nagyon sok új élményt hozott.
– Újra járhatunk iskolába.
– Új elsősök érkeztek, még javában zajlik a gyermekek képességeinek feltérképezése, megismerése.
– Jelentősen kevesebb lehetőség adódik személyes találkozásokra minden téren.
– A karantén alatt megismert tanítási módszereket beépítjük a hagyományos oktatásba.
– A boldogságórák beépítése a tanórákba folyamatos.
– Az új osztály szüleivel az előkészítő időszak után szeretnénk szülői csoportot indítani.
Mintha nehezebb lenne most, mégis minden kis porszemben, gyermek mosolyban, titkos érintésben, ölelésekben ott a hála érzése.
Hálás vagyok, hogy úgy kezdhettük meg a tanévet, hogy volt alkalmam a szülőkkel személyesen találkozni.
Hálás vagyok, hogy láthatom elsőseim arcát, ahogy először lépik át az iskola kapuját.
Hálás vagyok, hogy már egy hónapja köztük lehetek, taníthatom őket, igen, az osztályban.
Hálás vagyok a kicsi kezek munkáiért, ragyogó szemeikért, még a rosszaságaikért is, mert minden problémában ott rejlik a fejlődés lehetősége.
A mi alkotásunk ebben a hónapban ez a kis hála- fotóalbum, az együtt töltött pillanatokról.