November a társas kapcsolatok ápolásának hónapja. Beszélgettünk arról, hogy milyen fontos a barátság, az együttjátszás örörme, a közös mesehallgatás, rajzolás, éneklés… Ezek attól olyan izgalmasak, hogy a társainkkal, barátunkkal együtt éljük át.
Közös beszélgetések alkalmával többször megfogalmaztuk, hogy miért szeretjük a társainkat. Ma arról beszélgettünk, hogy kinek ki a barátja, és kértem, hogy fogalmazzák meg, hogy miért pont „Ő” áll közel hozzá. A gyermekek ezeket a válaszokat fogalmazták meg: – Mert szeretek vele játszani,
– mert jószívű, – mert ragaszkodik hozzám, – mert azt szereti játszani, amit én is, – mert mindig figyel rám, – mert rajzol, nekem….
A foglalkozás napján relaxáltunk „Medve vagyok, és cammogok” gyakorlatra. Ezután arra kértem a gyerekeket, hogy mindenki fogja meg a legjobb barátja kezét, és üljenek le egymás mellé a bábelőadásra. Miután elbáboztam nekik a Süni irigy lesz című mesét, beszélgettünk a mesében szereplő állatokról, és az irigységről. Ezután barátságkarkötőt készítettünk, amit átadhattak a legjobb barátjuknak. Az ügyesek kettőt is készítettek, mert nem csak egy barátjuk van. A Mindenkinek van barátja! fonaljátékot eljátszottuk, aminek a végén jó nagy pókháló keletkezett, miközben mindenki megfogalmazta, hogy kit miért tart a barátjának. Nagyon élvezték a közös játékot. A téma levezetéseként többször meghallgattuk Bagdi Bellától a Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt.