November: A társas kapcsolatok ápolása
A körülöttünk pusztító koronavírus-járvány idején, amikor maszkot kell viselnünk, be kell tartanunk a másfél méteres távolságot, elmaradnak közös iskolai, baráti és családi programjaink, óvatosságból inkább nem találkozunk szeretteinkkel, jóval nehezebb megvalósítani a társas kapcsolataink ápolását.
Novemberben a társas kapcsolatainkban rejlő boldogító erőre összpontosítottuk figyelmünket.
Egymás jobb megismerését, az eltérő és közös tulajdonságaink felfedezését segítette a „Közös bennünk” c. feladat. (ld. fotó)
A hónap boldogságóráin a legtöbbet a barátságról beszélgettünk: idézetek segítségével összegyűjtöttük, értelmeztük A BARÁT minden lényeges tulajdonságát. Így készült el közös tablónk (ld. fotó)

A foglalkozások, beszélgetések legfőbb tanulsága: a nehéz időkben még inkább fontos az összetartozás érzése, a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. Bármit is hoz az élet, ne feledkezzünk meg családtagjainkról, barátainkról, csapat- és osztálytársainkról, még inkább igyekezzünk biztosítani őket arról, hogy mellettük állunk, számíthatnak ránk!
RM

Az osztály egyik tanulója szívhez szóló vereset költöt az otthonról, a családról, mint a legfontosabb emberi kapocsról, ezt szeretnénk most megosztani.Éljen a szeretet!

Egy kedves levelet szertnék ebben a hónapban megosztani veletek, amelyet a csoport tagja írt édesanyjának. Anyukája meghatottan olvasta lányai sorait.
Jobb veletek a világ!

A november hónap a társas kapcsolatok fejlesztésével telt iskolánkban, amire – látva a körülöttünk lévő mindennapi kihívásokat – egyre nagyobb szükség van, és egyre inkább felértékelődnek a minőségi társas kapcsolatok, meglátásom szerint. A kutatásokból tudhatjuk, hogy a mentális egészség egyik alappillére a megfelelő, minőségi társas kapcsolatok megléte, és ezért tudatosan tenni kell a mindennapjainkban.
A november hónap folyamán a batsányis diákokkal nagy lelkesedéssel vettünk részt azokban a tevékenységekben, amelyek a baráti kapcsolataink erősítését célozták meg, és osztályfőnökként elmondhatom, hogy pár nap alatt is nagymértékű változást tapasztaltam a diákjaim hangulatában, tudatosságában, és napról napra láttam és látom azt, hogy mennyire másképpen – pozitívabban – fordulnak a társaik, szüleik felé. Bevezető feladatként három rövid kis filmet néztünk meg a csapatszellem fontosságáról, illetve arról az aranyhalról, amely fekete színű volt kezdetben, mert nem érezte jól magát az állatkereskedésben, majd miután hazavitték, és társat is kapott, valamint megfelelő környezetet biztosítottak neki, kivirult és aranyszínűre változtatta a színét. Ez a videó nagy hatással volt a diákokra, mert nagy figyelemmel, teljes csendben nézték és hallgatták a történetet.
Az első boldogságórán az egyik feladat az volt, hogy írjanak a diákok minden osztálytársuknak 1-1 pozitív gondolatot, olyan tulajdonságot, amiért szeretik és fontosnak tartják a kapcsolatukat. A rendelkezésre álló idő eltelte után nagy lelkesedéssel olvasták a kedves gondolatokat a gyerekek, és még azt is igyekeztek kideríteni, hogy ki, melyiket írhatta. Én az osztálynak írtam egy ilyen „levelet”, amiben összegyűjtöttem azt a sok jó tulajdonságot (karaktererősségeket), amelyekkel rendelkezünk. Egy másik osztályfőnöki órán barátság/szeretet karkötőket készítettünk a legjobb barátunknak, illetve lánytestvéreknek, anyukáknak. Ehhez színes fonalakat vettem a gyerekeknek, és én magam is kipróbáltam előzetesen, hogy hogyan is kell elkészíteni egy ilyet. Ez a tevékenység a két agyfélteke harmonizációjához is kiváló, hiszen az összes ujjunkat használtuk, és párban lehetett – segítséggel – elkészíteni ezeket. Mivel az én egyik karaktererősségem a kreativitás, és szeretem a kézműveskedést, ezért elhatároztam, hogy készítek valami személyes ajándékot az osztályomnak. Így esett a választásom egyedi könyvjelzők készítésére, amelyeket mandalapöttyözéssel díszítettem, illetve egy fontos idézetet is írtam útravalóul a társas kapcsolatok fontosságáról az osztályomnak. Emellett még kicsi laminált kártyákat is adtam diákjaimnak, amelyekkel egy-egy erős/pozitív tulajdonságukra hívtam fel a figyelmüket, így szerettem volna erősíteni az önbizalmukat, azt, hogy az erősségeikre fókuszáljanak a mindennapokban. A hónap zárásaként – mivel a kutatásokból tudjuk, hogy a hála kimutatása erősíti a szociális kapcsolatainkat – hálaüzeneteket fogalmaztunk meg a HÁLAÜVEGÜNKBE, és ezt a szülőknek is átküldtem, mert többnyire nekik szóltak a kedves sorok.