Célokat folyamatosan nap, mint nap tűzünk magunk elé. Januárban azonban még nagyobb fókuszt helyezünk egy-egy cél kitűzésére, elérésére. A négy évesek céljai között sok minden szerepel pl: magasabb, szebb építmények alkotása, egyre apróbb puzzle kirakása, önállóság növelése öltözködésben. A varrás, fűzés, mint új technika azonban igen nagy kihívást jelentett mindenki számára. kitartással, újra kezdéssel, segítséggel megoldották.
Boldogságóra Alapprogram
A tartalomnál elgondolkodtam: jócselekedet avagy hála? Január 5-én, amikor visszamentünk az iskolába, megkérdezték, mit tehetnek azért, hogy a mellé ülhessenek, aki mellé szeretnének. A válaszom: „Tudjátok, szeretem a rendet.” Másnapra megbetegedtem. Ők pedig minden nap takarítottak, szépítették a termet. És minden nap küldtek róla fényképet, még egy videót is.
Az oszrály nagyon szeret korcsolyázni. Budapesten már többször is voltunk, de most, hogy befagyott a Balaton, oda terveztük az utunkat. Le is vonatoztunk Siófokra, de akkor már sajnos nem mehettünk a Balatonra korizni, de boldogan korcsolyáztunk a műjégpályán. Nagyon szeretünk utazni, és ez alkalommal összekötöttük a korcsolyázással. Még egy kis dodzsemezés is összejött. Így zártuk az első félévet 🙂
Célok kitűzése
A mai órán valamennyien megírtuk Bakancslistánkat. Tartalmazza vágyainkat, céljainkat, amelyek segítenek álmaink elérésében.
Boldogságóra 7. osztály
Január 18. Micimackó világnapja
Ebből az alkalomból felidéztük legkedvesebb emlékeinket a mesével kapcsolatban. Melyik szereplőt szerettük és melyiket kevésbé. Összegyűjtöttük a szereplőket és az ő legfontosabb tulajdonságaikat is.
Célokat tűztek ki a gyerekek, melyeket bakancsra írtak. Év végén kiderül, mit sikerült megvalósítani!
Egy célt már ki is pipáltunk: korizni volt az osztály
A foglalkozások során az optimizmus fejlesztése kiemelt jelentőséggel bírt, különösen a tanulásban akadályozott, SNI tanulókból álló, heterogén képességszintű csoport esetében. A mesék pozitív kimenetelének tudatos hangsúlyozásával, valamint a szereplők nehézségeinek lépésről lépésre történő megoldásával a tanulók megtapasztalhatták, hogy a kezdetben bizonytalanságot vagy kudarcélményt kiváltó helyzetek is megoldhatók. Ez különösen támogató volt az autizmus spektrum zavarral élő tanuló számára, mivel az előre látható, strukturált történetvezetés és a kiszámítható befejezés érzelmi biztonságot nyújtott. Az irányított kérdések és a vizuális támogatás segítette a tanulókat abban, hogy a nehézségekre ne végleges akadályként, hanem megoldandó feladatként tekintsenek, ezáltal erősödött bennük a pozitív jövőkép és az önbizalom.
Az eredmények a mindennapi önállóság terén is megmutatkoztak: van olyan tanuló, aki a foglalkozások hatására azóta már önállóan cseréli le a benti cipőjét, illetve önállóan leveszi a kabátját. Ez a fejlődés jól jelzi, hogy a pozitív megerősítésre, kis lépésekre bontott feladatokra és a biztonságos, kiszámítható környezetre épülő módszerek nemcsak az érzelmi és gondolkodási területeken, hanem a mindennapi életvezetési készségek fejlődésében is kedvező hatást gyakoroltak.
A foglalkozások egy tanulásban akadályozott, 3. osztályos, heterogén összetételű csoportban valósultak meg, ahol az eltérő képességszintek mellett autizmus spektrum zavarral élő tanuló is jelen van, ami fokozott pedagógiai odafigyelést és differenciálást igényel. A foglalkozások során kiemelt figyelmet fordítottunk az érzelmi biztonság megteremtésére, az elfogadó, nyugodt légkör kialakítására és az egyéni sajátosságok figyelembevételére.
A foglalkozások elején minden alkalommal reggeli köszönőkörrel és ráhangoló beszélgetéssel indítottunk. A köszönés során a tanulók választható formák közül dönthettek (kézfogás, pacsi, integetés, mosoly, ölelés), amely támogatta az egyéni komfortérzetet, az érzelmi biztonságot és az elfogadást. Megbeszéltük, hogy naponta minimum hány ölelésre van szükségünk, kiszámoltuk, ha mindenki ölelést választ, akkor hány öleléssel kezdjük a napot.
A boldogságóra tematikáját a magyar órákba integráltan tudjuk megvalósítani, így javarészt a havi mesék segítségével dolgozzuk fel a témaköröket, melyek feldolgozását kreatív és vizuálisan támogatott tevékenységekkel mélyítettük el. A csoport heterogenitásából adódó nehézségek kezelése érdekében egyszerűsített, átírt meséket alkalmaztunk, melyeket képekkel, piktogramokkal tarkítottunk. Ez elősegítette a megértést, fenntartotta a figyelmet, és különösen támogató volt az autizmus spektrum zavarral élő tanuló számára is. A mesék feldolgozását megbeszélések, irányított kérdések és dramatikus elemek egészítették ki. Általában a történetekhez kapcsolódó meséket illusztráltuk, mely során a közös alkotás során erősödött az együttműködés és az egymás iránti elfogadás.
A szeptemberi foglalkozások során „A hegy és a dombocska” című mesét dolgoztuk fel a magyar óra keretében. A szöveget a tanulásban akadályozott, heterogén összetételű csoport igényeihez igazítottuk: egyszerűsítettük, rövidebb mondatokra bontottuk, valamint képekkel és piktogramokkal támogattuk a megértést. A mese központi üzenete – az elfogadás, az egymás értékeinek felismerése és a hála – szorosan kapcsolódott a havi tematikához.
A feldolgozás során a történet szereplőit és eseményeit képkártyák segítségével jelenítettük meg, melyeket a tanulók közösen sorrendbe rendeztek. Ez különösen támogató volt az autizmus spektrum zavarral élő tanuló számára, mivel elősegítette az átláthatóságot és a biztonságos tanulási környezet kialakítását. A mese kapcsán irányított, zárt kérdésekkel dolgoztunk, valamint választási lehetőségeket biztosítottunk, így minden tanuló sikerélményhez juthatott.
Az idei év első boldogságóráját a téli szünet után, nagyon várták a gyerekek. Új év, új célok kitűzése. Az elmaradhatatlan irka-firka nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük az órát, majd Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát elevenítettük fel és énekeltük el többször is.
Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mese meghallgatásával folytatódott az óra, amit Szabó Gyula előadásában hallgattak meg a gyerekek.
A mese feldolgozását és dramatizálását követően mindenki kitűzött egy reális célt magának, amit megosztott az osztálytársaival.
Az óra hátralévő részében pedig a munkafüzetben található színezőt készítették el a gyerekek, amiből kiállítást rendeztünk és kiválasztottuk a legszebben sikerült munkát.
Macóka csoport célul tűzte ki, hogy az óvoda környékén repkedő madarakat 🐦ennivalóval látják el télen. 🌨☃️
A madarakról való gondoskodás során a gyerekek megtanulják a felelősségvàllalást és a természet szeretetét is.
A szülők segítségével a gyerekek otthon szebbnél szebb
madáretetőket készítettek újrahasznosított anyagokból. 🙏
Így a madárkáink kis pocakja a téli időszakban mindig tele lesz 🐦🙂 és mi pedig hallgathatjuk a szebbnél szebb madárcsicsergést, melytől szívünk és lelkünk boldogabbá válik. ❤
Célunk volt még, hogy egy puzzle játékot kirakjunk. Azonban a darabokat csak különböző feladatok jó megoldásával tudtuk kirakni.
Így jutottunk Boldogvár meséjéhez.
Ebben a hónapban minden csoportunk bekapcsolódott a
🙂 Boldogságóra 🙂 programba.
A csoportok feladata az volt, hogy tűzzenek ki maguknak csoport szinten egy célt.
Mókuskák a játékok elpakolását míg a Katicák a kancsóból öntést tűzték ki célul.
A Szivárvány nagy csoportosok pedig a cipőfűző kötését gyakorolták.
A kitűzött célok elérése folyamán olyan tanulási folyamaton mennek keresztül a gyerekek, amely során képessé válnak arra, hogy felismerjék saját erősségeiket, segítséget kérjenek, illetve szükség esetén társaikat is támogassák. A közös tevékenységek és játékos helyzetek lehetőséget adnak arra, hogy megtanuljanak együttműködni, egymást segítve haladni céljaik felé, miközben fejlődik önállóságuk, felelősségérzetük és empátiájuk