A hónap elején a Mackó napon -az év egyik legkülönlegesebb napján- otthonról hozott macikkal tanultunk. Énekeltünk és közben zenére magabiztos testtartással mozogtunk a plüssfigurákkal. A rajzpályázaton első, második helyezést és különdíjat nyertünk.
Az egyik boldogságóra első felében felidéztük a tanult nyelvtörőket, majd feladatlapon párosával, csoportokban dolgoztak a gyerekek. A betűhálóból összegyűjtött szavakat értelmeztük, mondatokat alkottunk velük. A számlabirintusban egymást vezették a gyerekek, miközben a számokat és a műveleteket tanulták. Problémamegoldó készségeiket fejlesztettük. Beszélgettünk róla, hogy céljaink elérése néha küzdelmes, de fontos, hogy kitartóak legyünk.
Boldogságóra Alapprogram
A téma feldolgozását megelőzően, elrejtettem a gyermekek néhány kedvenc plüss játékát. Amikor észrevették, hogy kedvencük nincs a helyén, átadtam a gyermekeknek egy borítékot, ami tartalmazta, hogy hogyan szerezhetik vissza azokat. Egyszerű feladatokat állítottam össze a játékok visszaszerzése céljából:
közösen elénekeltük az „Itt a farsang áll a bál…” kezdetű dalt.
játékos mozgással egybekötve is elénekeltük
közösen elmondtuk a farsangi mondókánkat
alagút mászással jutottunk a célhoz.
Amikor teljesítették a gyermekek a feladatokat, akkor megkapták a játékokat, és közösen a helyükre tettük azokat. Nagy boldogság volt számunkra, amikor a kihívásokat teljesítve visszakapták a játékokat. Építettünk tornyot, és „Hajótöröttek” játékot is játszottunk. A gyermekek nagyon szerették a játékokat.
Ezután, relaxációs gyakorlatokat végeztünk: „A medve vagyok, cammogok”, és az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlatot alkalmaztam. A kis csengettyűt megszólaltatva, mesehallgatásra hívtam a gyerekeket. Elmondtuk a mondókánkat, majd elmeséltem Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét. A mese után meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó dalát, közben színeztünk. Másik alkalommal táncoltunk, és játékos utánzó mozdulatokat végeztünk.
Célok kitűzése és elérése
A foglalkozást az „Irkafirka” és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát meghallgattuk, közben játékos táncmozdulatokat végeztünk. A téma feldolgozásához, autókat, labdákat gurítottunk célba, amit nagyon élveztek a gyermekek, majd megbeszéltük, hogy milyen jó érzés, ha valaki eléri a kitűzött céljait, jelen esetben a labda, autó célba gurítása. Később elmeséltem Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje című mesét, majd kiszíneztük a Boldogvárat. Nagy kartonra rajzokat készítettünk, képeket vágtunk, ragasztottunk azzal kapcsolatosan, hogy a csoportunknak milyen közös céljai, programjaink vannak, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak. Később az általunk készített puzzle várat raktuk ki. Később fa építőjátékból építettünk várat, amely a csoport közös munkája volt. A foglalkozás végén a következő lépcsőfokra felhelyeztük a célok jelét.
Nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlődésére, a személyes interakciók minőségére, amelyek hatással vannak az életminőségünket. Sok közös élményt biztosítunk a csoportba járó gyermekek számára, amely által erősítjük bennük az összetartozás érzését, teret biztosítva az erkölcsi tulajdonságok, például: az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség alakulására, fejlődésére. A csoportomba járó, sajátos nevelési igényű gyermekek önállóságának fejlődése lassabb ütemben történik, az önkiszolgáló tevékenységekben, és szinte minden területen sok segítséget igényelnek, ezzel szemben ők is szívesen nyújtanak segítséget a maguk módján, amit támogatunk, és erősítünk bennük.
Az adventi készülődés kapcsán, beszélgetést kezdeményeztem a családról, a szeretetről, az ajándékozásról. Beszélgettünk a családtagokról, és arról, hogy otthon kinek mi a feladata, ki milyen házimunkát szokott végezni, ki szokott segíteni otthon a felnőtteknek. A foglalkozást a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Ezután, Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát hallgattuk meg, melyre táncolni kezdtünk. A gyermekek rendkívül kedvelik a zenét, nagyon szeretnek a zenére mozogni, táncolni. A tánc, a mozgás után kellően elfáradtunk, leültünk a szőnyegre, és elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem, kertje című meséjét. A mesehallgatás után segítettünk Amáliának, kiszíneztük a ruháját. Szituációs játékok segítségével megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés bajba került társainkon segíteni. Beszéltünk a betegség miatt hiányzó társainkról, majd készítettünk számukra gyógyító szivecskéket, vagy mosolygós szmájlit melyből a szomorkodó társaink is kaptak. Később, az állatoknak segítettünk a kicsinyét megtalálni, párosító játék során. A témával minden nap foglalkoztunk, például, aki segítséget nyújtott a társainak, az a gyermek kapott egy szívecskét.
Decemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a „boldogító jó cselekedetek” volt, amelyet élményalapú programokkal és közösségépítő tevékenységekkel valósítottunk meg.
A hónap során osztálykirándulást szerveztünk Boldogkőváralja településre, ahol a tanulók a Boldogkő vára interaktív programjain vehettek részt. A programok között szerepelt lovagi párbaj-bemutató, amely humorral és látványos elemekkel hozta közelebb a középkori harcmodort a diákokhoz. A „fegyvertapogató” keretében lehetőségük nyílt középkori fegyverek és viseletek megismerésére, kézbe vételére és felpróbálására, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a korszak eszközeiről.
A jelmezes tárlatvezetés során a Drugeth-család történetével és a várhoz kapcsolódó legendákkal ismerkedhettek meg, miközben a vár különböző helyszíneit – többek között az Öregtornyot, a Ciszternaudvart és a Lovagtermet – is bejárták. A „mesélő tárgyak” segítségével a múlt eseményei élményszerűen tárultak fel a tanulók előtt, erősítve történelmi ismereteiket és képzelőerejüket.
Hazafelé megálltunk Tokaj városában, ahol a diákok sétát tettek a Tisza partján, valamint lehetőségük nyílt rövid vásárlásra is.
Az adventi időszakhoz kapcsolódva a tanulók egymás nevét kihúzva készítettek vagy vásároltak apró meglepetés ajándékot, amelyet karácsony előtt adtak át egymásnak. Az ajándékozás során jellemzés alapján kellett kitalálni, hogy kihez tartozik az adott meglepetés, ami játékos formában erősítette az egymásra figyelést és az empátiát.
Mikulás alkalmából a tornateremben játékos, mozgásos feladatokat oldottunk meg, amelyek jó hangulatban zárták a közös programokat. A decemberi események összességében hozzájárultak a közösségi élmények gazdagításához, az egymás iránti figyelmesség és a jó cselekedetek fontosságának tudatosításához.
Novemberi Boldogságóra foglalkozásunk középpontjában a társas kapcsolatok fejlesztése állt.
A foglalkozás elején a tanulók közösen elkészítették a 7. osztály „szabálykönyvét” egy A3-as plakát formájában. A közösen megfogalmazott irányelvek a támogató, elfogadó és együttműködésen alapuló osztályközösség működését segítik, erősítve a felelősségvállalást és az egymás iránti tiszteletet.
Ezt követően egy kommunikációs gyakorlatra került sor, amely során egy információt („pletykát”) kellett egymásnak továbbsúgniuk. A feladat végén összehasonlítottuk az első és az utolsó tanuló által elmondott változatot, így a diákok saját élményen keresztül tapasztalhatták meg az információ torzulásának jelenségét. A gyakorlat kiváló alkalmat teremtett a felelős kommunikáció és a hiteles információátadás jelentőségének megbeszélésére.
A foglalkozás zárásaként minden tanuló befejezhette a következő mondatot: „Nekem rosszul esik, hogy ……, ezért kérlek ……”. Ez a tevékenység az asszertív kommunikáció gyakorlását, valamint az érzések kulturált és konstruktív kifejezését támogatta.
Kapcsolódva a Kedvesség világnapja (november 13.) alkalmához, ezen a napon minden tanuló egy előzetesen kihúzott osztálytársának kedveskedett valamivel. A kezdeményezés hozzájárult az empátia, a figyelmesség és az elfogadás erősítéséhez az osztályközösségben.
A hónap során pályaorientációs foglalkozásokat is szerveztünk a hetedik évfolyamos tanulók számára, amelyek célja a továbbtanulási lehetőségek megismertetése, az önismeret fejlesztése, valamint a tudatos iskolaválasztás elősegítése volt.
A gyerekek azokat a segítőket ábrázolták, akikre a legnagyobb bajban vagy nehézségben (káoszban) szükségük van és mindig ott vannak nekik, hogy segítsenek.
Októberi Boldogságóra foglalkozásunk középpontjában az optimizmus fejlesztése állt.
Az óra elején a tanulók aktívan részt vettek az iskola által meghirdetett fotópályázathoz kapcsolódó szavazásban, amely során lehetőségük nyílt véleményük kifejezésére és döntéshozatali kompetenciáik gyakorlására.
Ezt követően élménypedagógiai módszerrel dolgoztuk fel a témát: a diákok megkezdett, negatív tartalmú mondatokat fogalmaztak át optimista szemlélettel. A feladat során „optimista szemüveget” viseltek, amely szimbolikusan is segítette a pozitív nézőpont tudatosítását és megerősítését. A foglalkozás részeként meghallgattuk az optimizmushoz kapcsolódó dalt is, amely érzelmi ráerősítést adott a témára.
Október végén közösségépítő programként „tökös délutánt” szerveztünk, amelyen a szülők is részt vettek. A közös tökfaragás és a sült tök elfogyasztása jó hangulatú, családias légkörben zajlott, tovább erősítve az iskola és a családok közötti kapcsolatot.
Szeptemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a hála gyakorlása volt.
A foglalkozás ráhangoló szakaszában megtekintettük Bagdi Bella hála témájú videóját, amely segítette a tanulókat a téma érzelmi és gondolati előkészítésében. Ezt követően nyugodt zenehallgatás mellett töltötték ki a kapcsolódó feladatlapot, amely az egyéni elmélyülést és a személyes élmények tudatosítását támogatta. A feladat során megfogalmazták, miért éreznek hálát, illetve miért mondanak köszönetet életük különböző területein.
A foglalkozás zárásaként a tanulók a Boldogságóra program ajánlásának mellékletéből választott kártyák alapján beszélgettek. A közös eszmecsere lehetőséget biztosított a gondolatok, érzések és tapasztalatok megosztására, ezáltal erősítve az osztályközösség kohézióját.
A hónap végén az osztály egy közös sportdélutánon is részt vett, amely tovább támogatta a közösségépítést és a pozitív élmények megélését.
Heti témánk az ősz szépségeinek megfigyelése. Fontos a gyerekek meglássák az őszben is a szép dolgokat, optimistán lássák a természet átalakulását is. Nagyon sok időt töltünk a szabadban, sokat kirándulunk, lehullott faleveleket gyűjtöttünk. Hét zárásaként elkészítettük közös őszi fánkat, amelyre a gyűjtött falevelekből is ragasztottunk, közben mindenki mondott magáról, és a másikról egy pozitív tulajdonságot.
Meghallgattuk a „Pozitív gyermek vagyok” című dalt, csendes pihenőkor elmeséltem nekik Tódi törpe varázsszemüvegét.