A mozgásra, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére fokozottan figyelünk. Gyakran sétálunk a környéken, időnként meglátogatjuk a közeli játszóteret. Lelátogattunk a Maros partra, ahol a rövid túra mellett versenyfutást is szerveztünk, kipróbáltuk a felújított játszóteret, és a nagy réten fociztak is a gyerekek.

Beszámoló

Mesevár Óvoda – Bölcsőde, Törpike csoportjában megtartott Boldogság óráról, amelyen A testmozgás témát dolgoztuk fel a gyerekekkel

Beszámolónk elküldésével, egy kicsit elcsúsztunk, azért mert megtarthattuk végre évzáró ünnepélyünket, ovis ballagásunkat.
Az ünnepségre való készülődés, /versek tanulása, tánc tanulása stb./ mellett nehezebben tudtunk időt szakítani boldogságóránk megtartására.
Természetesen, nem feledkeztünk meg róla, hiszen a csoport nagy örömmel vesz részt ezeken a foglalkozásokon, nagy élvezettel hallgatják a dalokat, végzik a relaxációs feladatokat, kívülről mondják már a mesére hívó kis versikét is.

Foglalkozásunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival indítottuk, „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”, „Tüdőtakarítás”, „Az én hangom..”. A mozgásos feladatokat nagyon rutinosan végezték a gyerekek, többször is kérték az egyes feladatok ismétlését.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie c. dalát is, amelyhez saját kis koreográfiát találtak ki a csoport tagjai, elsősorban a kislányok. Kézen fogva mozogtak, forogtak, tapsoltak.
Ezzel nagyon jó hangulatot teremtve a további játékokhoz.
A jól ismert bábokkal indítottuk mesénket, hiszen „Boldog Blankát”, „Szomorú Szilárdot” már mindannyian jól ismerik a gyerekek. A kedves bábok fáradtan érkeztek meg hozzánk.
Már el is hangzott a kérdés, miért ilyen „fáradtak” a bábok? Válaszom: Tornáztak, futottak, mozogtak egy kicsit a szabadban.
Játékos tornára hívtam ezután a gyerekeket, a tornázós mondókával.
Először Dobókockás tornát játszottunk, különböző feladatokat kellett elvégezni a gyerekeknek, annyiszor, ahányat a kockával dobtak. /guggolás, tapsolás, bukfenc, terpeszugrás stbt./. Nagy sikere volt ennek a vidám mozgásos játéknak.
A kis bemelegítés után, tükörjátékot játszottunk ismét, amelyet nem is akartak abbahagyni a gyerekek, annyira tetszett nekik. Újabb és újabb mozgásformát találtak ki, amelyet elmutogattak, és nagyon élvezték, ha a többiek nem találták ki mindjárt.
Mindenki nagyon elemében volt, így Lego-vadászatot tartottunk, amelyben színekre vadásztunk. Elrejtettük az udvaron a lego elemeket, és a mondott szín szerint kellett összegyűjteni azokat. Az összegyűjtés után, megszámoltuk ki mennyit gyűjtött össze.
Nagyon nagy sikere volt, annak a mozgásos játéknak is, ahol öltözködni kellett,
Ki a gyorsabb? Játékunkban.
A következő játékban, tapintottunk, figyeltünk, számoltunk és persze minél gyorsabban mozogtunk, a Hozd ide! játékban, gyűjtögetni kellett, pl. 5 puha, 5 papír, 5 műanyag stb. játékot, tárgyat. Nagy figyelmet, ügyességet igényelt a gyerekektől, de nagy örömmel vettek részt benne.
Sokat nevettünk, mindenki nagyon jól érezte magát a játékok közben.
A sok mozgás után egy kis beszélgetésre hívtam a csoport tagjait, arról indítottam beszélgető kört, hogy a gyerekek véleménye szerint Miért fontos a testmozgás?
Nagyon jó válaszok születtek, a gyerekek gondolatai igazán nagyszerűek voltak,
„azért, mert egészségesek leszünk tőle, ne legyünk ducik, jobban tudjunk levegőt venni, a mozgás végén, olyan jó…stb.” lehetne még tovább is sorolni a gondolatokat.
A beszélgetés után színeztek a gyerekek, nagyon szép, színes szökellő cicák készültek.
A csengővel mesélésre hívtam a gyerekeket, A lusta király c. mesét hallgattuk meg.
Mesélés közben törekedtem arra, hogy a történet és a szereplők bemutatása érdekes, érzékletes legyen.
A mese bemutatását ezért úgy terveztem, hogy igyekeztem mindvégig fenntartani a tevékenységben résztvevők figyelmét, illetve bevonni a később csatlakozókat is.
Szerettem volna lehetőséget biztosítani a mese mélyebb átélésére, ezért a mesét elbábozhatták a gyerekek síkbábjainkkal.
A mese után aki kedvet érzett hozzá, lerajzolhatta a főszereplőt a lusta királyt is.
A rajzolás után, Vonalas játékunkat is eljátszottuk, 5 – 10 kötelet raktunk le a fűbe, és versenyeztünk, hogy Ki tud távolabb ugrani?
Ki tud hátrafelé ugrani? Ki tud egylábon ugrálni a legtovább? Kinek a lába nyúlik a legmesszebbre? Fuss cikkcakkban a kötelek között? Stb.
A tevékenységek minden mozzanatában dönthettek arról a gyerekek, hogy melyik játékban szeretnének részt venni, egyénileg választhattak.
Foglalkozásunkat közös énekléssel zártuk. Bagdí Bella: Repülj velem c. dalával.
Úgy érzem, hogy sikerült olyan mozgásos tevékenységeket végeznünk, amelyek élményt jelentettek a gyerekek számára, és amelyek nagyban elősegítették az egészséges életmód megalapozását, valamint azt, hogy a gyerekek igényévé válhasson a rendszeres mozgás.

Beszámoló

Mesevár Óvoda – Bölcsőde, Törpike csoportjában megtartott Boldogság óráról, amelyen A testmozgás témát dolgoztuk fel a gyerekekkel

Beszámolónk elküldésével, egy kicsit elcsúsztunk, azért mert megtarthattuk végre évzáró ünnepélyünket, ovis ballagásunkat.
Az ünnepségre való készülődés, /versek tanulása, tánc tanulása stb./ mellett nehezebben tudtunk időt szakítani boldogságóránk megtartására.
Természetesen, nem feledkeztünk meg róla, hiszen a csoport nagy örömmel vesz részt ezeken a foglalkozásokon, nagy élvezettel hallgatják a dalokat, végzik a relaxációs feladatokat, kívülről mondják már a mesére hívó kis versikét is.

Foglalkozásunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival indítottuk, „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”, „Tüdőtakarítás”, „Az én hangom..”. A mozgásos feladatokat nagyon rutinosan végezték a gyerekek, többször is kérték az egyes feladatok ismétlését.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie c. dalát is, amelyhez saját kis koreográfiát találtak ki a csoport tagjai, elsősorban a kislányok. Kézen fogva mozogtak, forogtak, tapsoltak.
Ezzel nagyon jó hangulatot teremtve a további játékokhoz.
A jól ismert bábokkal indítottuk mesénket, hiszen „Boldog Blankát”, „Szomorú Szilárdot” már mindannyian jól ismerik a gyerekek. A kedves bábok fáradtan érkeztek meg hozzánk.
Már el is hangzott a kérdés, miért ilyen „fáradtak” a bábok? Válaszom: Tornáztak, futottak, mozogtak egy kicsit a szabadban.
Játékos tornára hívtam ezután a gyerekeket, a tornázós mondókával.
Először Dobókockás tornát játszottunk, különböző feladatokat kellett elvégezni a gyerekeknek, annyiszor, ahányat a kockával dobtak. /guggolás, tapsolás, bukfenc, terpeszugrás stbt./. Nagy sikere volt ennek a vidám mozgásos játéknak.
A kis bemelegítés után, tükörjátékot játszottunk ismét, amelyet nem is akartak abbahagyni a gyerekek, annyira tetszett nekik. Újabb és újabb mozgásformát találtak ki, amelyet elmutogattak, és nagyon élvezték, ha a többiek nem találták ki mindjárt.
Mindenki nagyon elemében volt, így Lego-vadászatot tartottunk, amelyben színekre vadásztunk. Elrejtettük az udvaron a lego elemeket, és a mondott szín szerint kellett összegyűjteni azokat. Az összegyűjtés után, megszámoltuk ki mennyit gyűjtött össze.
Nagyon nagy sikere volt, annak a mozgásos játéknak is, ahol öltözködni kellett,
Ki a gyorsabb? Játékunkban.
A következő játékban, tapintottunk, figyeltünk, számoltunk és persze minél gyorsabban mozogtunk, a Hozd ide! játékban, gyűjtögetni kellett, pl. 5 puha, 5 papír, 5 műanyag stb. játékot, tárgyat. Nagy figyelmet, ügyességet igényelt a gyerekektől, de nagy örömmel vettek részt benne.
Sokat nevettünk, mindenki nagyon jól érezte magát a játékok közben.
A sok mozgás után egy kis beszélgetésre hívtam a csoport tagjait, arról indítottam beszélgető kört, hogy a gyerekek véleménye szerint Miért fontos a testmozgás?
Nagyon jó válaszok születtek, a gyerekek gondolatai igazán nagyszerűek voltak,
„azért, mert egészségesek leszünk tőle, ne legyünk ducik, jobban tudjunk levegőt venni, a mozgás végén, olyan jó…stb.” lehetne még tovább is sorolni a gondolatokat.
A beszélgetés után színeztek a gyerekek, nagyon szép, színes szökellő cicák készültek.
A csengővel mesélésre hívtam a gyerekeket, A lusta király c. mesét hallgattuk meg.
Mesélés közben törekedtem arra, hogy a történet és a szereplők bemutatása érdekes, érzékletes legyen.
A mese bemutatását ezért úgy terveztem, hogy igyekeztem mindvégig fenntartani a tevékenységben résztvevők figyelmét, illetve bevonni a később csatlakozókat is.
Szerettem volna lehetőséget biztosítani a mese mélyebb átélésére, ezért a mesét elbábozhatták a gyerekek síkbábjainkkal.
A mese után aki kedvet érzett hozzá, lerajzolhatta a főszereplőt a lusta királyt is.
A rajzolás után, Vonalas játékunkat is eljátszottuk, 5 – 10 kötelet raktunk le a fűbe, és versenyeztünk, hogy Ki tud távolabb ugrani?
Ki tud hátrafelé ugrani? Ki tud egylábon ugrálni a legtovább? Kinek a lába nyúlik a legmesszebbre? Fuss cikkcakkban a kötelek között? Stb.
A tevékenységek minden mozzanatában dönthettek arról a gyerekek, hogy melyik játékban szeretnének részt venni, egyénileg választhattak.
Foglalkozásunkat közös énekléssel zártuk. Bagdí Bella: Repülj velem c. dalával.
Úgy érzem, hogy sikerült olyan mozgásos tevékenységeket végeznünk, amelyek élményt jelentettek a gyerekek számára, és amelyek nagyban elősegítették az egészséges életmód megalapozását, valamint azt, hogy a gyerekek igényévé válhasson a rendszeres mozgás.

Beszámoló

Mesevár Óvoda – Bölcsőde, Törpike csoportjában megtartott Boldogság óráról, amelyen A testmozgás témát dolgoztuk fel a gyerekekkel

Beszámolónk elküldésével, egy kicsit elcsúsztunk, azért mert megtarthattuk végre évzáró ünnepélyünket, ovis ballagásunkat.
Az ünnepségre való készülődés, /versek tanulása, tánc tanulása stb./ mellett nehezebben tudtunk időt szakítani boldogságóránk megtartására.
Természetesen, nem feledkeztünk meg róla, hiszen a csoport nagy örömmel vesz részt ezeken a foglalkozásokon, nagy élvezettel hallgatják a dalokat, végzik a relaxációs feladatokat, kívülről mondják már a mesére hívó kis versikét is.

Foglalkozásunkat Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival indítottuk, „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”, „Tüdőtakarítás”, „Az én hangom..”. A mozgásos feladatokat nagyon rutinosan végezték a gyerekek, többször is kérték az egyes feladatok ismétlését.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie c. dalát is, amelyhez saját kis koreográfiát találtak ki a csoport tagjai, elsősorban a kislányok. Kézen fogva mozogtak, forogtak, tapsoltak.
Ezzel nagyon jó hangulatot teremtve a további játékokhoz.
A jól ismert bábokkal indítottuk mesénket, hiszen „Boldog Blankát”, „Szomorú Szilárdot” már mindannyian jól ismerik a gyerekek. A kedves bábok fáradtan érkeztek meg hozzánk.
Már el is hangzott a kérdés, miért ilyen „fáradtak” a bábok? Válaszom: Tornáztak, futottak, mozogtak egy kicsit a szabadban.
Játékos tornára hívtam ezután a gyerekeket, a tornázós mondókával.
Először Dobókockás tornát játszottunk, különböző feladatokat kellett elvégezni a gyerekeknek, annyiszor, ahányat a kockával dobtak. /guggolás, tapsolás, bukfenc, terpeszugrás stbt./. Nagy sikere volt ennek a vidám mozgásos játéknak.
A kis bemelegítés után, tükörjátékot játszottunk ismét, amelyet nem is akartak abbahagyni a gyerekek, annyira tetszett nekik. Újabb és újabb mozgásformát találtak ki, amelyet elmutogattak, és nagyon élvezték, ha a többiek nem találták ki mindjárt.
Mindenki nagyon elemében volt, így Lego-vadászatot tartottunk, amelyben színekre vadásztunk. Elrejtettük az udvaron a lego elemeket, és a mondott szín szerint kellett összegyűjteni azokat. Az összegyűjtés után, megszámoltuk ki mennyit gyűjtött össze.
Nagyon nagy sikere volt, annak a mozgásos játéknak is, ahol öltözködni kellett,
Ki a gyorsabb? Játékunkban.
A következő játékban, tapintottunk, figyeltünk, számoltunk és persze minél gyorsabban mozogtunk, a Hozd ide! játékban, gyűjtögetni kellett, pl. 5 puha, 5 papír, 5 műanyag stb. játékot, tárgyat. Nagy figyelmet, ügyességet igényelt a gyerekektől, de nagy örömmel vettek részt benne.
Sokat nevettünk, mindenki nagyon jól érezte magát a játékok közben.
A sok mozgás után egy kis beszélgetésre hívtam a csoport tagjait, arról indítottam beszélgető kört, hogy a gyerekek véleménye szerint Miért fontos a testmozgás?
Nagyon jó válaszok születtek, a gyerekek gondolatai igazán nagyszerűek voltak,
„azért, mert egészségesek leszünk tőle, ne legyünk ducik, jobban tudjunk levegőt venni, a mozgás végén, olyan jó…stb.” lehetne még tovább is sorolni a gondolatokat.
A beszélgetés után színeztek a gyerekek, nagyon szép, színes szökellő cicák készültek.
A csengővel mesélésre hívtam a gyerekeket, A lusta király c. mesét hallgattuk meg.
Mesélés közben törekedtem arra, hogy a történet és a szereplők bemutatása érdekes, érzékletes legyen.
A mese bemutatását ezért úgy terveztem, hogy igyekeztem mindvégig fenntartani a tevékenységben résztvevők figyelmét, illetve bevonni a később csatlakozókat is.
Szerettem volna lehetőséget biztosítani a mese mélyebb átélésére, ezért a mesét elbábozhatták a gyerekek síkbábjainkkal.
A mese után aki kedvet érzett hozzá, lerajzolhatta a főszereplőt a lusta királyt is.
A rajzolás után, Vonalas játékunkat is eljátszottuk, 5 – 10 kötelet raktunk le a fűbe, és versenyeztünk, hogy Ki tud távolabb ugrani?
Ki tud hátrafelé ugrani? Ki tud egylábon ugrálni a legtovább? Kinek a lába nyúlik a legmesszebbre? Fuss cikkcakkban a kötelek között? Stb.
A tevékenységek minden mozzanatában dönthettek arról a gyerekek, hogy melyik játékban szeretnének részt venni, egyénileg választhattak.
Foglalkozásunkat közös énekléssel zártuk. Bagdí Bella: Repülj velem c. dalával.
Úgy érzem, hogy sikerült olyan mozgásos tevékenységeket végeznünk, amelyek élményt jelentettek a gyerekek számára, és amelyek nagyban elősegítették az egészséges életmód megalapozását, valamint azt, hogy a gyerekek igényévé válhasson a rendszeres mozgás.