Boldogító jó cselekedetek 1.c
Boldogságóra Alapprogram
Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye
Boldogító jó cselekedetek 1.c
Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye
Boldogító jó cselekedetek 1.c
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A legjobb gyerek jutalma egy szem szaloncukor. 13 gyerek egyformán jó.Hogyan oldjuk meg a helyzetet?Ki mond le róla a másik javára?Érdekes volt látni a sorrendet,ahogyan a gyerekek lassan lemondtak, míg végül csak 1 maradt.
A bevezető és ráhangolódás után a „Süni irigy lesz” cimű mesét meséltem el a gyerekeknek. Amit utána közösen eljátszottunk. Sajnos a járvány helyzet a mi csoportunkat is elérte így kevés gyermek volt aki részt vett ebben a tevékenységben. A mese és a játék után készítettünk Mézi babát (mert közeledik a karácsony). Nagyon szép alkotások születtek. Körbe raktuk az elkészült Méziket és megbeszéltük , hogy a mi kis közösségünk milyen nagyszerü kis Mézi csoportot készített, amik külön-külön is szépek de így együtt sokkal erőssebbek. Több gyerek emlékezett a mesében szereplő sünire, hogy egyedül milyen rossz lehetett neki, de amikor a társaik befogadták mennyire jól érezte magát közöttük.
Szerintem a gyerekek megértették a társaskapcsolat lényegét, a társak támasznyújtását, a baráti kapcsolatok fontosságát.
A gyerekek lerajzolták cipőjüket és ráírtak egy olyan cselekedetet,amivel boldogságot okoztak valakinek.
A novemberi hónapban a meglévő barátságok ápolására és újak kialakítására fektettük a hangsúlyt. Igyekeztünk olyan játékokkal, és egyéb feladatokkal kedveskedni a gyerekeknek, amiben fontos a közösség összetartó ereje. A heti mesénk a Bartos Erika által írt Bogyó és Babóca mesesorozatának Barátság című története volt. A mesét a hét végére már a gyerekek mesélték. Elkészítettük a barátságláncot is, ahol a gyerekek saját képmásukat színezték ki, és ragasztották kartonra, úgy, hogy mindenki képmása a számára legkedvesebb barátja mellé került. Ezt előtte el is játszottuk, kört alakítottunk és megkértem a gyerekeket, hogy mindenki a legjobb barátja mellé álljon. Elmondható, hogy a csoportban egy két mélyebb barátság van, a többieknél inkább alkalom szüli a barátságokat. Mikor épp ki mivel szeretne játszani. Szívesen hívják unatkozó társaikat játékba, erre meg is szoktuk kérni a gyerekeket. A héten meglepetés ajándékot is készítettünk egymásnak. A gyerekek jeleit egy kosárba tettük, melyből mindenki kihúzott valakit, akinek egy rajzzal, vagy más saját kezűleg készített meglepetéssel kedveskedett. Ezeket a meglepetés ajándékokat egy barátságos beszélgető kör végén adták át egymásnak a gyerekek.
Az év utolsó hónapjában kiemelt szerepe van a szeretetnek. A Mikulásvárás és a karácsonyi időszak mind remek alkalmat ad arra, hogy pozitív érzéseket alakítsanak ki a gyermekekben. A mi és a szülők feladata, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy nem csupán kapni jó, hanem adni is. A hónap témája a boldogító jó cselekedetek lehetőséget adott arra, hogy a kedvesség, segítőkészség, önzetlenség a gyermekek mindennapjaiba is megmutatkozzon.
Óvodánk idén először kezdeményezte a „fordított adventi kalendárium”-ot, amikor nem mi kapunk, hanem mi adunk másoknak. December 1-jétől gyűjtést szervezünk a hátrányos helyzetű családokban élő kisgyermekeknek, akiket karácsony előtt megajándékozhatunk az összegyűlt adományokból. A gyerekekkel sokat beszélgettünk erről, hogy ugyan kapni is jó, de adni még nemesebb gesztus, segíteni önzetlenül a szegény gyerekeken. Sokan hoztak be olyan jó állapotban lévő könyvet és játékot, amivel már nem játszanak, de más még örülhet neki. Közösen pedig levittük és beletettük ezeket az ajándékokat a gyűjtődobozba.
A „Szívem kertje” mese meghallgatása után lehetőség volt egy olyan beszélgetés kezdeményezésére, ahol a gyerekek elmondhatták mikor és kivel cselekedtek jót. Sokan azt mesélték, hogy az anyukájuknak a főzésben, takarításban, az apukájuknak a kerti munkáknál, barkácsolásoknál szoktak segíteni. Az egyik kislány egy törött szárnyú denevért mentett meg a nagymamájával úgy, hogy elvitték az állatorvoshoz.
A héten találtunk egy térképet és elmondtam, hogy kaptam egy üzenetet a Mikulástól, aki segítséget kér tőlünk, mert fogva ejtette őt a Jégkirálynő a jégpalotájába. A gyerekek lelkesedve vettek részt a küldetésben. A térképünk mutatta az előttük álló feladatokat. Minden feladat után egyre közelebb jutottunk a jégpalotához, amit a távcsövükkel egyre nagyobbnak láttak. A palota előtt összedugtuk a fejünket (közös problémamegoldás), mivel tudjuk a Jégkirálynőt megenyhíteni, hogy elengedje a Mikulást. Erre olyan válaszok jöttek, hogy: barátsággal, szép szóval, szeretettel. A gyerekek ezen leleményessége vezetett oda, hogy a Jégkirálynő jégszíve megolvadt és melegség, szeretet árasztotta el, s megígérte nekünk, hogy soha többet nem tesz ilyet.
Készítettünk boldogság tallérokat a Trevi-kútba. Színes gyurmából szívecskékkel díszítve.
A relaxációs gyakorlatok után meghallgattuk a hónap dalát: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”. A dalban lévő mozgássor nagyon tetszett a csoportnak. Ezután körbe leültek a gyerekek, majd a kezemben levő papír szívecskét odaadtam a mellettem levőnek, akitől megkérdeztem: „Kis barátom, hogy vagy?”. A gyerekek eleinte félénken válaszoltak a kérdésre, majd egyre inkább belejöttek a válaszadásba, mikor a kezükbe került a kivágott szív. Ezután került sor a barátságvirág elkészítésére. A színes szirmokba mindenki belerajzolta a barátja jelét. Nyolc sziromlevél mutatja a kölcsönös barátságokat. A gyerekek meghallgatták a Tavaszi ébresztő mesét, ezután elkészítették a csoport összetartozását jelképező barátságláncot.
