Novemberben a 9. A osztállyal is megtartottam most a mostanra már megszokott óránkat. Ebben a hónapban a társas kapcsolatokkal és annak fontosságával, előnyeivel foglalkoztunk. Az óra elején megbeszéltük, hogy kinek, mit jelent a társas kapcsolat, miért fontos ezeket a kapcsolatokat megtartani. A beszélgetés során egyértelműen kirajzolódott, hogy az osztálynak a társas kapcsolatoknak kiemelt szerepe van, és ezek a kapcsolatok nem létezhetnek bizalom, őszinteség és szeretet nélkül.
Megcsináltuk a Hosszú táv című feladatot. Minden tanuló felírt három dolgot, ami szerinte szükséges egy hosszú távú kapcsolat fenntartásához, sőt olyan is akadt, aki még plusz cetliket kért. Ez a feladat nagyon tetszett az osztálynak, a megbeszélés is gördülékenyen ment, szép érvelések hangzottak el a különböző dolgok mellett vagy éppen ellen.
Ez után a Hallgass meg! című feladatot végeztük el. A tanulók elmondták, hogy milyen nehéz volt hallgatni, volt, hogy nem is sikerült megállniuk, hogy ne szóljanak közbe a három perc alatt, ami nagyon hosszú időnek tűnt. Viszont aki beszélt, az éppen ellentétesen nyilatkozott, hogy milyen jól esett neki a hallgatás, és gyorsan eltelt a már előbb említett idő. A bátorító visszajelzéseket még gyakorolni kell, sokszor belecsúsztak a tanulók a tanácsadásba vagy a saját vélemény nyilvánításba.
Boldogságóra Alapprogram
A „Padon” elnevezésű tevékenységgel kezdtük az online tanórát (sajnos az osztályom karanténba kényszerült), ahol kivetítettem a padok fotóit megosztott képernyő segítségével a tanulóknak. Aki akarta elmondhatta, kivel ülne ezen a padon , és mit mondana el neki. Volt néhány igen megható megnyilatkozás is. Van, aki olyan szerettjével szeretett volna beszélgetni, aki már nem él… A Jó, és../ Jó, de .. játékkal egy kicsit közelebb kerültünk ahhoz, hogy meglássuk, sokkal jobb lesz az életünk akkor, ha pozitívan állunk dolgokhoz.
Végül beszélgettünk a tartós kapcsolatok titkáról, ami azért számukra még kissé megfoghatatlan, hiszen annyira fiatalok. A post it-ek használatával egy szív formát alakítottak ki a gyerekek. 🙂
A Társas kapcsolatok ápolásának hónapját az állatok téma felől közelítettük meg, hiszen 3-4 éves gyermekek lévén, még nagyon kezdetlegesek ismereteik. Az őszi időjárás és az állatok óvodai projektünkből beemeltük Boldogságóráinkba azt, hogy milyen jó, ahogy a hideg beálltával az ember gondoskodik az állatokról. Az állatok is szeretik, ha tartoznak valakihez és boldogok, ha az emberek szeretik őket. Ezért közösen megépítettük a „BOLDOG ÁLLATOK KERTJÉT”, ahová a gyerekek olyan állatokat helyeztek egymás közelébe, akik békében élnek egymás mellett.
„KEDVENC JÁTSZÓHELYEM, LEGJOBB BARÁTOM”: Egy nagy csomagolópapírra felrajzoltuk csoportszobánkat a különböző játszóhelyekkel, ahová a gyerekek felrakhatták a jelüket aszerint, ki hol és kivel szeret leginkább játszani. Ezt naponta megváltoztathatták, átrendezhették, miközben beszélgettünk arról, milyen jó együtt játszani.
A napi beszélgető körünk és meséink állandó vendége lett „BOLDOG DÓRA” névre hallgató bábunk, akit körbe adunk, megölelünk és elmondjuk neki gondolatainkat (azért ő a barátom, mert kedves…). Naponta meghallgattuk és táncoltunk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek dalára. Ezeket a dalokat a szülőknek elküldjük, hogy otthon is tudják hallgatni a gyerekekkel.
Októberben Mosolygós fejecskékkel zártuk a témát, ebben a hónapban pedig „MOSOLYGÓS KEZECSKÉK” -kel, amikor is a gyerekek tenyerére felrajzoltuk a mosolyt, majd megbeszéltük, hogy a mosolygós kezecskék, ha összefognak, társak lesznek, összetartoznak és ettől boldogok.
„A TÉMA TOVÁBBADÁSA” érdekében minden csoportba vittünk egy általunk lepréselt színes falevelet, melyre a társas kapcsolatok jelképét ragasztottuk fel. A szülőknek pedig a gyerekek az óvodába érkezéskor felrajzolhatták a mosolyt a tenyerükre és kézen fogva sétáltak haza. Nagy öröm számunkra, hogy a szülők partnerek a Boldogság órákkal kapcsolatban, szívesen vesznek át ötleteket, otthon is mélyítve az adott témát.
KÖSZÖNET: Boldogság óráink által a gyerekek felszabadultan, örömmel jönnek az óvodába és társas kapcsolataikban nyitottak, bizalommal fordulnak egymás és a felnőttek felé is.
KÖSZÖNJÜK, HOGY A BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM CSAPATÁNAK TAGJAI LEHETÜNK!
Beszédes József Általános Iskola
Az óra legelején, miután bevezettem, hogy ma boldogságóra lesz és az optimizmus gyakorlása lesz a téma, a gyerekeket megkérdeztem arról, hogy mit jelent az optimista és pesszimista szó. Nem tudták megfogalmazni, hogy mit jelent a két szó, ezért elmagyaráztam nekik. Hogy jobban értsék, elolvastam a könyvből A lakatlan sziget című történetet. Átbeszéltük a történetet, megbeszéltük, hogy a történetben mi volt optimista és mi pesszimista, kihangsúlyozva az optimista és a pesszimista szó közötti különbségét.
Ezután felírtam a táblára egy mondat elejét, amelyhez optimista és pesszimista befejezést kellett mondaniuk. A mondat így hangzott: Már megint én…
Az elején nehezen ment a mondat befejezése, de a végén rájöttek, hogyan is kell megoldani ezt a feladatot.
Ezután csoportokban / párokban optimista és pesszimista reakciót kellett írniuk a megadott mondatokra.
Miután végeztek, együtt beszéltük meg a mondathoz fűzött reakciókat. Először a pesszimista befejezést mondtuk el, majd optimista mondatokkal oldottuk fel a negatív gondolatokat.
A végén azt is megbeszéltük, hogy miért jobb optimistán látni a dolgokat és a pesszimizmust hogyan fordíthatjuk optimizmusra az életünkben.
A gyerekek mondataiból, illetve a feladatokhoz fűzött gondolataiból kitűnt, hogy megértették, hogy mi a két látásmód között a különbség.
Beszédes József Általános Iskola
Ebben a tanévben lettem az 5.b osztály osztályfőnöke. Nekik alsó tagozaton nem volt boldogságórájuk. Az első boldogságórán körbe ültünk, elmondtam, hogy mi a boldogságóra, milyen témakörei vannak, mivel fogunk foglalkozni a boldogságórákon, majd összegyűjtöttük, hogy mire figyeljünk, amikor beszélgetünk majd a témákról (pl. meghallgatjuk a másikat, nem nevetjük ki a másikat, stb.) Készítettünk egy plakátot is, amelyre felírtuk a közösen meghozott szabályokat. Ezt mindenki aláírta és kiraktuk a falra.
Amikor a háláról beszélgettünk, először elolvastam nekik a könyvben lévő történetet (Egy pohár tej), és megbeszéltük, hogy mit jelent a hála. Beszélgettünk arról, hogy miért lehet hálás valaki. Készítettem egy hála ládát, amelybe a gyerekek bedobhatták, hogy miért hálásak. A nevüket nem kellett ráírni a papírra. Néhány hétig kint volt a tanteremben a hála láda. Amikor felbontottuk, felolvastuk, hogy miket írtak. A legtöbben a családjukért, barátaikért voltak hálásak, valamint szerepelt még az egészség, a sport, illetve valaki felírta, hogy azért hálás, mert nem kellett dolgozatot írnia egyből, amikor betegség után visszajött az iskolába.
A barátság témakörét dolgoztuk föl a héten.
Reggeli körben a „Kis barátom hogy vagy?” játékkal kezdtük a napot. Aztán menetirányba fordulunk és megmasszíroztuk az előttünk ülő pajtásunk hátát a „Mit csinál a kis kezem ?” versikével. Megbeszéltük, kinek ki a barátja és miért őt választotta? A legtöbben azért barátkoztak, mert együtt szoktak játszani, de volt aki azt mondta, mert segít, vagy mert jó vele lenni.
Kedden labdagurítással mondtuk: „Én úgy szeretem a Rékát, mint a maci a mézet, én úgy szeretem a Mátét, mint a fiúk az autókat…” Beszélgettük arról, mire jók a barátok? (segítenek, játszanak, megvédenek, megszeretnek, sose vagy egyedül)
Játszottunk társkereső játékokat: Fogják meg egymás kezét a kék szeműek, fogják meg egymás kezét a hosszú hajúak, rövid hajúak, akik szandálban vannak, hosszú ujjúban, rövid ujjúban vannak…. A gyerekeknek nagyon tetszett, hogy ilyen sok csoportba tudnak tartozni. Aztán végeztünk egy kísérletet: Színes szíveket osztottunk nekik, majd azt kértük, színek szerint alkossanak csoportokat. Egyikük semelyik csoporthoz sem tartozott, megkértem, mondja el, milyen érzés ez. Azt felelte, nagyon szomorú, hogy egyedül van és senki kezét nem foghatja meg. A gyerekek azt felelték, gyorsan vigasztaljuk meg és valamennyien megöleltük.
Szerdán alig győzték mesélni az élményeiket, mert előző nap cirkuszban voltak többen is és hatalmas élményt jelentett nekik. Volt lovas szám is és szerettek volna lovagolni. Behoztam a raktárból pár tavalyról maradt bambusz lovat, de persze, nem volt annyi, ahányan rá szerettek volna ülni. Nagyon hamar kitalálták hogy ketten ülnek egy lóra. Ez a megoldás mindenkinek megfelelt és vígan ügettek kettesével a csoportszoba szőnyegén.
Csütörtökön Boldog Dóra új mesét hozott: Hogyan barátkozott össze a kiskacsa és a kiscica? A mese után zseníliából emberfigurákat hajtogattunk, mindenkiére ráírtam a jelét és a barátokat összefűztük, kitűztük a szülők falára. Később le is rajzolták magukat a barátjukkal együtt.
Pénteken kooperációra törekvő játékokat játszottunk: ölelős fogót, (akit a fogó megfog, az megáll és aki arra fut, egy öleléssel felszabadíthatja), székfoglalót, (de úgy, hogy akinek nem jut szék, azt valaki hívhatja az ölébe, így nem esik ki senki). Ének foglalkozáson párkereső és páros dalokat, játékokat játszottunk. A padlóra ragasztott színes vonalakon párosával kellett átkelni. Nagyon jól éreztük magunkat!
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.
A társas kapcsolatok fejlődtek. A gyerekek segítették egymást.