Iskolánkban ökokommandó működik, amelynek a Borzok is aktív tagjai. Havonta egy alkalommal körbejárunk az iskolában és „ellenőrizzük” a csoportok ökotudatos tevékenységeit. (Lekapcsolják-e a villanyt, ha nincsenek a teremben? Megfelelően szelelktálják-e a szemetet? Szellőztetnek-e rendszeresen? Gondoznak-e növényeket a teremben, stb.). Az iskola és környékének tisztán tartásában is aktívan részt veszünk.
Ezt a tevékenységet nagyon szeretik a fiúk, szívesen és rendszeresen végzik feladataikat. Munkájuk nyomán nagyban változott az egyes csoportok fenntarthatósághoz való viszonya intézményünkben.
Boldogságóra Alapprogram
A megbocsátás napjainkban nagyon fontos boldogságfokozó technika, melynek gyakorlását már kis korban el kell sajátítani, és óvodában is szinte minden nap többször gyakoroltatni kell a gyermekekkel. A téma kapcsán megbeszéltük a megbocsátás fontosságát, és elmeséltem az ajánlatban szereplő mesét, mely a gyermekeknek bemutatta a medve és a kecseke története során, hogy egy nagy problémát is meg tud bocsátani az ember. Mese után szmájlikat készítettünk, mely a mesében szereplő érzelmeket mintázta meg.
A megbocsátás napjainkban nagyon fontos boldogságfokozó technika, melynek gyakorlását már kis korban el kell sajátítani, és óvodában is szinte minden nap többször gyakoroltatni kell a gyermekekkel. A téma kapcsán megbeszéltük a megbocsátás fontosságát, és elmeséltem az ajánlatban szereplő mesét, mely a gyermekeknek bemutatta a medve és a kecseke története során, hogy egy nagy problémát is meg tud bocsátani az ember. Mese után szmájlikat készítettünk, mely a mesében szereplő érzelmeket mintázta meg.
A gyerekek faleveleket rajzoltak, és azokra írták, hogy mi volt nekik a legérdekesebb egy-egy hónap témája kapcsán.
A diákokkal Vivaldi Négy Évszak – „Tavasz” című művét hallgattuk. A diákok írtak és rajzoltak a zenére. Leírták, hogy milyen hatással van rájuk ez a zene. Persze olyan is volt, akit inkább bosszantott, mint megnyugtatott, vagy segített a stresszkezelésben.
A mozgás az egészséges életmód fontos része a mindennapok során. A gyermekeknek lételemük a mozgás, minden nap sort kerítünk mozgásos tevékenységekre, sőt minden tevékenységbe becsempészünk játékos utánzó mozdulatokat is, hogy még több lehetőségük legyen mozogni. A minden napos mozgást az el nem halasztható mindennapos mozgásos percek biztosítják, valamint a tevékenységekbe beépített helyzetváltoztató játékos utánzó mozgások, de akár ide sorolhatjuk a heti ének zene tevékenységhez tartozó ritmus gyakorlatokat, és a gyermektánc és mozgásos gyermekjátékdalokat is. Hetente egy foglalkozás keretében a testnevelési gyakorlatokat és játékokat végzünk. Jó idő esetén minden nap az udvaron is biztosítjuk a szabad mozgást gyermekeink számára. Kint az udvaron mászókák, rollerek, motorok, futóbicikliket használhatnak a gyermekek. Rossz idő esetén a tornaszoba eszközei elégítik ki a gyermekek mozgásvágyát.
Zakladna Skola s VJM Alapiskola Fülekpüspöki
Felelevenítettük az egész éves tevékenységünket és újraidéztük a legszebb pillanatokat. Jó volt látni a boldog arcokat. Köszönet NEKTEK!
A fenntartható boldogság témakörében átismételtük, felelevenítettük az egész évben folyamatosan alkalmazott témaköröket. Nagyon örültem neki, hogy a gyermekek már a második év végére egészen jól elsajátították a boldogságórák fogalmait, el tudták mondani a vele kapcsolatos éréseiket, cselekvéseiket, emlékeztek rá, hogy egy egy téma kapcsán milyen játékos feladatokat oldottunk meg. A fényképek egy egy év közbeni momentumot jelenítenek meg, mely nagyon fontos a mindennapos boldogság fenntartásához, az ünnepek a különböző rendezvények mindig nagy boldogságot jelenteknek a gyermekeknek, melyről többször szeretnek beszélni, és boldogsággal tölti el szívüket. Az aranytulipán c. mese alapján, melyet az ajánlásban találtam, bábok segítségével adtam elő a mesét, A mese mozgalmassága, és játékossága magával ragadta a gyermekeket, így többször kérték a hónap során a mese ismétlését.
Júniusi mesénk Benedek Elek: Az aranytulipán c. mese volt. Követtük a havi segédanyag Mese-Játék pontjait. Óvodásaink gyakorlottak az ilyen jellegű tevékenységben, rugalmasan követik a történetet, a feladatokat akkor is, ha számukra meglepő vagy ismeretlen feladatokat tűzünk be. A mondókák és dalok egy része ismerős volt, a mozgásformák jelentették inkább az újdonságot számukra.
Számomra a legérdekesebb része a foglalkozásnak az volt, amikor a záró körben a felmerülő gondolatokat, érzéseket beszéltük meg. A történet egy-egy pillanatát kiválasztva a szereplők helyzetébe képzeltük magunkat. Természetesen megbeszéltük a nyilvánvaló mozzanatokat: Királyfi mit érzett, amikor a királylány megtalálta – először – másodszor; A harmadik próbálkozásnál vagyon mit érzett – mire számított a királyfi – és a királylány? A segítők miért indultak el a hívásra; Miért fontos az ígéretünk betartása; Miért jó, ha segítünk egymáson? Milyen érzés segítséget adni? – és kapni?
A beszélgetésből gyönyörűen kibomlott, hogy a szereplők között a kölcsönösség rendkívül fontos. Volt olyan, aki párhuzamot tudott vonni a saját életében történt eseménnyel (egyszerű megfeleltetéssel pl: „Segítettem egy csigának. Beraktam a bokor tövébe, nehogy valaki rálépjen”)