„Egy kicsi mozgás mindenkinek kell …” – dúdolta egy nemzedék anno, és tornázott a tévé előtt.
Szerencsére, a mai gyerekeket se kell sokat biztatni, ha arról van szó, hogy mozduljunk ki együtt. Diákok, szülők és tanárok – együtt kerekeztünk el a közeli településre, és a tóparton derűs emlékeket gyűjtöttünk. Hazafelé a fagyi már csak ráadás volt, de milyen finom ráadás 🙂
Boldogságóra Alapprogram
A márciusi hónap témája az apró örömök élvezete.
Hangulati bevezetésként körjátékokat játszottunk.
Két mese került feldolgozásra.
A tizenkét hónap c. mese a gyerekeknek nagyon tetszett. Megbeszéltük a mese tanulságát, hogy mindegyik hónap szép. Elmondták, kinek, melyik hónap a kedvence. A gyerekek kedvenc hónapjaik szerint csoportosultak, bemutatták a hónapot, ki, miért szereti és milyen évszakban van az adott hónap.
A hétdombi csodatevő szivárvány c. mese meghallgatása után meghajtottuk a képzeletbeli szivárvány ugrókötelet. A gyerekek örömmel ugrottak át alatta, közben mondtak egy számukra örömöt adó szót.
A foglakozás lezárásaként elkészítettük a mi csodatevő szivárványainkat.
A munkálkodás idejében meghallgattuk a hónap dalát.
De szép az élet!
Edit néni és a csodatévő gyerekek.
Boldogságóra – CÉLOK KITŰZÉSE ÉS ELÉRÉSE
Foglalkozásunkat a „Pozitív mondóka” című dallal kezdtük, mozgással kísérve.
A téma bevezetésé keretében minden gyermek saját célgombolyagot készíthetett magának. Különböző színű fonaldarabokat (3 méteres) helyeztem el az asztalon úgy, hogy néhol keresztezzék egymást. Minden gyermeknek jutott egy szín, amelyből saját célgombolyagot készíthetett. Elmondtam a gyerekeknek, hogy mindenkinek az a célja, hogy feltekerje a saját gombolyagját úgy, hogy közben figyeljen arra, hogy mások célját ne akadályozza. A gyerekek sikeresen, egymás akadályozása nélkül tudták végrehajtani a feladatot.
Helyet foglaltunk az asztal körül és a munkafüzet 38. oldala segítségével megbeszéltük, hogy kinek milyen célja van.
A téma feldolgozását „A két favágó” című rövid mesével kezdtük. A mese után az alábbi kérdéseket beszéltük meg közösen a gyermekekkel: Volt-e már olyan dolog, amit szerettél volna elérni, de nem sikerült? Mi a legnagyobb álmod? Milyen érzés, amikor sikerül elérni valamit?
Minden gyermekek kiosztottam egy előre megrajzolt nyilat, amit tetszőleges színűre kiszínezhetett. Amíg a gyermekek színeztek, addig az elérni kívánt céljaikat ráírtam egy-egy fehér papírra, amit a nyilak közepére ragaszthattak. Az elkészült nyilakból egy közös plakátot készítettünk.
A foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a célok elérének jelét.
Ezután Aranyosi Ervin egyik versének részletét ismertettem meg a gyerekekkel. A vers a közös plakát központi helyére is felkerült.
„Boldog az ember, akinek célja van,
kinek nincs, az topog céltalan.
Helyét e földön sehol sem lelé,
tűzz hát ki mindig célt magad elé.
Sose félj attól, hogy túl nagy amire vágysz,
a hegycsúcs messze még mikor nekivágsz.
Juss minden lépéssel egyre közelebb,
ha van egy célod, már van egy mágnesed.
Amíg a célod szemed előtt lebeg,
legyőzni téged sehogyan sem lehet.”
Boldogságóra – BOLDOGÍTÓ JÓCSELEKEDETEK
Foglalkozásunkat a kézikönyvben található „irkafirka” mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük. A gyermekek először nem igazán értetté, hogy mit is szeretnék tőlünk. Félénken kezdtek el csukott szemmel rajzolni a papírra, de ahogyan telt az idő egyre felszabadultabbnak láttam őket.
A téma bevezetésére a munkafüzet 26. oldalán található feladatot választottam. Minden gyermek segíthetett a macinak, hogy neki is legyen lufija.
A téma feldolgozását a „Suszter manói” című mesével kezdtük. Az előző Boldogságórák tapasztalataira támaszkodva rövid, ismert és lényegre törő mesét választottam. Meglepetésemre e mese közben is kissé érdektelennek láttam a gyerekeket.
A mese befejeztével állításokat mondtam a gyerekeknek, amikről közösen kellett eldönteniük, hogy jó vagy rossz cselekedetek. (Este segítek anyának elmosogatni. Vizet adok a szomjas kutyusomnak. Sáros cipővel lépek a szőnyegre. Átkísérem az idős embereket a zebrán. Séta közben az óvónéni elé szaladok.) Megkértem őket, hogy közben ők is gondolkozzanak, hogy milyen jó cselekedeteket hajtottak már végre. A közösen megfejtett állítások után ilyen gyermeki jócselekedetek kerültek felsorolásra: szépet rajzolok anyának, Zoénak levettem a játékot, Nellinek építettem egy lego emeletes ágyat, anyának segítettem felmosni a szállodában, poszívózok…
Jóságos manók! A kiscsoportosok jeleit felrajzoltam egy-egy kártyára. A nagycsoportosok feladata az volt, hogy húzzanak egy kártyát. Megbeszéltük, hogy a kártyán szereplő jel pontosan mely kiscsoportoshoz tartozik. Arra kértem őket, hogy úgy hajtsanak végre egy jócselekedetet az érintett gyermekkel, hogy neki ne árulják el, hogy őt húzták a boldogság órán. Nagyon izgatottak lettek a gyerekek a titkos feladata hallatán.
A foglalkozás lezárásaként halk zenét kapcsoltam és arra kértem a gyerekeket, hogy amíg a jócselekedet jelét színezik addig gondoljanak azokra a jótettekre, amiket már véghez vittek.
Téma továbbadása: A gyermekeknek kiosztom a munkafüzet 33. oldalán található feladatot, amiket otthon segítséggel készíthetnek el. Elmondtam nekik, hogy az az ember, aki segít majd nekik ő is elkövet ezzel egy jócselekedetet.
Boldogságóra – TÁRSAS KAPCSOLATOK
Foglalkozásunkat a gyermekek által jól ismert „Ha boldog vagy mutatsd meg mindenkinek” című dallal kezdtük, melyet mozgással kísértünk. Ezt a dalt nagyon szeretik a gyermekek, boldogan és hangosan éneklik is.
A téma bevezetésére a munkafüzet 47. oldalán található figurát alakítottam át egy kicsit. Készítettem lány és fiú figurát. Minden gyermek kapott egy fénymásolt alakot, amit tetszőlegesen kiszínezhetett.
A téma feldolgozását a „Mese a magányos csigáról, aki boldog akart lenni” című mesével kezdtük. A mese után a bartáságról, annak fontosságáról beszélgettünk. Minden gyermek kapott egy, a jelével ellátott virágbelsőt. Az asztalra különböző színű virágszirmokat tettem le. Megkértem a gyermekeket, hogy annyi szirmot vegyenek el, ahány barátjuk van. Segítettem nekik a szirmokra rárajzolni a barátok jelét vagy éppen ráírnia nevét (ha pl nem a mi ovisunkról volt szó). Mindenki megragasztotta a saját barátságvirágát. Külön öröm volt számomra, hogy a másik két csoportból is említettek egy-két barátot.
A foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a társas kapcsolatok jelét, majd felragasztottuk a megfelelő lépcsőfokra.
Az iskola legyen öröm forrása is – ezzel a jelszóval az év folyamán minél többször teremtünk alkalmat arra, hogy ne csak a tanulásról szóljanak az órák.
Mindig jöhet egy finom pizza, vagy palacsinta, ha esik az eső, elő a logikai játékokkal, vagy egy jó film közös megnézése is egyszerre remek kikapcsolódás és csapatépítő program.
„Az iskola a második otthonunk” – hangzik el gyakran ez a mondat. Igyekszünk is úgy alakítani a mindennapokat, hogy minél kevesebb konfliktus okozzon feszültséget közöttünk, és ha olykor adódnak is nézeteltérések, arra törekszünk, hogy minél előbb megoldódjanak, megbeszéljük azokat.
Decemberben az ünnepvárás hangulata mindig megfűszerezi a hétköznapokat. Közösen öltöztettük idén is ünnepi díszbe a termünket. Készítettünk, színeztünk egy óriási karácsonyfát a folyosóra, hetente gyújtották a kiválasztott gyerekek az adventi koszorúnkon a gyertyákat, idézeteket gyűjtöttünk az adventi naptárunkra. Utolsó napon pedig megajándékoztunk egymást.
Jármi Papos Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Boldogságóra (június): Fenntartható boldogság
„Végtére is az ember bárhol megtalálhatja a boldogságot.” /Robert Seethaler/
A boldogság fő ismertetőjegyei a gyakori pozitív érzelmek: az öröm, az élvezet, a megelégedettség, az élénkség, a lelkesedés, az energia. Visszatekintettünk egy picit a múltba és felidéztük a tavalyi balatoni táborunkat, ami tele volt örömmel, lelkesedéssel, energiával…… és mindazon pozitív tulajdonságokkal, amelyek a boldogságunk fenntartói.
Jármi Papos Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Boldogságóra (május) – Testmozgás
„ A sport nem csak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb nevelőeszköze.” /Szent-Györgyi Albert/
A fizikai aktivitás lelkesedéssel tölt el bennünket. A mindennapi testedzés, a tánc mentális egészségünk egyik legfontosabb védőfaktora. Május végén tartottuk iskolánkban a Fordított Napot, ahol a nyolcadikos diákok a „hatalomátvétel” után rövid reggeli tornával frissitették fel az alsóbb osztályos tanulók agyi tevékenységét.
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
Góliát és Pirinkó meséje rendkívül tetszett a gyerekeknek. Sajnos képet erről nem tudtam készíteni emberhiány miatt, de fantasztikusan éreztük magunkat. Köszönjük szépen Bezzeg Andreának, hogy meséivel szórakoztat, tanít bennünket.