Ez már az utolsó óra? Kérdezték a gyerekek, amikor így a nyári szünet előtt összegyűltünk. Gyorsan eltelt ez a tanév is. Visszagondoltunk miről is beszélgettünk, miket tanultunk az elmúlt órákon. Nagyon érdekes volt újból megnézegetni az év közben készült alkotásainkat. Bízom benne, a Boldogság órák kicsit hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket az élményeket, tapasztalatokat, tovább vigyék, mindennapjaikban hasznosítsák. Természetesen a jövő tanévben folytatjuk. Kellemes szünidőt kívánunk mindenkinek!
Boldogságóra Alapprogram
Az óra eleji szokásos ráhangolódás után, arról beszélgettünk a gyerekekkel, milyen nehézségekbe, akadályokba ütközünk mindennapjainkban, amelyeket meg kell oldanunk.
A gyerekek felsorolták a kisebb, nagyobb nehézségeket, amelyeket megélnek a hétköznapok során. Az óra további részében együtt találtunk megoldást a problémákra. Mindenki nagyon ügyes volt, nagyon jó ötletekkel segítették egymást, hogyan lehetünk túl ezeken a stresszhelyzeteken.
Ötleteinket kitettük a falra, hogy ha szükségünk van rá, egy kis segítséget nyújtson.
Az órát mint mindig ráhangolódással kezdjük, majd meghallgatjuk a hónap dalát. Ezután jöhet a nagy kérdés: Ki, mit szeret sportolni?
Nyomtatott színes kártyákra mindenki felírta, mit szeret a legjobban sportolni, nálunk a foci győzött. Közösen megbeszéltük, mennyi mindenre hatással van a testmozgás. Pl.: egészségünkre, hangulatunkra, boldogságszintünkre stb. Ezután, természetesen kimentünk a szabadba egy kicsit focizni.
Az óra végéhez közeledve, egy- egy szóval, mondattal összefoglaljuk, kinek mi volt a kedvence a mai órán, illetve mi volt az, amit nem kedvelt annyira.
A mai témánk a megbocsátás. Szokásunkhoz híven a délelőtti tanórák órák után ráhangolódtunk boldogságóránkra, és meghallgattuk a hónap dalát.
Ezután arról beszélgettünk, kit milyen sérelem ért mostanában, kit bántottak meg? Azt is megbeszéltük mi történt ezután? Vajon kinek sikerült kibékülni, vagy megbocsátani, és kinek nem? Melyik a jobb megoldás bocsánatot kérni, megbocsátani, vagy haragot tartani? Természetesen abban egyetértettünk, hogy a legjobb bocsánatot kérni, és jó érzés megbocsátani. Megbeszéltük a megbocsátás „varázsszavait”, és egy kézfogással kibékültünk. Ez is egy nagyon tanulságos délután volt, mindenki jó érzéssel, pozitív gondolatokkal zárta az órát.
Ezt az órát is egy kis ráhangolódással kezdtük, majd meghallgattuk a hónap dalát. Ezután megbeszéltük, kit milyen öröm ért a mai napon, vagy ezen a héten.
Először a gyerekek nem tudták mire gondoljanak, hát velük nem is történt semmi különös.
Kis segítség, rávezető szavak után már mindenki sorolta milyen jó dolgok történtek vele. Ezeket az örömöket felírtuk, kis lapokra és elkészítettük saját öröm befőttünket.
Most a céljaink kitűzéséről és azok eléréséről beszélgettünk. A csoport tagjainak nagyon konkrét céljaik vannak a jövőt tekintve.
Nem rövidtávú tervekben gondolkodtak, hanem egész felnőttkorukig eltervezték jövőjüket. Többen az általános iskola után az intézményünkben maradnának egy, esetleg több szakmát is elvégezni. Volt, aki más intézményben szeretne továbbtanulni, konkrét elképzelésekkel. Kőműves szeretne lenni, mezőgazdaságban szeretne dolgozni, cukrász szeretne lenni stb. Az órán nagyon jót beszélgettünk ezekről a célokról, és természetesen az odáig vezető néha rögös útról.
Az óra eleji meditáció, ráhangolódás után, beszélgetésbe kezdtünk, kik is a hozzánk közelálló emberek. Kik azok akikre számíthatunk és ők is számíthatnak ránk. (családtagok, barátok, stb.) Azt is megbeszéltük, miért fontosak ezek a kapcsolatok. Ezután társas kapcsolatainkról, majd a barátságról beszélgettünk. Azt hiszem, egy kollégiumban még jobban előtérbe kerülnek ezek a kapcsolatok, hiszen a szülőktől távol, nagyobb szerepe van a baráti kapcsolatoknak. Mindenki körülírta a legjobb barátját, a többiek pedig kitalálták kiről lehet szó. Ez az óra is nagyon jó hangulatban telt, és a gyerekek már nagyon várják a következő órát, hiszen közeledik a karácsony.
Mint minden óra elején, most is ráhangoló relaxációval kezdtünk.
Ezután elmondtam a gyerekeknek mivel fogunk ma foglalkozni. Az optimista szó nem volt mindenki számára ismerős, ezért elmagyaráztam mit is jelent ez a kifejezés. Meghallgattuk a hónap dalát, ami mindig segít a téma feldolgozásában és jobb kedvre deríti a gyerekeket. Ezután megbeszéltük kinek milyen napja volt, mi történt az iskolában. A csoport jó kedvvel mesélt az aznapi eseményekről, ki a jó jegynek örült, ki a testnevelés órán kapott dicséretet, volt aki a rajzórán színezett képet mutatta örömmel.
Kis csoportunkból ketten negatív érzésekkel érkeztek. Megbeszéltük a problémát és közösen kitaláltuk, hogyan lehetne a jó oldalára fordítani az eseményeket. Ezután mindenki lelkesen készítette el optimista szemüvegét, és mutatta társainak az elkészült műveket.
Úgy terveztem, hogy a boldogságórákat a kollégiumi tanulószobában tartom, amely csendes nyugodt légkört biztosít a gyerekek számára, és minden feltétel adott ezeknek az óráknak a megtartására. A gyerekekkel körben leültünk, elmondtam miről is szólnak a boldogságórák. Röviden ismertettem a 10 témakört.
Kezdésként „Napimádás” nevű relaxációs gyakorlatot mutattam be, majd együtt végeztük el. Ezután következett a hónap dalának meghallgatása, éneklése. „Jól érzem magam”
A csodakantár című kis mese felolvasása után, beszélgetés, mi, miért lehetünk hálásak.
Az óra folytatásaként hála tablót készítettünk. Ez a tabló egész évben a tanulószobát díszíti, és ha a gyerekek úgy érzik, bővíthetik, gondolataikkal.
Az óra végén megbeszéltük, kinek hogy tetszett az elő boldogságóra. A gyerekek nagyon örültek ennek a foglakozásnak, lelkesen várják a következő órát.
Müncheni Családok Klubja- Macska
A kisebbek is megismerkedtek a boldogságkastély szobáival, a testmozgás és a kártyázás voltak a kedvenceik.
Alma helyett pedig piros gyümölcsöket készitettünk, a manó ezt adta a kisfiúnak.