Maci csoport
Az optimizmus nagyon fontos mindenki életében. A gyerekekben ez a hozzáállás alapvetően ott van. A régebben készített optimista szemüvegünket elővettük a héten és próbáltuk azon keresztül szemlélni a csoportban történt dolgokat. Miért jó, hogy így történt, ha valami „rossz” történt akkor is próbáltuk kiemelni a pozitív oldalát és a legjobbat kihozni mindenből. Séta közben leveleket, gesztenyét, diót, mogyorót gyűjtöttünk. A leveleket lepréseltük, sajnáltuk, hogy lehullanak, de megcsodáltuk a szép színüket és megbeszéltük, hogy a préselt levelekből milyen szép képeket készítünk majd. A gesztenyékből vidám arcokat készítettünk. A terepasztal sajnos nem készült el egészségügyi okok miatt(óvónő betegsége). Úgy érzem ezt a témát az életkoruknak megfelelő módon, tartalmasan sikerült feldolgoznunk.

Tükör játék
Varázsszemüveg

Nálunk a hétfő beszélgetőkörrel indul és elmondhatják a gyermekek, hogy aznap miért boldogok, vagy épp miért szomorúak. Ezt nagyon szeretik a csigabigák, de most a körkérdés az volt, hogy én miben vagyok jó? Előtte elmeséltem a gyermekeknek a testrészek meséjét, melyben el kell dönteni a testrészeknek, hogy ki a legértékesebb, legjobb és nagyon nehéz döntésre jutniuk, hiszen egymásra vannak utalva, így alkotnak együtt egy egységet. Nehéz kérdés volt számukra a „miben vagyok jó, vagy miért vagyok értékes?” Aki nem tudott magáról semmit sem mondani, annak a gyermeknek segítettünk és jó volt látni a gyermekek arcát, amikor értékes gondolatokat kaptak. A mese vége az volt, hogy hidd el magadról, hogy te értékes vagy, de ha nem bízol magadban, vedd fel a varázsszemüveged, mint a Tódi törpe varázsszemüvegének meséjében és máris optimistábban látod a világot. Az optimizmus volt tehát az októberi témánk, erről aztán sokat beszélgettünk, játékban, vizuális, zenei és mozgásos tevékenységekben pedig sokat gyakoroltuk milyen optimistábban látni a világot. Mivel az optimizmus jele a mosolygós arc, mi ehhez a héthez az emberi test és a „Boldog én” megalkotását tűztük ki megvalósításként. Elkészült hát a Csigabiga boldog és optimista csoport. Élvezték a gyermekek a boldog-szomorú játékot, amikor az egyik csapat szomorú volt és a másik csapat mosolyra derítette a szomorú arcokat különféle praktikákkal :)Sokan lebetegedtek a héten, de aztán folyamatosan gyógyultak a gyermekeink és nagyon örültünk, hogy elkészült a mi kis boldog csapatunk, s bár vannak súrlódások, ezek a boldog percek sokat segítenek a helyzeteket megérteni, boldogabbá tenni. A varázsszemüvegek pedig igazán nagy örömet szereztek nekünk, elég csak felvenni és máris optimistább a világ 
Hallgattuk a Boldogság zenei cd-t és folytattuk a boldogságvárunk színezését. Nagyon büszke vagyok a gyermekeinkre, hogy kicsiktől, nagyokig szeretnivalóak, képesek viszontszeretni, megbocsátani, ha úgy alakul akkor megsimogatni és megölelni, vagy egy-egy jó gondolatot adni a másiknak.

Az óvodánk udvarának adottságait kihasználva megpróbáltunk minél több időt tölteni a szabadba. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak a falevelek és termések gyűjtésére, őszi sétákra, amelyek során megfigyeltük a környezetünk változásait. Szinte minden nap készítettünk a gyerekekkel falevélangyalkát. Ezeket az örömteli pillanatokat meg is örökítettük. A téma feldolgozása során csapatba is dolgoztunk. A közösen gyűjtött termésekből csoportonként egy-egy figura/ábra készült, amelyekkel egy törtenetet találtunk ki. A gyerekek nagyon élvezték a közös munkát.