A gyerekek hálaszíveket készítettek családtagjaiknak és leírták rá,hogy miért hálásak nekik. Házi feladatként át kellett nyújtani a családtagnak akinek írták az üzenetet.
Boldogságóra Alapprogram
A 4. osztályosok által alkotott versike az előttük álló tanévről az optimista nézőpont jegyében.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Az első téma, amellyel az idei tanévben foglalkoztunk, a hála volt. Megbeszéltük, hogy hogyan lehet kifejezni hálánkat valaki iránt: szavakkal, gesztusokkal, cselekedetekkel. Ezt követően a gyerekek elolvasták a „Linka és a csengettyűk” című mesét, majd hála koronát színeztek, melybe beleírhatták kinek mondanak köszönetet. A foglalkozás végén testükből kialakították a HÁLA szót. Most is nagyon élvezték a foglalkozást.
Október 12-én a 6.osztállyal az osztályfőnöki órán A szomorú királykisasszony meséjét olvastam el a tanulóimnak. A történet után arról beszélgettünk, hogy miért fontos vidámnak, pozitívnak lenni. Innen jutottunk el az optimizmus fogalmáig és próbáltuk meghatározni mit is jelent ez. A mindenben a jót látni, vidáman állni az élethez jutott eszébe a tanulóknak. Ezután elhatároztuk, hogy ennek az órának írásos emléket állítunk. Leírtuk, hogy optimálisan milyennek képzeljük el az életünket 10 év múlva. Csak a pozitív célokat írtuk le. Megcímezte mindenki magának a fogalmazást. Reméljük majd az osztálytalálkozókon olvasva, minden jó valóra válik belőle.
Foglalkozást vezető: Németh Noémi
Foglalkozás címe: „Őszi hangulat kicsit másképp”
Életkor: 5.-6. év
Fő didaktikai feladatok: Új mondóka megismertetése (fújja szél a fákat…”), a hozzá kapcsolódó mozdulatsor bemutatása, gyakorlása. Új mese bábozása a gyermekek számára: „Vlagyimir Szutyejev: Az alma” Új ének: Bagdi Bella: Hálával megismerése, játéka invitálás a dallal. Ismert mozgásformák felelevenítése (taps, combütés), téralakítás megvalósítása (kör)
Felhasznált források: https://www.youtube.com/watch?v=6yWpmWKwcvM
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra Készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet 3-6 éveseknek (Imi Print Nyomda, Nyíregyháza)
Vlagyimir Szutyejev Vidám mesék huszonharmadik kiadás, Hungarian edition Móra Könyvkiadó, 1976,2019
Bagdi Bella: Hálával c. dalának meghallgatásával játékra hívtam a gyermekeket, a szőnyegen.
Ezt követően berendeztem a gyermekek számára a szőnyegre helyezett asztalt, melynek fő eleme (őszi fa) ismerős volt, hiszen az elmúlt boldogságóra keretében elkészített hálafa volt. Esztétikus környezetet teremtettem az előző napokban közösen gyűjtögetett őszi termésekkel az asztal körül, a háttérbe pedig elhelyeztem a bábokat. Az asztal sarkára egy alma került.
Miután a bábozáshoz szükséges feltételeket megteremtettem, kérdéssel fordultam a gyermekek felé. „Milyen évszakot mutatok nektek az asztalon?” Megbeszéltük az ősz jellemzőit (színes falevelek, termések, évszak jellemző időjárását, egy mondókával érzékeltük a szelet. Mozdulatokkal, különböző eszközökkel (ceruza, papír taps, padló ütögetése…) érzékeltettük az esőt, dió koppanását, szél zúgását, avar hangját.
Ezt követően bemutattam a mesét bábokkal, mely nagy hatást gyakorolt a gyermekekre. Ők is eljátszották.
Megbeszéltük, hogyan végződhetett volna a történet szomorúan. Vajon vidám vége lett-e a mesének?
Bemutattam a mosolygós, valamint szomorú bábokat, melyekkel játszottunk. Két csoportra oszlottunk. Egyik a mosolygós, optimista csoport, a másik a szomorú csoport. A vidám, mosolygos csoport tagjainak párjaikat meg kellett nevettetnie, csupán mimikával és mozgással. Az a pár győzött, ahol nem nevette el magát a szomorú társ.
Megbeszéltük közösen, hogy mi igazából vidámak szeretünk lenni, szeretünk mosolyogni.
Az asztal sarkán lévő almával érzékeltettük az egész, fél, negyed fogalmát (feldarabolással).
Végül elkészítettük az optimista szemüvegünket.
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Nasu mackó szerencséje mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel szálltak fel a hálavonatba. A gyerekek által is jól ismert mondóka játszásával vidám perceket éltünk át közösen.
A feladatnak elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része lett. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek, amikor valamiért hálát tudtak mondani a gyerekek.
A hála hónapjában személyes érzéseimet is meg kell osztanom. Én is nagyon hálás vagyok ezért a levélért:
„A hála hónapja a végéhez közeledik. Ezen a héten, szeptember 21-én ünnepeltük a Hála világnapját. A története közel hatvan évvel ezelőttre,1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén az ENSZ találkozón megfogalmazták: itt az ideje hogy megbecsüljük és hálát adjunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket.
A hálás gondolkodás fontosságát elmélyíthetjük, ha azt tudatosan beillesztjük az életünkbe. Számos apró kedvességért mondhatunk köszönetet. A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program csapata hálás neked, mert
fejleszted magad – akár csak azáltal is, hogy hírleveleinket olvasod,
érdeklődsz a pozitív nevelés és pozitív pszichológia iránt,
fontosnak tartod a pozitív gondolkodást és
személyes fejlődésed a környezetedre is inspiráló hatással van.
Tudtad?
A hálaérzetet, három szinten is megtapasztalhatjuk.
Az első szinten azokért a dolgokért érzünk hálát, ami jó az életünkben.
A második szinten már képessé válunk arra, hogy hálát érezzünk mindazért, ami nem jó az életünkben, mert felfedezzük benne mindazt, amit tanulhatunk, ami a fejlődésünket szolgálja.
A harmadik szint, amikor képesek vagyunk hálát érezni minden ok nélkül azért, ami van, a jelen pillanat megélésének lehetőségéért, önmagában a létezés csodája és szépsége váltja ki az élményt. Ha hálás vagy, nem félsz, és ha nem félsz, nem vagy erőszakos. Ha hálás vagy, akkor az elégedettség érzése fog el, és nem pedig a hiányérzet.
A pozitív pszichológia egyértelműen jóllétnövelő módszernek tekinti a hála rendszeres átélését, és különböző technikákat javasol ennek fokozására. Ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a kutatásokból kimutatott pozitív hatásokat mi is megtapasztaljuk, a hála gyakorlásának rendszeresnek kell lennie.”
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Nasu mackó szerencséje mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel szálltak fel a hálavonatba. A gyerekek által is jól ismert mondóka játszásával vidám perceket éltünk át közösen.
A feladatnak elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része lett. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek, amikor valamiért hálát tudtak mondani a gyerekek.
A hála hónapjában személyes érzéseimet is meg kell osztanom. Én is nagyon hálás vagyok ezért a levélért:
„A hála hónapja a végéhez közeledik. Ezen a héten, szeptember 21-én ünnepeltük a Hála világnapját. A története közel hatvan évvel ezelőttre,1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén az ENSZ találkozón megfogalmazták: itt az ideje hogy megbecsüljük és hálát adjunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket.
A hálás gondolkodás fontosságát elmélyíthetjük, ha azt tudatosan beillesztjük az életünkbe. Számos apró kedvességért mondhatunk köszönetet. A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program csapata hálás neked, mert
fejleszted magad – akár csak azáltal is, hogy hírleveleinket olvasod,
érdeklődsz a pozitív nevelés és pozitív pszichológia iránt,
fontosnak tartod a pozitív gondolkodást és
személyes fejlődésed a környezetedre is inspiráló hatással van.
Tudtad?
A hálaérzetet, három szinten is megtapasztalhatjuk.
Az első szinten azokért a dolgokért érzünk hálát, ami jó az életünkben.
A második szinten már képessé válunk arra, hogy hálát érezzünk mindazért, ami nem jó az életünkben, mert felfedezzük benne mindazt, amit tanulhatunk, ami a fejlődésünket szolgálja.
A harmadik szint, amikor képesek vagyunk hálát érezni minden ok nélkül azért, ami van, a jelen pillanat megélésének lehetőségéért, önmagában a létezés csodája és szépsége váltja ki az élményt. Ha hálás vagy, nem félsz, és ha nem félsz, nem vagy erőszakos. Ha hálás vagy, akkor az elégedettség érzése fog el, és nem pedig a hiányérzet.
A pozitív pszichológia egyértelműen jóllétnövelő módszernek tekinti a hála rendszeres átélését, és különböző technikákat javasol ennek fokozására. Ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a kutatásokból kimutatott pozitív hatásokat mi is megtapasztaljuk, a hála gyakorlásának rendszeresnek kell lennie.”
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Nasu mackó szerencséje mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel szálltak fel a hálavonatba. A gyerekek által is jól ismert mondóka játszásával vidám perceket éltünk át közösen.
A feladatnak elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része lett. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek, amikor valamiért hálát tudtak mondani a gyerekek.
A hála hónapjában személyes érzéseimet is meg kell osztanom. Én is nagyon hálás vagyok ezért a levélért:
„A hála hónapja a végéhez közeledik. Ezen a héten, szeptember 21-én ünnepeltük a Hála világnapját. A története közel hatvan évvel ezelőttre,1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén az ENSZ találkozón megfogalmazták: itt az ideje hogy megbecsüljük és hálát adjunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket.
A hálás gondolkodás fontosságát elmélyíthetjük, ha azt tudatosan beillesztjük az életünkbe. Számos apró kedvességért mondhatunk köszönetet. A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program csapata hálás neked, mert
fejleszted magad – akár csak azáltal is, hogy hírleveleinket olvasod,
érdeklődsz a pozitív nevelés és pozitív pszichológia iránt,
fontosnak tartod a pozitív gondolkodást és
személyes fejlődésed a környezetedre is inspiráló hatással van.
Tudtad?
A hálaérzetet, három szinten is megtapasztalhatjuk.
Az első szinten azokért a dolgokért érzünk hálát, ami jó az életünkben.
A második szinten már képessé válunk arra, hogy hálát érezzünk mindazért, ami nem jó az életünkben, mert felfedezzük benne mindazt, amit tanulhatunk, ami a fejlődésünket szolgálja.
A harmadik szint, amikor képesek vagyunk hálát érezni minden ok nélkül azért, ami van, a jelen pillanat megélésének lehetőségéért, önmagában a létezés csodája és szépsége váltja ki az élményt. Ha hálás vagy, nem félsz, és ha nem félsz, nem vagy erőszakos. Ha hálás vagy, akkor az elégedettség érzése fog el, és nem pedig a hiányérzet.
A pozitív pszichológia egyértelműen jóllétnövelő módszernek tekinti a hála rendszeres átélését, és különböző technikákat javasol ennek fokozására. Ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a kutatásokból kimutatott pozitív hatásokat mi is megtapasztaljuk, a hála gyakorlásának rendszeresnek kell lennie.”
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Nasu mackó szerencséje mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel szálltak fel a hálavonatba. A gyerekek által is jól ismert mondóka játszásával vidám perceket éltünk át közösen.
A feladatnak elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része lett. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek, amikor valamiért hálát tudtak mondani a gyerekek.
A hála hónapjában személyes érzéseimet is meg kell osztanom. Én is nagyon hálás vagyok ezért a levélért:
„A hála hónapja a végéhez közeledik. Ezen a héten, szeptember 21-én ünnepeltük a Hála világnapját. A története közel hatvan évvel ezelőttre,1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén az ENSZ találkozón megfogalmazták: itt az ideje hogy megbecsüljük és hálát adjunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket.
A hálás gondolkodás fontosságát elmélyíthetjük, ha azt tudatosan beillesztjük az életünkbe. Számos apró kedvességért mondhatunk köszönetet. A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program csapata hálás neked, mert
fejleszted magad – akár csak azáltal is, hogy hírleveleinket olvasod,
érdeklődsz a pozitív nevelés és pozitív pszichológia iránt,
fontosnak tartod a pozitív gondolkodást és
személyes fejlődésed a környezetedre is inspiráló hatással van.
Tudtad?
A hálaérzetet, három szinten is megtapasztalhatjuk.
Az első szinten azokért a dolgokért érzünk hálát, ami jó az életünkben.
A második szinten már képessé válunk arra, hogy hálát érezzünk mindazért, ami nem jó az életünkben, mert felfedezzük benne mindazt, amit tanulhatunk, ami a fejlődésünket szolgálja.
A harmadik szint, amikor képesek vagyunk hálát érezni minden ok nélkül azért, ami van, a jelen pillanat megélésének lehetőségéért, önmagában a létezés csodája és szépsége váltja ki az élményt. Ha hálás vagy, nem félsz, és ha nem félsz, nem vagy erőszakos. Ha hálás vagy, akkor az elégedettség érzése fog el, és nem pedig a hiányérzet.
A pozitív pszichológia egyértelműen jóllétnövelő módszernek tekinti a hála rendszeres átélését, és különböző technikákat javasol ennek fokozására. Ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a kutatásokból kimutatott pozitív hatásokat mi is megtapasztaljuk, a hála gyakorlásának rendszeresnek kell lennie.”
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Nasu mackó szerencséje mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel szálltak fel a hálavonatba. A gyerekek által is jól ismert mondóka játszásával vidám perceket éltünk át közösen.
A feladatnak elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része lett. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek, amikor valamiért hálát tudtak mondani a gyerekek.
A hála hónapjában személyes érzéseimet is meg kell osztanom. Én is nagyon hálás vagyok ezért a levélért:
„A hála hónapja a végéhez közeledik. Ezen a héten, szeptember 21-én ünnepeltük a Hála világnapját. A története közel hatvan évvel ezelőttre,1965-re nyúlik vissza, amikor is Hawaii szigetén az ENSZ találkozón megfogalmazták: itt az ideje hogy megbecsüljük és hálát adjunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket.
A hálás gondolkodás fontosságát elmélyíthetjük, ha azt tudatosan beillesztjük az életünkbe. Számos apró kedvességért mondhatunk köszönetet. A Pozitív Pedagógia és Nevelés Program csapata hálás neked, mert
fejleszted magad – akár csak azáltal is, hogy hírleveleinket olvasod,
érdeklődsz a pozitív nevelés és pozitív pszichológia iránt,
fontosnak tartod a pozitív gondolkodást és
személyes fejlődésed a környezetedre is inspiráló hatással van.
Tudtad?
A hálaérzetet, három szinten is megtapasztalhatjuk.
Az első szinten azokért a dolgokért érzünk hálát, ami jó az életünkben.
A második szinten már képessé válunk arra, hogy hálát érezzünk mindazért, ami nem jó az életünkben, mert felfedezzük benne mindazt, amit tanulhatunk, ami a fejlődésünket szolgálja.
A harmadik szint, amikor képesek vagyunk hálát érezni minden ok nélkül azért, ami van, a jelen pillanat megélésének lehetőségéért, önmagában a létezés csodája és szépsége váltja ki az élményt. Ha hálás vagy, nem félsz, és ha nem félsz, nem vagy erőszakos. Ha hálás vagy, akkor az elégedettség érzése fog el, és nem pedig a hiányérzet.
A pozitív pszichológia egyértelműen jóllétnövelő módszernek tekinti a hála rendszeres átélését, és különböző technikákat javasol ennek fokozására. Ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a kutatásokból kimutatott pozitív hatásokat mi is megtapasztaljuk, a hála gyakorlásának rendszeresnek kell lennie.”