Jobb veled a világ!
Boldogságóra Alapprogram
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Az ünnepek, a hagyományok az összetartozás érzését erősítik, a közösséget éltetik. A faliújság, folyosó, csoportszoba díszítésével, a gyermekek alkotásaival megteremtjük az ünnepi hangulatot. A boldogító jó cselekedetek volt december havi témánk, a gyerekek örömmel vettek részt a hónap feladatinak elvégzésében. December hava tele van meglepetéssel. Először érkezik hozzánk a Mikulás, majd nagy izgalommal készülünk a Karácsonyra.
Ünnepi díszbe öltöztetett csoportszobában, karácsonyi versek, énekek mellett, zenét hallgatva készülődünk a SZERETET ÜNNEPÉRE. Nagy örömmel és szeretettel készítjük, az ajándékokat közben pedig arról beszélünk, hogy milyen jó együtt tölteni az időt a családdal, segíteni egymásnak, megvigasztalni akit, ha szomorú, megosztani valakivel a játékot, édességet. Nagyon fontos, hogy figyeljünk egymásra, nyújtsunk segítséget, ha szükséges vegyük észre, ha valaki magányos, ha szomorú.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Az ünnepek, a hagyományok az összetartozás érzését erősítik, a közösséget éltetik. A faliújság, folyosó, csoportszoba díszítésével, a gyermekek alkotásaival megteremtjük az ünnepi hangulatot. A boldogító jó cselekedetek volt december havi témánk, a gyerekek örömmel vettek részt a hónap feladatinak elvégzésében. December hava tele van meglepetéssel. Először érkezik hozzánk a Mikulás, majd nagy izgalommal készülünk a Karácsonyra.
Ünnepi díszbe öltöztetett csoportszobában, karácsonyi versek, énekek mellett, zenét hallgatva készülődünk a SZERETET ÜNNEPÉRE. Nagy örömmel és szeretettel készítjük, az ajándékokat közben pedig arról beszélünk, hogy milyen jó együtt tölteni az időt a családdal, segíteni egymásnak, megvigasztalni akit, ha szomorú, megosztani valakivel a játékot, édességet. Nagyon fontos, hogy figyeljünk egymásra, nyújtsunk segítséget, ha szükséges vegyük észre, ha valaki magányos, ha szomorú.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A decemberi boldogság óránk bevezetéseként meghallgattuk a hónap dalát és megbeszéltük a jócselekedetek gyakorlásának fontosságát. Példákat gyűjtöttünk, miként tudunk kedvességgel, nagylelkűséggel, együttérzéssel jócselekedeteket véghez vinni az iskolai közösségben és a családunkban.
Karácsony közeledtével a foglalkozás elején mézeskalácsokat sütöttünk és díszítettünk. A derűs munka végeztével Vándor Tündérekké változtunk és körbe állva, együtt mozogva ébredtünk. A Tündéreknek szárnyuk is van, ezért mindenki készített magának két, saját ízlésére díszített szárnyat. A gyerekek nagy örömmel vágtak, rajzoltak és próbálgatták szárnyacskáikat, közben a hónap dalát hallgattuk.
Az elkészült szárnyakban elmeséltük, eljátszottuk az Iskolás Vándor Tündérek történetét. A történet végén, a szegény ember családjában nagylelkűen befogadták a vándor Tündéreket és a foglalkozás kezdetén megsütött, kidíszített mézeskalácsokkal meg is vendégelték őket. Végül a Tündérek, Tündértáncot jártak a szegény ember családjánál és bőséggel megjutalmazták őket.
A hangulatos foglalkozás után a tanulók, még a délutáni napköziben is fel-fel vették a szárnyaikat és boldogan mentek haza megmutatni és jócselekedetet gyakorolni.
Az 1.b osztályos Menő Manók egy papírból készült karácsonyi szelfi keretet készítettek. Ezeket egymásnak segítve készítették el, közben beszélgettünk, ki mivel fogja tölteni a téli szünetet.
Az 1.b osztályos Menő Manókkal az osztályon belüli elfogadásról beszélgettünk.
Az 1.b osztályos Menő Manók elképzelték magukat vicces grimasszal az arcukon, és ezt le kellett rajzolniuk.
Az 1.b osztályos Menő Manók lerajzolták, miért hálásak. Ezek a rajzok a „Boldogság fal-on” vannak kitűzve.
Az 1.b osztályos Menő Manók lerajzolták, miért hálásak. Ezek a rajzok a „Boldogság fal-on” vannak kitűzve.
Adni jó!
Az ünnep közeledtével igyekeztünk a mindennapjainkba beépíteni a karácsonyi csodavárás örömét. Erre ez a korosztály még igen fogékony, ezért minden pillanatát próbáltuk megragadni a témának. Ennek első lépcsőfokaként fogadtuk a mikulást, a gyerekek saját uzsonnáikból ajánlottak fel neki finom falatokat. Ez az önzetlen gesztus nagyon megható volt. Rajzokat is készítettek, melyet paravánokra tűztünk fel, hogy ha jön a nagyszakállú örömmel láthassa mennyire vártuk őt. Osztályunkban lévő családokra igaz, hogy közel áll a sütés-főzés öröme, mely generációkon átívelő tevékenység. Régebben volt lehetőségünk osztályszinten mézeskalácsot sütni. Mivel már ez nem lehetséges, más módot kellett kitalálni a tradicionális finomság megalkotásához. Megbeszéltük a receptúrát, a hozzávalókat, és aki már a családjában segített, az elmesélte, hogy melyik munkafázisban vett részt. Sok kedves élmény napvilágra került. Ekkor jött az ötlet, hogy ezeket az élményeket zárjuk üvegekbe, hogy bármelyik pillanatban felidézhessük. Ekkor közbe lépett a technika ördöge, és más megvalósítást követelt. Így kerültek befőttjeink osztálytermünk ajtajára, ahol egész nap megcsodálhatjuk azokat.
Utolsó héten meglepetésként ért bennünket, hogy egyik kis tanítványunk gondolt ránk, és a valóságban is meglepett bennünket friss, illatos mézeskaláccsal, amelyet családjával készített. Jó volt látni a kis arcát, hogy mekkora örömet okozott neki ADNI, mert ADNI JÓ!
