A terem elrendezését követően a segédanyagban ajánlott relaxációval kezdtünk – már többen gyakorlottan álltak hozzá, néhányukból a feszültség nevetés útján távozott. Törekedtem arra, hogy nyugodt légkört biztosítsak azoknak, akik aktívan szerették volna gyakorolni. Utána megbeszéltük, ki mit érzett, milyen helyzetben van szükség a relaxációra, milyen pozitív hatásai vannak a szervezetre.
Beszélgettünk arról is, hogy kit tesz annak érdekében, hogy jobban érezze magát – válaszok: olvasás, gépezés, sportolás, beszélgetés voltak a legfőbb válaszok.
Ezt követően A/4-es és A/3-as lapokból szigeteket alakítottam ki, a diákok voltak a hajók, akik a cápa felkiáltásra felléptek a szigetre. Az egyik gyermek már az elején gondolkodott a szabály pontosításán, így előre kiderült, hogy többen is állhatnak egy szigeten. Minden cápa megjelenése után fogytak a szigetek, csökkent a tanulók száma, végül három sziget maradt, 8 tanulóval – ők voltak a nyertesek, kifejezetten törekedtek arra, hogy együtt maradjon a csoportjuk. A játék lényegét, a tanulságokat megbeszéltük. A kevesebb néha több szlogennel élve (az osztályban adott élethelyzete most ezt kívánta meg) a gyermekek a megküzdési mechanizmusok és a társak segítőkészségének a pozitív hatását átélhették, rögzíthették magukban a jó érzéseket.
Köszönöm az osztályfőnöknek az együttműködését, segítségét és a lehetőséget!