A megbocsátás mindennapjaink része, hiszen minden nap kezdetén megbeszéljük a gyerekekkel a szabályokat a csoportszobában és ennek zárásaként megkérjük őket, hogy használják a varázsszavakat, melyek a „Kérem szépen!”, „Köszönöm szépen!”, „Sajnálom, kérlek bocsáss meg!”, „Ne haragudj!”.
Annak ellenére, hogy ismerik a szabályokat, nincs olyan nap, hogy valamiért ne kelljen bocsánatot kérni a másiktól. Jó volt látni, hogy már a kiscsoportosok is szépen használják a bocsánatkérő kifejezéseket.
Ráhangoló tevékenységként jó volt összegezni, mit is jelent nekünk a Boldogságóra. Nehezen tudtak visszaemlékezni az ovisok, mit is csináltunk az elmúlt hónapokban, de kis beszélgetést és rávezetést követően olyan mondatok születtek, mint:
– Én azt szeretem legjobban a Boldogságórában, hogy megtanuljuk, hogyan kell egymással kedvesnek lenni.
– A legkedvesebb emlékem a Boldogságórákról a rajzolás, gyurmázás és a meditáció.
– A legviccesebb Boldogságórás pillanat a grimaszolás volt.
– A legemlékezetesebb Boldogságóra az volt, amikor köszöntöttük egymást és megküzdöttünk a zálogainkért.
– A legmeghatóbb élményem a Boldogságórával kapcsolatban a Hála témakörhöz kapcsolódott, mikor együtt énekeltük a Szép nap, ölelj át… c. dalt.
A bocsánat állataink elefántok, rókák, lovak, tigrisek, teknősök, kacsák és delfinek lennének.
Meghallgattuk a Gyújt egy gyertyát a Földért c. dalt, mely jól beillett a Föld-napi témahetünkbe is. Videó ugyan nem készült arról, hogyan üdvözölnénk egy másik ország lakóit, de nagyon ötletes megoldások születtek a pacsizástól a meghajláson át a popsiösszeütköztetésig.
Elkészítettük az ablakainkat is a megbocsátáshoz. Nagyon élvezték a nagycsoportos lányaim. Igazán kreatív munkák születtek. Viszonylag egyszerű elemeket kellett rajzolni (nap, felhő), nem okozott gondot kiteljesedni.
Beszélgettünk a szélfajtákról, gyakoroltuk a ki-be légzéssel a „sz” hangot, fújtunk papírfecniket, mely gyakorlatok anyanyelvi játékként, légzőgyakorlatként is jól funkcionáltak.
Sajnos a héten sokat esett az eső, így volt időnk az Árnyjátékot is kipróbálni, melyet már ismertek, hiszen a mackók előbújásakor, februárban már játszottunk ilyet. Nagyon élvezték, mindenki ki szerette volna próbálni magát.
Beszélgettünk Bocsánat családról is. Elkészítettem fonalból a családtagokat és jó kis szituációs gyakorlatot kerekítettünk a feladatból. Én játszottam a szülőket, a gyerekek a gyerekeiket és vicces helyzetekkel eljátszottuk, milyen párbeszédet folytatnának reggel oviba érkezésig egymással.
Természetesen végül a Boldogság várába vezető lépcsősorra felkerült a Megbocsátás jele is.

Boldogságóra – Április: A megbocsátás gyakorlása

Piros szívvel motiváltam a gyermekeket, mely során beszélgetés alakult ki, a megbocsátásról. Beszélgettünk a szó jelentéséről, milyen rossz érzés, ha valakit megbántanak és milyen jó az, amikor utána mégis bocsánatot kérnek tőlünk és újra pozitív érzéssel vagyunk egymás iránt. Később, a megbocsátás jeleként a szívet odaadhatták annak, akitől bocsánatot szerettek volna kérni, mert megbántották a társukat valamikor, valamivel.
Igaz sajnos sokan nem érzik még a súlyát a megbántásnak, megbánásnak és a bocsánatkérésnek sem, de gyakorlással, magyarázattal, példamutatással elérhetjük, hogy megtanulják e szó, fogalom jelentését és fontosságát.

Április hónapban a Boldogságóra keretében a „A megbocsátás gyakorlása” témakörrel foglalkoztunk. A gyerekekkel a foglalkozás kezdetén a relaxációs gyakorlatokat végeztük el: „Fújj-fújj…” „Dagasztás” és „Malomkörzés”. Meghallgattuk a foglalkozást kezdő éneket: „Hooponopono”. Beszélgettünk arról, hogy amikor megbántanak, bennünket vagy mi bántunk meg másokat akkor kiengesztelés képen mit tehetünk, milyen varázsszavakat mondhatunk. Mindenki készített egy varázskártyát: szív, virág rajzolásával és egy varázsszavas mondattal átadta annak a kis társának, akitől szeretett volna valamiért bocsánatot kérni. Ezek után megcsengettem a csengőt és elmondta a kislány báb a „Kerekerdő…” című verset és ezután elmeséltem a „Tündéri bocsánat” című mesét. Ezután varázsszőnyegünkön ülve elrepültünk Hawai szigetére ahol a bennszülöttek különleges varázsszavakkal ajándékoztak meg bennünket, amit hazavittünk. Elmondtuk a megbocsátás című verset és kiszínezhették a hozzá tartozó szivárványos képet majd közösen elkészítettük a „Megbocsátás mezejét” egy nagy papírra. Kiszínezhették a tündért: Lolát. Akinek volt kedve elkészíthette a munkafüzet feladatlapjait: kiszínezhették a megbocsátás varázsszavaihoz kapcsolódó képeket és a megbocsátás jelét. Kiszínezhették a megbocsátás ajándékát, és lerajzolhatták, hogy miképpen érzik magukat, amikor megbocsátanak nekik, illetve amikor ők megbocsátanak valakinek. Megkeresték és kiszínezték a vidám napot az égen és a virágokat a réten, ami a megbocsátást is jelképezheti. A megbocsátás erdeje feladatnál ügyesen megkeresték és összekötötték a számokat a megadott számú szív formájú szeretet gyümölcsökkel A foglalkozás végén elmondhatták, hogy szerintük miért fontos megbocsátani és egy nagy öleléssel fejeztük be a foglalkozást.