Hogyan is tapasztaljuk meg a boldogságot, a minket körülvevő apró örömöket? Hát érzékszerveinkkel!
A gyerekekkel körberajzoltunk egy kislányt és egy kisfiút óriás csomagolópapírra, gondosan végigbeszéltük, milyen „részeinkre” van szükség, hogy az örömöket be tudjuk fogadni, majd kiszíneztük babáinkat.

A hónap témáját Bagdi Bella dalainak hallgatásával tettük élményszerűvé. Csoportom nagyon szereti ezeket a dalokat, sokszor kérik, hogy tegyem be a cd-t. Ők ilyenkor kitalálnak rá mozdulatokat, és önfeledten táncolnak. Egész hónapban tudatosan kerestem azokat a játékokat, feladatokat, tevékenységeket, melyet a gyerekek nagyon kedvelnek, örömet okoz nekik. Beszélgettünk arról, hogy mit is jelent számukra az öröm, minek tudnak örülni. Megbeszéltük, hogy nem kell nagydolog ahhoz, hogy örömet okozzunk egy másik embernek. Beszélgettünk az öt szeretetnyelvről. Meséltem nekik az apró örömök babokról, és Polli pillangó történetét is megismerhették.

A gyerekek meghallgatták Lukács Elvíra: A bánatos király című meséjét, majd megbeszéltük a mese történéseit. Ezután ötletbörzét tartottunk ,hogy hogyan vidítsuk fel Boldog Dórát? Mitől lenne jó kedve?
A következő napokban a gyerekek magukkal vitték Boldog Dórát, főzni a babakonyhába, altatták, meséltek neki a babaszobába, építettek neki az asztalnál és a szőnyegen. Magunkkal vittük sétálni is, hogy örülhessen minden apró dolognak.
Végül meghallgattuk Bagdi Bella : Imádok élni című dalát.

Valóban eddig is sok-sok apró öröm ért bennünket, mire eljutottunk a Boldogság óra 7.lépcsőfokához, melynek célkitűzése az „Apró örömök” élvezetén alapszik.
A téma feldolgozásához tudatosan a március 20.-a hetét választottam, hiszen a projektem a „Víz, mint éltető elem” (apró csepp”öröm” a tengerben) -összekapcsolása a Víz világnapjával, a Boldogság napjával nagyon jól asszimilálódott.
A tavasz ébredése, a virágok hajtása, a felhős égbolt és a változékony időjárás valóban okot adhat a vidámságra, de akár a szomorúságra, fáradságra is.
„Boldog Dóra felhős napja”, szomorúsága, annak megismerése-beszélgetésre sarkalta a gyerekeket, megpróbáltuk kifejezni, elmondani fájdalmainkat, szomorúságunkat. Igyekeztünk megfogalmazni azt is, hogyan tudnánk ezen az állapoton változtatni. A szomorú felhő esőcseppjeibe rajzoltuk bele: „mi az, ami nekem örömet szerez?” „mitől leszek vidámabb?” A sok kis esőcseppekből esőfüggönyt készítettünk, melyen áthaladva (felhő alatt) a szomorú kisgyermek (a felhő a túloldalon mosolyog) vidámmá változott. A színes virágos réten közlekedve, pillangókat röptetve eljutottunk „Polli pillangóhoz”, aki megmutatta nekünk milyen sok szép és apró öröm létezik a Földön. Eljátszottam a mesét, melybe a gyerekek is bekapcsolódtak egy-egy mozdulattal. A mese végén elénekeltük a Bagdi Bella: Ha boldog vagy…c. dalát, amit nagyon szeretnek a gyerekek. A Boldogság-napja alkalmából „örömsétát” tettünk a lakótelep körül, megfigyelve a környezetünkben megtalálható apró jeleket, melyek boldoggá és vidámmá varázsolnak bennünket. Útközben sok apró örömöt láttunk, (hangyát, katicát, pókot, madarakat stb.) hallottunk, (kocsi zúgást, vonat kürtölést, kutyaugatást, gyerekzsivajt stb.) éreztünk (a szél fújását, virágillatot, ételek illatát, napsugár melegét stb.), mely mind örömet nyújtott a számunkra. A madaraknak madárfészket helyeztünk el (az egyik édesapa ajánlotta fel az óvodának) a Tanösvényünk egyik fáján, gondolva a felelős állattartásra, gondozásra, odafigyelés céljából. Átbeszéltük, hogy ezek a dolgok is melengetik a szívünket. A sok látnivaló után az apró öröm és jóság egy nagy boldogsággá teljesedett ki, a közeli játszótérre mentünk, ahol még több örömperceket töltöttünk el közösen.
A hét második felében lakóhelyünk felszínével és vizeivel ismerkedtünk, a víz hasznosságára, megóvására, fogyasztására, egészségünk védelmére hívtam fel a gyermekek figyelmét.,-„minden cseppje kincs!” Sokféle vizes játékkal, gazdagodtak ismereteik. Együtt kísérletezgettünk, felfedezéseket tettünk az anyagok világában, kipróbálhatták magukat gyorsaságban, ügyességben egyaránt. Napi szinten eljátszottuk a „halacskázó”-mozgásos játékunkat, ami csiklandozással fejeződött be, mindenki örömére. Még a szomorú arcok is vidámmá változtak. Vizi város megépítésével, a folyó megtisztításával, (szelektíven hulladékot gyűjtöttünk és válogattunk) így a vízi állatok ismét elfoglalhatták otthonukat. Szívószállal festettünk, buborékot fújtunk, gyöngyöket halásztunk, melyből ékszert készítettünk. Meglátogattuk Polli pillangót a Tündérkertben, ahol „Tündér Ilona forrásból” friss vizet merítettünk a kulacsunkba, majd a végén egy közös koccintással zártuk a Tündérkerti játékunkat. Utolsó nap a „folyótáncot” jártuk el a Tavasztündér c. zenére, szalaggal a kezünkben imitáltuk a folyó mozgását, sodrását, fodrozódását. Megtanultuk a „Mély kútba tekintek…” c. gyermekdalt, ahol a baráti segítségnyújtást hangsúlyoztam ki, mellyel még egy örömforrást ismerhettek meg a gyerekek.

Anyaggyűjtés:
Dudás Eszter: Halacskázó
Molnár Éva: Eső, eső, vizecske
Hétvári Andrea: Csöpög a csap
Boldogságóra anyaga: Polli a pillangó
Zenék, dalok: ÉNO: Mély kútba tekintek..; Bagdi B: Ha boldog vagy…; Tavasztündér: Ovitévé

1. Ráhangolódás, feszítő, lazító feladatokkal
2. Beszélgetés-Mi okoz örömet?
3. Örömet okozó tevékenységek
4. Zene hallgatás
5. Színezés