A gyerekek már megtudják fogalmazni érzéseiket gondolataikat a témával kapcsolatban.
Az évek alatt kialakított gyakorlat (Bocsánatot kérünk ha valakit megbántottunk) Megtelt tartalommal. Nagyon sokat fejlődtek szociális képességeik, ami a Boldogság óráknak is köszönhető.
Boldogságóra Alapprogram
Ezen a foglalkozáson úgy döntöttük, hogy megköszönjük a Boldogságóra programnak, hogy ennyi élményt szereztünk ebben a tanévben. A Boldogító levél című gyakorlatot választottuk. Mindenki önállóan, vagy kisebb csoportokban készítette el a saját levelét, majd megbeszélve a gondolatokat, elkésztettük közösen a levelet, melyet mellékelek fotóként, de le is írom a leglényegesebb mondatait.
Mi azt szeretjük a legjobban a Boldogságórákban, hogy:
önmagunkat adhatjuk,
fejleszthetjük a személyiségünket,
jól érezzük magunkat, jól szórakozunk,
kifejthetjük a véleményünket,
segíti az osztályunk összekovácsolását.
A legkedvesebb emlékünk a foglalkozásokról amikor:
írhattunk a hőseinkről/példaképeinkről (édesanya),
elmondhattuk miért/kiért vagyunk hálásak,
bemutathattuk a hobbinkat,
jókat nevettünk.
A legviccesebb emlékünk, amikor élőszobrot kellett készítenünk.
A legmeghatóbb foglalkozásunk az volt, amikor az osztálytársunknak (aki magántanuló) készíthettünk képeslapot, melyet együtt adtunk át Karácsonyra.
A legemlékezetesebb élményünk az volt, amikor a hónap csoportja lehettünk (két alkalommal is).
Mindent hálásan köszön: a Hunyadi 10.a Boldogságóra csapata és pedagógusuk!
Reggeli körben bemelegítettünk egy kis mozgással: haragom kifújom, mint a cica nyújtózom. Aztán arról beszélgettünk, ki miért szereti a boldogságóra foglalkozásokat. A legtöbben a sok játékot és a sok vidámságot, nevetést szerették és az érdekes rajzokat.
Tízórai után Mészöly Miklós: A bánatos medve című meséjét báboztam el. Aztán eltakartuk a szemünket és mindenki egyenként elmondhatta, melyik szereplő lenne. Aztán elbeszélgettünk arról, hogy hogy kérnek bocsánatot a szüleiktől. Először egymásnak mondták, eljátszottuk, ki mit mondana. Később bocsánatkérő kártyákat készítettünk, melyeket át is adtak a szüleiknek és közben bocsánatot kértek, ki azért, mert kiabált otthon, ki azért mert a testvérével verekedett, kinek milyen „vétke” volt. Így szeretnénk a szülőket is bevonni a boldogságórás tevékenységekbe.
Elkészítettük a napos-felhős képeket, hogy a többi csoportoknak is meg tudjuk mutatni, hogy a „felhők fölött mindig kék az ég”! De nem csak képekkel mutattuk meg ezt, hanem vetélkedővel is. Két-két gyerek versenyzett egyszerre, a napocskáról le kellett fújni a felhőket. Kicsik, nagyok alig várták, hogy sorra kerüljenek!
A Föld napján énekeltünk a Földért, együtt tornáztunk, volt ügyességi pálya, ültettünk virágmagokat, séta közben kerestünk „kincset” néztünk rendőrkutya bemutatót, gyűjtöttünk szelektíven szemetet. Mozgalmas napjaink voltak!
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
A hónap témája jó ötleteket adott a gyerekeknek és elmesélték vágyaikat, céljaikat. Közös kidobó játékkal csiszoltuk ügyességünket, majd versenyeztünk, hogy a fiúk vagy a lányok labdája éri utol a másikat hamarabb. A lányok győztek.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Új autós szőnyeget kapott a csoport. Azt találtam ki, hogy egy ügyességi pálya teljesítése után tudták azt bírtokba venni a gyerekek. Oda óriás járással jutottunk el, lábujjunkkal, talpunkkal és a tenyerünkkel játszva vettük igazán bírtokba. A végén át gurultunk rajta, míg társaink vigyáztak ránk, falat alkotva, hogy le ne guruljunk a szőnyegről.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Március 15-re készülve ebben az évben a várak kerültek fókuszba a csoportokban. Közösen terveztük meg, alkottunk, festettük, minden részlete közös munka. 3 nap alatt készültünk el, mindenkinek külön szállása van, ahol ők rajzolták magukat az ablakba. Vannak várkapitányok: ők a ballagó fiaink, akik a bástyák őrzői. Nagyon Büszke vagyok a gyermekek kitartására, csodás élményeket, megannyi apró örömet éltünk át alkotás közben. Egymást támogatva, váltva folyt a munka a közös öröm kedvéért.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
A Boldogságóránkat közös énekléssel, játékkal kezdtük. Beszélgető körünk előtt elmondtuk a megküzdés mondókáját, hiszen egy nagy feladatra vállalkoztunk ismét, fel akartunk jutni Boldogság várunk 8. lépcsőfokára. Jut eszembe játékkal folytattuk, ahol egy képről kellett asszociációkat gyűjteni a gyerekeknek: veszekedés, bánat, szomorúság, békülés, harag, megbocsátás, szeretet…. Hol keressük?-interaktív játékból kiderült, hogy a megbocsátást a szívünkben találhatjuk meg. Beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha mi megbocsátunk, miért jó, ha nekünk meg tudnak bocsátani. A tündérek új mesét hoztak egy királyról, aki hajójával bejárta a tengereket, óceánokat, és megtanulta a Ho’oponopono varázsszót. Megismertük együtt a jelentését, hogy a hibát mindig ki lehet javítani. A ZOMBI játékban a sok nevetés mellett sokszor ismételtük a sajnálom, kérlek, bocsáss meg, a köszönöm és a szeretlek szavakat.
Az órát békítő mondóka tanulásával zártuk, és egy nagy öleléssel. A Hahó együttes Béke, béke, barátság című dalára feltettük a megbocsátás jelét várunk 8. lépcsőfokára.
Büszke vagyok gyerekeimre, mert azóta már többször használták a megtanult mondókát a konfliktusaik rendezésére.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Nagy fába vágtuk a fejszénket, de szeretjük a kihívásokat. Boldogító hóvirág mezőt készítettünk, ahol felvidul a lelke a nézőknek, kirándulóknak. Összetett volt a feladat de az eredmény sokáig díszítette öltözőnk falát. Folyamatosan jöttek a jókívánságok a kirándulóknak, melyeket a gyerekek szóban mondták el.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A megbocsátás gyakorlása témakörben a gyerekek meséltek egymásnak megbocsátás történeteket, amiben sajnos gyakran van részük. Megvizsgáltuk, hogy mi is történik akkor, ha egy személy megbánt egy másikat és emiatt harag keletkezik benne. Megállapítottuk, hogy el kell engedni a haragot, gyűlöletet, az összes negatív érzelmet és inkább jót kívánni annak, aki megbántott. Tény, hogy nehéz elviselni a minket ért bántást és fájdalmat, de a haragot hosszú ideig nem őrizgethetjük, hiszen rossz tanácsadó és magunkat büntetjük vele, valamint saját lelkiállapotunkat is megbetegítjük. A megbocsátásnak óriási gyógyító ereje van. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak megbocsátani egymásnak és azt a mindennapi életükbe be is építsék. Erre volt jó alkalom a Bocsánatok c. játék is. Itt megbeszéltük, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlük a megbocsátás (sértett-bántalmazó). A Te tetted? nyelvtörő is örömteli pillanatokat szerzett a gyerekeknek. Az Érzések játékánál pedig párban érzésekkel játszották el a felírt párbeszédet. Bocsánatkérő kártyákat is készítettek olyan személynek akit megbántottak, akinek sérelmet okoztak. Boldogító levelet is írtak arról, hogy mit jelent nekik a Boldogságóra. Ízelítő a válaszokból:
• „Sokat nevetünk, játszunk, énekelünk, szeretjük egymást.
• Ilyenkor nagyon boldognak érzem magam.
• Köszönöm, hogy van ilyen óra.
• Együtt lehetek a barátaimmal, jobban megismerhetjük egymást.
• Őszintén elmondhatjuk az érzéseinket.
• Sokat beszélgetünk, mindig meghallgatnak.
• Ha dühös vagyok akkor lenyugtat, ha pedig szomorú, akkor felvidít.
• Sokkal magabiztosabb lettem, jobban meg merek nyílni, pozitívan állok a dolgokhoz. Köszönöm BOLDOGSÁGÓRA!
• Ezek az órák heti egy alkalommal nagyon szoktak inspirálni arra, hogy soha, de soha ne adjam fel bármilyen veszteség ellenére sem. Annyi sok pozitív élményt szerzek ilyenkor, ezért soha nem érzem magam szomorúnak, hiszen erről szól az óra, benne is van a nevében (boldogság). Azt remélem, sohasem fog véget érni!
• Együtt nagyon jók vagyunk és minden nehézségen túllendülünk közösen.
• Ilyenkor kevésbé vagyok visszahúzódó, szorongó, hiszen játékosan beszélünk sok mindenről.”
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Általános Iskolai Tagintézmény
Az áprilisi óránk témája a megbocsátás.Beszélgettünk a gyerekekkel a mindennapjainkban rejlő kis örömforrásokról. Fontos, hogy értékeljük és időt szánjunk az élvezetükre, hogy nyitottabbak legyünk az értéket adó dolgokra, melyek hozzájárulnak a mindennapi boldogságunkhoz. Mindenben találhatunk apró örömöt, amit teszünk, akármilyen fárasztó is legyen.