Ezen a foglalkozáson az élet apró örömeiről beszélgettünk. Majd kisebb csoportokban a gyerekek lerajzolták, hogy szerintük milyen is az apró örömök szigete.
Boldogságóra Alapprogram
Mi vagy ki vagy a hajón? A tanterem egy hajóvá változott. Azt kértem a gyerekektől, hogy amíg 30-ig elszámolok, képzeljék el, hogy ők kik vagy mik lennének a hajón, és ennek megfelelően helyezkedjenek el a teremben. Ezután kisebb csoportokban létrehozták a biztonság szigetét, melyet be is mutattak a többieknek.
A hónap dalának meghallgatása után ezen a foglalkozáson megfogalmaztuk a közös céljainkat.
A foglalkozás elején sok-sok jócselekedetet soroltak el a gyerekek, melyeket papírra írtunk. Ezután activity játék szabályait alkalmazva el is mutogatták ezeket a jócselekedeteket. Majd meghallgattuk Erdős Sándor verses meséjét, Az Egérke Új Házáról. Átbeszéltük, hogyan kapcsolódik a költemény jócselekedetek témához. Ezután pedig beszélgettünk arról, hogy „minden rossz szülhet valami jót”.
A foglalkozást a hónap dalának meghallgatásával kezdtük. Majd eljátszottuk a tégy egy lépést felém játékot. A lépéseket az ajánlott állítások alapján tették meg a gyerekek. Ezután meghallgattuk az Öreg néne őzikéje c. mesét, és gyógyító üzeneteket fogalmaztak meg a gyerekek. Majd a foglalkozás végén jókívánság cetliket készítettek a gyerekek, melyet egy üvegbe tettünk bele, és mindenki egyet húzhatott belőle.
Kiválasztottuk azt a zenét, melyet mindenki nagyon szeret az osztályban. Erre kötetlenül táncoltak a gyerekek. Majd vidámságot kifejező szavakat gyűjtöttünk. Ezután csapatokat alkottak a gyerekek, és folyóiratokból, újságokból kivágott képek segítségével elkészített az optimista montázst, majd mindegyiknek címet is adtak. Az alkotás közben meghallgattuk a hónap zenéjét is.
A foglalkozást a macis kártyákkal kezdtük, melyek alapján mindenki elmondhatta, hogy hogyan érzi magát. Utána meghallgattuk a Linka és a csengettyűk című mesét, melyet fel is dolgoztunk. A hónap dala sem maradhatott el a foglalkozásról, majd a testükkel megformázták a gyerekek az iskolaudvaron a hála szót.
Ez a foglalkozás egy különleges esemény volt a gyermekek, de még az én számomra is. Tervezéskor egy merész gondolatom támadt, miszerint az óvodánkban működő Tehetségműhelyekkel közös Boldogságórát tartok, így azok a gyerekek is részesülnek az adott hónap témájának feldolgozásában, így erősítve a szociális képességeiket. Ez alkalommal a Csillagvirág Tehetségműhelybe járó gyermekekkel volt kapcsolódás, közös foglalkozás. A Tehetségműhely vezetőjének felvázoltam, hogy hogyan képzelem el a tevékenység felépítését. Úgy gondoltam, hogy ez a foglalkozás egy mesés, táncos, éneklős, vidám, felszabadult mozgásos tevékenység lesz. Az elején én állítottam össze egy csokrot a Boldogságórák dalaiból és a fenntartható boldogsághoz kapcsolódó német népmeséből. A foglalkozás második felét pedig a tánc Tehetségműhely vezetője állította össze „Így tedd rá!” dalok és körjátékok alapján.
A Boldogságórán a csoportom 25 fővel és a Tehetségműhely 8 fővel vettek részt. A két csoport között van átfedés, akik járnak a táncos műhelybe. A bemutatkozásnál volt némi visszahúzódás, szégyenlősség, izgalom, feszültség, de a közös gyerekek hamar feloldották ezt a nehézséget.
A foglalkozást az óvoda tornatermében rendeztük meg, ahol először a gyerekek a tornaszőnyegekre feküdtek le és ott hallgatták végig Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó – zenés relaxációs gyakorlatát. Ezt követte a német népmese: Örökzöld asszonyság, amely a boldogság receptjét fogalmazta meg. A mese végén feltett kérdések rávilágítottak a fenntartható boldogság lényegére.
A gyerekek segítségével elraktuk a tornaszőnyegeket, kört alakítva meghallgattuk és improvizált testmozgással kísértük, a Pozitív mondóka, a Repülj velem, és a Jól érzem magam boogie dalokat. Olyan felszabadult öröm, jókedv látszott a gyermekek arcán és ez a pozitív energia feltöltötte, felvillanyozta őket. A gyerekek többsége könnyen átvette ezt a pozitív hullámot, de voltak, akik zárkózottabbak és érzelemmentesek maradtak. Ők is végezték a testmozgást, de látszott rajtuk, hogy nem tudnak könnyedén, lazán megnyílni ennek a szeretet energiának. Úgy gondolom, hogy ezért fontos a Boldogságórákat tartanunk, hogy nyitottabbá tudjuk őket tenni, a pozitív érzések befogadására.
A foglalkozás második felében a Csillagvirág Tehetségműhely vezetője vette át az irányítást és bemutatta, illetve megtanította az „Így tedd rá!” program népi dalait, körjátékait. Az éneklés, a tánc, a mozgás által a pozitív hangulat és a jókedv egyre jobban fokozódott. A testmozgás és az éneklés pozitív energiákat szabadított fel a gyermekekben. Mindenki a körjátékok főszereplője szeretett volna lenni. Akit nem választottunk, azok néhányan kudarcként élték meg a játékot, ezért rossz kedvűek lettek. Megerősítettem őket abban, hogy a következő napokban ezeket a játékokat a csoportszobában is újra játszhatják.
Befejezésként minden gyermek kapott tőlem egy mesetérképet, amit elvihettek magukkal a saját csoportjukba, hogy ott színezzék ki az „Örökzöld asszonyság” mesét.
Megbocsátás vagy nem, nem egy egyszerű téma , de a 7-ek megbírkóztak a témával! Együtt élveztük a megbocsájtás gyümülcsét a tábortűz mellett.
Apró örömeink témát egy kirándulás alkalmával beszéltük ki , amikoris sajtfélékrt kóstolgattunk , kutyát simogattunk, bocikat néztünk és simogattunk, egyszerűen élveztük az együttlétet!
