Októberben az optimizmus gyakorlását ismertettük a gyerekekkel.
A tevékenységnek azt a címet adtuk, hogy: „Őszi varázs”.
A foglalkozás menete:
A gyerekek őszi falevelekkel és termésekkel érkeztek az óvodába, amit közösen gyűjtöttek a szüleikkel.
A tevékenység első mozzanatában a „Kinézek az ablakon. / Falevél egy nagy halom, / Már a földet takarja. / A szél összekavarja” énekünkkel hangolódtunk rá a napunkra. Tudatosítottuk a gyerekekben, hogy az őszi időjárás ellenére, amikor is szomorúbb az idő, nekünk hálásnak kell lennünk, hiszen az ősz rengeteg terméssel ajándékozz meg bennünket.
Ezt követően egy padlóképet készítettünk a gyerekekkel. Az óvónénik a kendő közepére egy befőttesüveget helyeztek. Az óvodások feladata pedig az volt, hogy válasszanak a termések közül és adják oda egy társuknak úgy, hogy egy kedves szóval ajándékozzák meg. A megajándékozott gyerek belehelyezte a termést az üvegbe, így elkészült a szeretetbefőtt, amit teleraktunk sok jó gondolattal.
A tevékenységet különböző készségfejlesztő játékokkal zártuk: a nagyobbak mosolygós arcocskát fűztek, a kisebbek pedig gombokból és őszi termésekből mosolygós fejecskét raktak ki.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota

Egyik kedvenc boldogságórás témánk az októberi. Az optimista gondolkodásmódot számomra nem is nehéz átadni a gyerekeknek, hiszen én is próbálom az életemet egy szép, optimista szemüvegen keresztül látni. Persze a gyerekekkel való beszélgetés és bevezetés alkalmával felhívtam a figyelmüket rá, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs rossz a világban, és a világ csak jó, de a figyelmünket ne erre fókuszáljuk. Figyeljünk a szépre és jóra, mert mindenben meg lehet azt találni, és így az életünk is boldogabb lesz. Meg is jegyezték a boldogságórás héten, hogy nem jó panaszkodni 🙂 Relaxációnak a napimádatot választottam, ezt nagyon szereti a csoport. Szerettük a témához tartozó gyakorlatokat, az avar találkozónál át tudták érezni az őszi szél szálldogálását, többször újrajátszottuk, összebújtak a szőnyegen, forgolódtak, utána pedig megbeszéltük ki hogyan érezte közben magát. Az interaktív mese elgondolkodtatta őket, elmagyaráztam nekik a fogalmakat, ők pedig követték a mese kéréseit. Mivel a falevelek októberben már szépen kezdenek lehullani így gyűjtöttünk párat, azokat „hajakként” használták fel és ragasztották papírra, ami különböző érzelmeket mutató emberkéket ábrázolt. Elmondta mindenki, hogy az ő saját embere vajon hogy érezheti most magát, hogyan tudja meglátni a szépet. Öröm volt elkészíteni, közösen munkálkodni. Elkészültek a héten a sünik is, legyezőhajtással különböző színű, mesebeli sünik készültek, akik az őszi avarban melegednek. Elmeséltem Tódi Törpe Varázsszemüvegének meséjét is, utána ezt a szemüveget (egy napszemüveget) felvette mindenki és elmondták aznap milyen jó dolgot tudnak mondani, ami tetszik nekik, vagy megtörtént velük. Amit a legjobban élveztek a gyerekek a héten az a Pozitív gyerek vagyok c. dal éneklése, közös táncolása volt, a csoportnak ez a kedvenc boldogságórás dala, év közben is többször hallgatjuk. Én pedig délután, amikor a gyerekekért jönnek a szülök, az öltözőből csak azt hallom: „Pozitív, pozitív gyerek vagyok! Bármikor bármire képes vagyok!” 🙂 Remélem az optimista életérzésből otthonra is jut 🙂