Nap mint nap tapasztaljuk a gyerekek között, hogy gyakran összevesznek, majd kibékülnek. A hangsúly leginkább a „varázsszavak” használatának szokássá válásán múlik. Először tehát meghallgattuk Bagdi Bella: Hopponoppono c.dalát, majd megbeszéltük, hogy melyek a varázsszavak: Sajnálom! Bocsáss meg! Kérlek! Köszönöm! Szeretlek!
Jól begyakoroltuk, és ezután eljátszottuk a „zombis” játékot. Nagyon élvezték.
Boldogságóra Alapprogram
Jurisics Utcai Általános Iskola
Iskolánkban a Boldogságóra szakkör formájában működik, mely azt jelenti, hogy különböző életkorú tanulók vehetnek részt az órán. Az idei tanévben három csoportban tartottunk Boldogságórát, második, harmadik és negyediktől a hetedik évfolyamon. Az utóbbi vegyes csoportnak voltak előnyei, viszont hátrányai is. Nagy előnynek számított, hogy az idősebb diákoknak több „élettapasztalatuk” van, bátrabban kifejezték a véleményüket, ami a kisebbek számára előremutató, példaértékű volt.
Szívesen beszélgettek és játszottak együtt, sajátos nevelési igényű tanulók is szívesebben megnyíltak a Boldogságórákon, mint az egyéb tanórákon, a gyerekek rácsodálkoztak egymásra, mennyi érték, kincs van egymásban és önmagukban.
Hátrányt jelentett a különböző korosztályú csoportban, hogy különböző az érdeklődési körük, nem ugyanazok a feladatok, játékok, filmek, tevékenységek érdeklik őket, különböző osztályból vannak. Differenciálni kellett, így viszont nehezen lehetett kialakítani ’bizalmi helyzetet”, ahol mindenki meg mer nyilatkozni őszintén a társai előtt. Tapasztalatom szerint, ez egy „homogén” osztályközösségben jobban megvalósítható, mint egy heterogén csoportban.
Érdekes tapasztalat volt, amikor például csak kisebbek vettek részt az órán, őszintébben, közvetlenebbül viselkedtek, mint a nagyobbak jelenlétében.
A gyermekek együttműködőek és kedvesek voltak egymással, nem volt jellemző az agresszivitás. Nagyon szépen kirajzolódtak a csoporton belüli szerepek, az irányító típusú gyerekek próbáltak mindenkit befolyásolni, de végül ők is rájöttek, hogy azzal okozzák a társaiknak a legnagyobb örömöt, hogy meghallgatják őket és kicsit háttérbe vonulnak.
Hétről- hétre voltak újabb és újabb vendégeink, volt olyan diák, aki többször is csatlakozott, holott nem volt a szakkör tagja. Lelkesen részt vettek a játékokban, beszélgetésekben.
A gyerekek hétről- hétre várták az újabb és újabb témákat, játékos feladatokat, kisfilmeket, dalokat. Szívesen vettek részt a relaxációs játékokban is.
Összességében a Boldogságórán részt vevő diákok nagyra értékelték, hogy el tudják mondani a véleményüket és komoly témákkal játékos, érdekes formában tudtak foglalkozni.
Szülőktől is pozitív vélemények érkeztek, jelezték, hogy mennyire jók a témák, otthon is beszélgetnek utána a gyerekekkel.
A búcsúajándékot szívesen készítette mindenki egymásnak. Mindenkiről kellett írni minimum egy jó dolgot. Nagyon élvezték és örültek annak, hogy mások hogyan látják őket.
Szerettük a boldogságórákat!
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
A hónap témáját beszélgetéssel kezdtük: ” én azért szeretem, ha…”.
Játékos tornával folytattuk a plüssök bevonásával. Végül kényeztető relax.
Az év utolsó boldogság óráján rendkívül jól éreztük magunkat. Felelevenítettük a Boldog órákat, a kedvenc feladatainkat, zenét hallgattunk.
Felbontottuk a hála-befőttet, melyet már igen rég készítettünk, valamint a közös Boldogság fát.
Köszönjük az egész évi boldogságot!
Ennél a témánál nem volt nehéz dolgom, csak meg kellett láttatni azokat a dolgokat amik körül vesznek minket. A téma feldolgozásához pillangókat készítettünk, textil formák ragasztásával. és minden pillangó arra a „virágra” szállhatott(többre is), ami örömöt jelent számára a hétköznapok során.
A gyerekeket gyakran kell biztatni egy-egy készség elsajátítása során, hogy ne adják fel.
A mese a témakörhöz: Mese a békáról, aki hitt magában, jól érzékelteti, hogy sohasem szabad feladni, mert mindig van mellettünk valaki aki segít, és így le tudjuk küzdeni a félelmeinket is.
Erre szemléltetésképp egy akadálypályát készítettem, ahol bekötött szemmel kellett egymást átjuttatni, és még egy fontos dolgot megtapasztalhattak közben, hogy bízzanak a másikban.
Január hónapban csoportunk gyermekei ügyesen meg tudták fogalmazni melyek azok a célok, amiket a közeljövőben el szeretnének érni. Legfontosabb a ballagás és az iskolakezdés, de volt olyan is, aki majd barátokat akar szerezni a másik településen lévő iskolában. Szerencsére tisztában voltak azzal, hogy a céljaink eléréséért tennünk is kell.
Jelenlegi közös célunk, hogy megtanuljuk a napszakok nevét és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Valamint minél több állatot ismerjünk meg könyvek segítségével, így a könyvtárba is ellátogattunk. Tavasszal majd kimegyünk egy kis állatfarmra, ahol testközelből csodálhatják meg az állatokat.
A célok eléréséhez gyakran arra van szükség, hogy együttműködjünk barátokkal, társainkkal és ez a társas együttműködés saját magunkat is boldogabbá teszi.
Megépítettük a Boldogvárunkat, Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje alapján.
1. HÁLA
RELAXÁCIÓ
Ismerjük már a puha meleg, felengedek… játékot, ezzel kezdtünk.
A TÉMA BEVEZETÉSE
Hálaleltárt készítettünk, felírtam a táblára, amit mondtak a gyerekek.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Közösen olyan dolgokat gyűjtöttünk, amikért egy nap folyamán hálásak lehetünk, de észre sem vesszük. Mindenki kis cetlire írta, így felragaszthatta a táblára.
Meghallgatták A csodakantás c. mesét, aztán felsoroltuk a hálás szereplőket.
Mindenki kapott egy falevelet, amire felírhatta, miért hálás. Közösen készítettük el a hála-fát.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
A zárókörben mindenki sorra odafordult a társához, s elmondta, miért hálás neki.
A hónap végén hálabefőttet vittek haza annak a családtagnak, akit kiválasztottak.
2. OPTIMIZMUS
RELAXÁCIÓ
Az összehangoló első változatával kezdtünk.
A TÉMA BEVEZETÉSE
Hogy vagy?
Elmondtam a gyerekeknek, hogy mivel fogunk foglalkozni. Utána a Dobj egy kérdést! módszerével egy-egy szóban el kellett mondják, mit éreznek.
Egy papírcsíkra felírta mindenki, hogy miért érzi azt, amit az előző játékban mondott. Pl. Azért vagyok szomorú, mert ma a barátnőm nem jött iskolába. A csíkokat feldaraboltam a tagmondatok határán, összetűrtem, és külön dobozokba tettem az első, illetve a második részt. Mindenki kihúzott egy-egy kezdő, illetve befejező cetlit. Aki akarta, felolvasta. Sok vicces mondatot rakott össze a véletlen.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Az aranyszőrű bárány mesét hallgattuk meg, aztán eljátszottuk úgy, hogy mindenki elvállalt egy-egy szerepet, és újra meghallgattuk, közben mímeltük a mesét. Aki néző akart lenni, a helyén maradt.
A Hogy beszélsz magaddal c. gyakorlattal zártunk. Érdekes megerősítéseket tudtak mondani maguknak.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
Ha én lennék a barátom…
A zárókörben mindenki sorra elmondta, mi az, ami neki gondot okoz, majd fogalmaznia kellett egy bíztatást saját magának.
Most, hogy vagy?
A Dobj egy kérdést! módszerével egy-egy mondatban ismét el kellett mondják, hogy érzik magikat.
3. TÁRSAS KAPCSOLATOK
RELAXÁCIÓ
A hintáztató játékkal kezdtünk: Hasonló magasságú gyerekekből alkottunk párokat. A párok háttal fordultak egymásnak, összefonták a karjaikat, majd behajlított könyökkel megpróbálják egymást felemelni.
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeknek elmondtam, mivel fogunk foglalkozni. Megkértem, játsszunk kitalálóst. A szabály az legyen, hogy egy jelentkező elmondja, miért fontos neki egy személy, a többiek ki kell találják, kiről volt szó. Aki kitalálta, az folytatta. Nem került sorra mindenki, csak az, aki vállalta.
A beszélgetőkörben egy mondatot lehetett mondani arról, milyen a jó barát.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Elmondtam a gyerekeknek, hogy a következő mesében egy barátságról lesz szó. Kértem, hogy gondoljanak arra, miket hallottunk a beszélgetőkörben.
Meghallgatták A róka és a farkas a lakodalomban c. mesét, aztán megbeszéltük miért nem igazi ez a barátság.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
A gyűjtögetett gesztenyékből csapatmunkában alkottak. Egyik csapat egy teljes strandot készített, körhintával, fagyiárussal. A másik csapat egy kis állatkertet, emlősökkel, madarakkal. A munkákat az iskolai őszi kiállításban mutattuk meg.
4. JÓ CSELEKEDETEK
Ebben a hónapban több alkalmunk is volt a jó cselekedetekre.
A TÉMA BEVEZETÉSE alkalmával a gyerekeknek elmondtam, mivel fogunk foglalkozni egész hónapban, nem csak egy órán.
Bemutattam, hogyan tudnánk jó cselekedetekkel segíteni másoknak, és ezeket mind véghez is vittük.
– Egész hónapban kupakokat gyűjtöttünk jótékonysági célra a Capace cu suflet (Lélek-kupakok) egyesület akciójának keretében.
– Az idősotthon lakóinak kis ajándéktárgyat és üdvözlőlapot készítettünk, majd egy kis videót készítettünk, melyben két nyelven köszöntöttük az időseket és karácsonyi énekeket énekeltünk nekik. Az idősek horgolt sapkákat, tarisznyákat adtak nekünk ajándékba.
– A jótékonysági adventi vásárra gyertyatartókat és kopogtatókat készítettünk, az összegyűlt összeget egy autista kislány fejlesztésére adományoztuk.
– Az intézményünk óvodásait is megleptük, énekeltünk is nekik, ők pedig megvendégeltek minket.
5. CÉLOK KITŰZÉSE ÉS ELÉRÉSE
RELAXÁCIÓ
Az Égig érő fa vagyok… játékkal kezdtünk, úgy éreztem ez találó lenne a hónap témájához.
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeknek bemutattam, mivel fogunk foglalkozni. Megkértem őket, hogy emlékezzenek vissza a tanév elejére. Az első tanítási napon arra kértem őket, írjanak le egy célkitűzést a harmadik osztályra, és írják mellé a nevüket. Ez alkalommal visszakapták a cetliket, és elmondták, sikerült-e eddig megvalósítani, esetleg részben sikerült, vagy nem kezdtek még el dolgozni rajta.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Elmondtam a gyerekeknek, hogy a következő mesében egy barátságról lesz szó. Kértem, hogy gondoljanak arra, miket hallottunk a beszélgetőkörben.
Megbeszéltük, hogy minden kívánságuk teljesül-e. Aztán a beszélgetőkörben azt mondták el, mit gondolnak, mi lenne, ha minden kívánságunk teljesülne?
Meghallgatták Az öreg halász és a nagyravágyó felesége c. mesét, aztán megbeszéltük a szereplők viselkedését és döntéseit.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
Megbeszéltük, mi a különbség a kívánság és a kitűzött cél között, ki kell legyen a cselekvő az egyes esetekben.
Újra elővettük a célkitűzés cetliket, és sorra megbeszéltük azokat. Előbb azokról a célokról beszélgettünk, amelyeket sikerült a gyerekeknek megvalósítani. Aztán azokról, amelyeket még nem valósítottak meg. Mi az oka? Lehetne-e felbontani kisebb célokra? Esetleg módosítani kellene, hogy megvalósíthatóvá tegyük?
Mindenki új cetlit kapott. Erre újra lehetett célkitűzést írni. Megtartani a régit, átalakítani azt, esetleg újat tűzni ki.
6. MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK
RELAXÁCIÓ
A hintáztató játékkal kezdtünk: Hasonló magasságú gyerekekből alkottunk párokat. A párok háttal fordultak egymásnak, összefonták a karjaikat, majd behajlított könyökkel megpróbálják egymást felemelni.
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeknek elmondtam, mivel fogunk foglalkozni. Megkértem, játsszunk kitalálóst. A szabály az legyen, hogy egy jelentkező elmondja, miért fontos neki egy személy, a többiek ki kell találják, kiről volt szó. Aki kitalálta, az folytatta. Nem került sorra mindenki, csak az, aki vállalta.
A beszélgetőkörben egy mondatot lehetett mondani arról, milyen a jó barát.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Elmondtam a gyerekeknek, hogy a következő mesében egy barátságról lesz szó. Kértem, hogy gondoljanak arra, miket hallottunk a beszélgetőkörben.
Meghallgatták Nap, Hold és Csillagok megszabadítása c. magyar népmesét, aztán eseménytáblázatot készítettünk. Színekkel jelöltük, melyik esemény volt kellemes, illetve kellemetlen az egyes szereplőknek. A gondolattérképen jelöltük, kik voltak a segítők, illetve kinek segítettek.
A rejtvény megoldása után megbeszéltük, hogyan könnyebb elviselni a nehezebb időszakokat, miért van szükségünk társakra?
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
A zárókörben arról beszélgettünk, hogy ha valami nem sikerült, akkor hogyan érezték magukat, aztán hogyan küzdötték le a kellemetlen érzést. Utolsó körben a Ha a barátom lennék… c. játék során azt kértem, adjanak tanácsokat megküzdési technikákra saját maguknak. (Ha valami nem sikerül, olyankor … vagyok. Azt tanácsolom, hogy …)
7. APRÓ ÖRÖMÖK ÉLVEZETE
RELAXÁCIÓ
Az összehangoló játék 6-os változatával kezdtünk. Ritmusváltással tettük viccessé.
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeknek elmondtam, mivel fogunk foglalkozni. Megkértem, készítsünk örömleltárt. Gondoljanak olyan apró kis dolgokra, ami örömet okoz nekik. A Dobj egy választ! C. játékkal folytattuk. Akinek odadobták a labdát, egy apró örömöt kellett mondjon.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Meghallgattuk A tizenkét hónap c. görög népmesét, aztán a naptárban mindenki öntapadós cetlivel jelölte a kedvenc hónapját. A cetlire felírták azt is, hogy miért az a kedvencük.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
A zárókörben arról beszélgettünk, hogy mikor szokták magukat megjutalmazni valamilyen módon, miután elértek egy célt. Egy másik körben arról beszéltünk, mikor szánnak időt a kedvenc időtöltésükre.
8. A MEGBOCSÁTÁS GYAKORLÁSA
RELAXÁCIÓ
A Meglengetem a karom… játékkal kezdtünk.
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeknek elmondtam, mivel fogunk foglalkozni. Aztán arra kértem, emlékezzenek, milyen érzés volt, amikor megbántotta őket valaki. A feladat az volt, hogy tervezzenek egy Emojit, ami azt az érzést fejezi ki. Aztán melléje egyet, ami azt jelenti: Megbocsátok neked.
A beszélgetőkörben egy mondatot lehetett mondani arról, mit éreznek, amikor valaki megbántja őket, s mikor, hogyan szoktak megbocsátani.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Elmondtam a gyerekeknek, hogy a következő mesében miről lesz szó. Kértem, hogy válasszanak párt maguknak. Ezután elmondtam, hogy a feladat az, hogy minél pontosabban jegyezzék le, melyik meseszereplőnek milyen sérelmei voltak.
Meghallgatták A három csibe c. bolgár népmesét, aztán megbeszéltük, miket sikerült lejegyezni a mesehallgatás során.
Megkérdeztem, voltak-e hasonló helyzetben, amikor úgy döntöttek, megbocsátanak valakinek. Arra kértem, meséljék el, miért bocsátottak meg, hogyan sikerült ez nekik.
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
Az óra zárásaként arra kértem mindenkit, írjon rövid üzenetet annak, akit ma megbántott, aztán a szünet folyamán csúsztassa a zsebébe, táskájába, tolltartójába. Aztán mindannyian fogadalmat tettünk, hogy megbocsátunk annak, aki ma üzenetben bocsánatot kért tőlünk. (Két érdekes kibékülésnek voltunk tanúi. Én is kaptam üzenetet, s természetesen, megbocsátottam.)
9. TESTMOZGÁS
Ebben a hónapban fogadalmat tettünk, hogy a szünetek minden percét a szabadban töltjük. Nagyszünetben labdát is lehetett kivinni. Az eredmény az lett, hogy az esőben is alig akartak bejönni a gyerekek.
Ezen kívül naplót vezettünk arról, hogy hány órát töltöttek a szabadban naponta.
Ebben a hónapban újabb csapatjátékokat tanítottak egymásnak, s ezeket sorban be is mutatták.
A harmadik héten megbeszéltük, hogy érezték magukat az iskolában, miért volt jó.
10.
RELAXÁCIÓ
A játékos arcizomlazító játékkal kezdtünk. Aztán az Éliás, Tóbiás c. éneket énekeltük, eltúlzott dikcióval. (Amíg nevetésbe nem fúlt az éneklés.)
A TÉMA BEVEZETÉSE
A gyerekeket megkértem, gondoljanak arra, miben változtak az év elejéhez viszonyítva. Aztán egy második körben azt mondták el, hogyan sikerült a változást létrehozni, mit tettek érte.
A TÉMA FELDOLGOZÁSA
Az Itt történt c. játékot javasoltam nekik. (Álljanak oda az osztályteremben, ahol valami jó történt velük. Aztán meséljék el a társaiknak.)
AZ ÓRA LEZÁRÁSA
A zárókörben arról beszélgettünk, mit is visznek magukkal ebből a tanévből: Ez van a tarisznyámban.