A második hónap az iskolai évből az optimizmus szellemében telt. Örültem, hogy fel tudták idézni tavalyról az ‘Optimista elefánt’ történetét, így felelevenítettük saját szavainkkal miről is szólt az a mese? A ‘Bundavásár’ c- mesét felvezetvén beszélgettünk arról, hogy bizony az állatok is tudnak fázni télen, nekik azonban nincsenek ruháik, melyeket felvehetnek. Arra a kérdésre, hogy mégis mit tudnak tenni az ellen, hogy ne fázzanak, kis gondolkodás és rávezetés után jött a válasz, hogy összebújni. Így aztán az összes gyerkőc össze kuporodott és melegítették egymást, s hát nem maradhattak el az állat hangok sem. Utána meghallgatták a mesét, és szerintük a vidám ládikóban arany, gyémánt és fa van, szekerén pedig szénát szállít. A Panasz erdő állatai rengeteget panaszkodtak, mindig morcosak voltak valami miatt. Ám a kis szűcs kezükbe adta a lehetőséget, hogy fel lehet vidulni, és morcosság helyet meg lehet látni a szépet és a jót mindenben. Így aztán az állatok szebbnél szebb dolgokat mondtak a szűcsnek, mint hálásak a barátaikért, örülnek, hogy oviba járnak, szerencsések, hogy vannak szüleik. Így bizony a kis szűcs, az állat minden lakóját megjutalmazta bundával. Folytattuk a hónap témáját, és süniket hajtogattunk. A gyerekek választották ki milyen színűek legyenek a sünik, a hajtogatásban pedig segítettem nekik. Végül megcsodálták egymás munkáit, és összerendezték úgy a süniket, ahogy ők bújtak össze, egymást melegítve.
Az, hogy ez a program hatásos, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyik ovis kislánytól kaptunk egy rajzot, egy méhecskéről, egy csupor szeretetről, alá pedig azt írta az anyukája, hogy szeretet a méhecskének.

Az optimizmus gyakorlásához a foglalkozást kezdő relaxáció és ráhangolódás, tánc után az egyik kedvenc mesénket választottam. Kippkopp a fűben. A gyerekek által készített gesztenyefigurával játszodtuk és meséltük el a történetet. Megbeszéltük, hogy bizony Kippkopp is optimista, hisz a jóban, hogy a nyári réten talál magának barátokat. Egyszer elszomorodik, de hamar megvígasztalódik és aztán megtalálja azt, akit keres. A végére mindig minden jól alakul.

Optimizmus 2023-2024

A foglalkozást kezdő relaxációnak a heti tematikába illő, állatok mozgását utánzó gyakorlatot választottam, ezzel mindig meg tudom nyerni magamnak a gyerekeket.
Ezután Boldog Dóra elrepítette a gyerekeket Meseországba, ahol elmesélte nekik „Tódi Törpe varázs szemüvege” c. mesét. A mese során kellékként használtam a varázs szemüveget, amit a gyerekek fel is próbáltak, helyzeteket említettem nekik, amibe beleképzelve magukat felvéve szemüveget másként, optimistán láthatták a helyzetet. Megpróbáltuk megfogalmazni, hogy mit jelent az optimizmus, próbáltuk meglátni a jót a helyzetben. Egyenlőre a szemüveg viselése volt az, ami leginkább lekötötte a gyermekek figyelmét, érdeklődését. Nagyon mulatságos volt, ahogyan „átváltoztak”. a szemüveget felvéve, sokkal magabiztosabbá váltak az optimizmus segítségével!

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy olyan csoportban dolgozom, ahol érezhető, és látható a gyerekek egymás felé irányuló szeretete, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egy igazán önfeledt, pozitív közösség a miénk. Egy új mesét kerestem a téma feldolgozásához, olyat, ami a hetünkbe is jobban kapcsolódik, így Gani Zsuzsa meséjét, Gomba Gizi kalandjait választottam. A mese előtt, a gyerekek legnagyobb örömére meghallgattuk és táncoltunk Bella dalára, ami remek hangulatot varázsolt a csoportba. A mesét mindenki figyelmesen hallgatta. Két fontos üzenete van. Az egyik, ha vidáman nézzük az életet, mások is vidáman tekintenek majd ránk. A másik, hogy ha nehézségeink is vannak, és elszomorodunk, a fontos az, hogy miután a gondok megoldódnak, ugyanolyan pozitívak legyünk, mint korábban. A gyerek tetszését el is nyerte a mese, elmondásuk szerint, ők is olyan boldogok szeretnek lenni, mint Gizi.
A mese után játszottunk egy felvidítós játékot is, ami a gyerekek nagy kedvence. A sok vicces arc hatására nem maradt egy görbe száj sem.
A tükröt is elővettük, hogy mindenki fogalmazza meg, hogy mit szeret önmagában. Elmondtuk azt is, hogy kit, mi tesz boldoggá, illetve mit szeret a legjobban csinálni. Érezhető, hogy a gyerekek nőttek tavalyhoz képest, a válaszok sokkal változatosabbak, sokkal személyre szabottak voltak. Mindenki hallgatta a másikat, sokan helyeseltek, ha társukkal egyetértettek.
A foglalkozás végén se maradhatott el a zenehallgatás és a tánc, ami megint csak mosolyt csalt a gyerekek arcára.

Ebben a hónapban az optimizmus fogalmával ismerkedett a csoportunk. Megbeszéltük,hogy jót tesz a lelkünknek ha a legapróbb dolgokban is próbáljuk meglátni a szépséget, jóságot. Fontos,hogy számunkra örömöt okozó dolgokat is csináljunk. Sokat beszélgettünk arról,hogy mit jelent a gyerekek számára a pozitív gondolkodás, számukra miben nyilvánulhat meg. A zenehallgatás és az együtt táncolás jó alapot nyújtott a témával kapcsolatos ráhangolódásra. Az időjárás még meleg ,de csoportunk lélekben már hangolódik az őszre. A hét zárásaként Vivaldi és Chopin műveire megtáncoltattuk a faleveleket és a lelkünket.🍂🍁 Tök jó hetünk kapcsán vidám tököcskéket készítettünk, hiszen mi ” Tök jó fejek vagyunk” akik mindenben a vidamságot és a jót keresik.

Beck Andre: Titoktündér című könyvéből olvastunk mesét. A mese tanulsága a pozitív, optimista gondolkodás volt. A mese hősét a pozitív gondolkodás segítette abban, hogy legyőzze az akadályokat. Mozgással dolgoztuk fel a témát. Babzsákot dobtunk egymásnak, és 1-1 jó szót mondtunk annak, akinek a babzsákot dobtuk. Pl.: Szeretlek, mert sokat segítesz nekem.