Csoportunkban szeretjük a nagyobb méretű cipős dobozok felhasználását, egyrészt a sokoldalúsága, másrészt a változatossága miatt, és nem utolsó sorban a költséghatékonysága miatt is. Minden témához, tevékenységhez tudunk cipősdobozokat hasznosítani.
Boldogságóra Alapprogram
Csoportunk kis létszáma miatt nem annyira látványosan kivitelezhetőek az ilyen alakzatok, de így is nagy örömüket lelték benne a gyerekek, amikor felismerték a kialakított kört, négyzetet és háromszöget.
Zsuzsa Ábrahám - Furus Jánosné
Az optimizmus gyakorlására optimista szemüvegeket készítettünk, és azon keresztül szemléltük a világot.
Az osztállyal azt találtuk ki, hogy készítünk egy adventi kalendáriumot, amibe egy-egy pozitív gondolatot rejtettünk el, ezzel is örömet szerezni az osztálytanulóinak. A gyerekek mindennap izgatottan olvasták az újabb pozitív gondolatokat! Motiváló volt az osztály részére az apró örömök szerzése.
Vörösmarty M. Általános Iskola
A december mindig nagyon sok várakozással telik. Kicsiknek nagyoknak egyaránt. A gyerekekkel közösen több ajándékkal készültünk a szülőknek. Kézzel készített apró ajándékokon túl, karácsonyi műsorral is megajándékoztuk őket. December utolsó napján, pedig mi, pedagógusok ajándékoztuk meg a gyerekeket a közös játék örömével. Egész nap együtt játszottunk, kicsik és nagyok.
A gyerekeket már napközben is, de leginkább a beszélgető kör közben kérdeztem, hogy milyen jó cselekedetet tettek mostanában és kivel. A beszélgető kör során, akinek sikerült mondani egy jó cselekedetet annak, bekpacsoltuk Bagdy Bella: A jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát, amire önfeledten táncoltunk. Természetesen minden kisgyereknek segítettünk, hogy tudjon mondani egy jó cselekedetet. Ezután eljátszottuk a Szituációs játékot, ahol a gyerekek nagyon ügyesen reagáltak egy- egy szituációra és nagyon jó megoldásokat, cselekedeteket mondtak. A foglalkozás után közösen meghallgatták Bezzeg Andrea: Szívem kertje című mesét. A foglalkozás végén megkértem mindenkit, hogy gondolja át ebbe a napba a családi és baráti kapcsolatait és mindenki igyekezzen minden nap valamit jót tenni másokkal, illetve segítséget nyújtani.
,, Az ember igenis jó. Valahol mélyen mindenkiben ott van a jóság parányi morzsája. Ott kell, hogy legyen.” (Sarah J. Maas)
Az idézetet gondolatébresztőként olvastuk el, megbeszéltük mit jelent a mindennapok során jónak lenni, jót tenni másokkal. Ezután arra kértem a gyerekeket, hogy idézzék fel legutóbbi jó cselekedetüket. Beszélgettünk arról is, hogy milyen érzés az, amikor velünk tesznek jót.
Az adventi várakozás jegyében egy kis fenyőfára helyezték el a gyerekek egy-egy angyalkás díszre írt,
vállalt jó cselekedetüket.
Szegedi Vörösmarty Általános Iskola
Jó cselekedetek volt a boldogságórák következő témája. Sokat beszélgettünk arról, hogy jobb adni, mint kapni. A gyerekek elmesélték, hogy volt már olyan élményük, hogy jó érzés töltötte el őket amiatt, hogy segítettek valakinek valamiben és ez egy jó emlék maradt a számukra. A 2.b osztályosok elhatározták, hogy segítenek szüleiknek az ünnepi készülődés során olyan dolgokban is, amiket eddig még nem csináltak. Az 1. b tanulói a saját alkotásaikat odaajándékozták társaiknak. Szintén ők, akik részt vettek a csokigyűjtő akcióban, ezzel támogatták az Alapítványi bohócdoktorok gyógyítást segítő tevékenységét. A 4. osztályosok jó cselekedete pedig az volt, hogy örömöt okoztak tanítójuknak egy tábla dekorációval, és készítettek egy névtáblát is melyre felírták, hogy mi az, amin változtatnak a tanórákon. A sok kedves mosoly is azt igazolta, valóban jobb adni, mint kapni!
A boldogító jó cselekedetek témájára való ráhangolódásra a gyermekek közötti spontán megnyilvánulásokat figyeltem. (ölelések, játékok átengedése, baráti simogatások). A cselekedeteket megdicsértem, aki jót tett azt a csoport előtt megneveztem. Úgy gondolom ezek által könnyen megértik majd a gyerekek, mik azok a jó cselekedetek. A karácsonyi ünnepkör a szeretetről, a családról szól, így ezzel a témakörrel is harmonizál a Boldogságóra havi aktualitása. Sokat beszélgettem velük a tervezetből megfogalmazott kérdések segítségével, a családi tapasztalataikat élményeiket meghallgatva. Próbáltam több célzott beszélgetést folytatni a gyerekekkel egyénileg is és mikrocsoportban is melyben sikerült megbeszélnünk, hogy a másoknak nyújtott bármiféle kedvesség, segítség, előzékenység az Boldogító jó cselekedet – főleg, ha az illető is örül neki. Mint pl. lányok ha segítenek az anyukájuknak sütni, főzni, takarítani, díszíteni a házat stb.
A karácsonyhoz kapcsolódik a várakozás, készülődés. Ilyenkor könnyíteni tudnak ők is a felnőttek munkájában. (rendcsinálás, közös mézeskalácssütés, stb.) A sütésnél próbáltam a matematikai tartalmat is belecsempészni (több-kevesebb, ugyanannyi) formaazonosítást, számlálást. Próbáltam minél több tevékenykedtetést – az adventi időszak aktualitásai mellett – a Boldogító jó cselekedetek téma köré szervezni és a komplexitást szem előtt tartva feldolgozni, így a terv szerint mindegyik tevékenységterületen a napi gyakorlatomban meg tudtam jeleníteni azokat. A jó hangulatú beszélgetések, foglalkozás-kezdeményezések, mesék, játékok, énekek segítségével egy igazán boldog hetet tudhatunk magunkénak mind a gyerekek, mind pedig a csoportban dolgozó felnőttek egyaránt.
A tervezett tartalmaknak megfelelően igyekeztem a figyelmüket a megfelelő irányba terelni. Nálunk minden reggel a csoportszobába érkezéskor minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy tudomásunkra hozza szóbeli kifejezést elkerülve az aznapi érzelmi állapotát. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy egy szomorú és egy vidám smile fejre helyezheti fel a jelét. Az előző napokban már többször előkerült Tódi törpe varázsszemüvege című mese, nagyon megkedvelték a mese szereplőit, napközben többször került szóba kinek mi maradt meg és miért volt számára érdekes.
Volt olyan kisgyermek aki a szomorú smile fejre tette a jelét szívesen megnyílt és elmondta társainak, hogy mit érez és miért volt reggel olyan szomorú amikor megérkezett. A relaxációs gyakorlat végén, Boldog Dóra kérdéseket tett fel aki előbb válaszolt az lett a mese szereplője. A mesét nagy átéléssel adták elő, volt akinek segíteni kellett, de lelkesen buzdították, segítették egymást. A mese végén beszélgettünk, voltunk-e már szomorúak. Akkor ki vigasztalt meg bennünket stb. Ebből több mindent is le tudtam szűrni a gyermek családon belüli helyzetéről, őrá pedig a későbbiekben majd próbálok a csoporton belül külön figyelmet fordítani.
Ajándéknak készítettek varázsszemüveget, amit díszítettek az adott hangulatuknak megfelelően különböző színekkel, formákkal stb. Egy két nagyobb gyermek még a szüleinek is készített mert szerette volna, hogy ők is másképpen lássák a világot.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy gyakran és könnyen elterelődik a gyermekek figyelme, mert az otthonról hozott vagy a szabadjátékban ért sérelem hajtja előre a tetteiket, cselekedeteiket.
