A márciusi boldogságóra témája az osztályban az apró örömök élvezete volt. Megbeszéltük, hogy milyen apró örömök vesznek körül minket a mindennapjainkban. Néhányan örömnaplót is vezettek. A kézműves foglalkozásra járó lányok a hónap folyamán festettek egy fotófalat, amely előtt sokan készítettek fényképet.
Boldogságóra Alapprogram
Az apró kis örömök felfedezése, megélése lehet mindennapjaink motorja. Rájuk csodálkozhatunk, feltöltődhetünk belőlük. Nem szükséges a „nagy csodára” várni, amikor a kis örömök pókhálóként szövik át mindennapjainkat. Csak észre kell őket venni. 😉
A rajzok elkészítése mellett nagy élmény volt az egymásra való ráhangolódás is.
Örömfát készítettünk. A mindennapi apró örömöket cetlire írva bödönbe raktuk és a gyerekekre szórtuk. A metronómos kisfilm megnézése után a gyerekek is egymásra hangolódva mozogtak.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
apró örömök
A foglalkozást a jelenlét-közösen légzőgyakorlattal kezdtük. A gyerekek figyelték társuk légzését. Eleinte nem mindenkinek sikerült, de néhány próbálkozás után egymással összhangban, csukott szemmel egyszerre lélegeztek. A gyakorlat végén arról számoltak be, mennyire jó érzés volt együtt, egymásra hangolódva elvégezni a gyakorlatot.
Ezután elkészítették az öröm jelét, a napocskát, és belerajzoltát, mik voltak azok az apró élmények, amelyek a mai reggelen örömmel töltötték el őket. Néhány ezek közül: a kutyája megsimogatása, az édesanyja hangja, egy szép virág látványa, a barátnője, aki hosszabb betegség után aznap ment először iskolába, a nagymamamája ölelése.
Az óvoda szomszédságában élő Marika néninek segítettünk kertrendezésben. A gyerekek nagyon szívesen kapálgattak, gyomláltak, ültettek. Rajzoltak képeket, bevásároltunk és vittünk ajándékba tartós élelmiszereket is, amit a családok hoztak be az óvodába. Mindennapi életünk része a segítség nyújtás, igyekszünk a gyerekeknek ennek a fontosságát úgy elmondani, és cselekedtetni őket, hogy teljesen természetessé váljon.
Bezzeg Andrea: Újra együtt meséjének meghallgatása után beszélgetés a meséről.
Aztán beszélgetőkörben a gyerekek kedvenc játékaikról meséltek, hogy kinek mi okoz örömet. Az Ugrálj, ugrálj fel, fel és a Mozgasd meg zenéjére mozogtunk közösen. Végül kiszínezték a meséhez tartozó illusztrációt. Az órát relaxációval és egy hatalmas rózsa öleléssel zártuk, ahol minden gyerek a rózsa egy-egy szirmát képviselte.
Nagyon régen szerettünk volna egy kicsit a gyerekeknek bemutatni a repülőtéren dolgozók munkáját. Egy-két gyerek már repült a családjával kirándulni, de sokan nem is tudják, milyen biztonság van egy repülőtéren, milyen szabályok szerint lehet felszállni egy repülőre.
Célunk volt az élményszerzés, de az ismeretszerzés is fontos számunkra.
Ebben a hónapban a megbocsátásról beszélgettünk. A gyerekek saját példákat mondtak el arról, hogyan kezelik azokat a helyzeteket, amikor őket bántott meg valaki. Arra is adtak egymásnak tippeket, hogy mit szoktak tenni, amikor ők bántanak meg másokat. Ezután meghallgatták „A megbocsátás jele” című történetet. Mindenki összefoglalta röviden, hogy számára mi a történet tanulsága. Aztán a történetet dramatizálták némajátékban és énekkel is. Nagyon ügyesen megoldották ezt a feladatot párokban. Egy újabb beszélgetés során előjöttek a megbocsátással kapcsolatos fogalmak: megbékélés, felmentés, tolerancia, letagadás, elfelejtés. Ezekhez kapcsoltuk a következő érzéseket: csalódás, harag, agresszió.
Ezután a gyerekek egy képregényt készítettek, ahol a buborékokban a megbocsátás varázsszavait is használták. Ezzel a kreatív feladattal zártuk le ezt a témát.
Márciusi hónapunk az apró örömökről szólt.
Gyermekek figyelmét igyekeztünk arra irányítani, hogy örüljenek minden kis apróságnak, mint pl: Egészségesek, látnak, hallanak, beszélnek, mindennap van mit enniük, szeretik őket.
Ebben a feladatban segítségünkre volt, hogy meglátogattak minket a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesülete. Ennek köszönhetően a gyermekek megismerhették a látássérült embereket, ami segített megérteni és elfogadni őket. Nagyon kedves, barátságos gyengén látó emberek látogattak el hozzánk, akik örömmel mesélték el a küzdelmeiket és örömeiket a mindennapjaikban. Interaktív foglalkozás révén a gyermekek bekötött szemmel színeztek és kipróbálták a fehér botos közlekedést.
Az óvodások a programon még megismerkedhettek a vakvezető kutyával. Bemutató során megfigyelhették a vakvezető kutya feladatát és persze a bemutató végén minden gyermek meg is simogathatta.
Március elején a gyermekekkel közösen vetettünk vöröshagymát az óvoda kiskertjében és a csoport szobában, valamint mindenki hazavihetett egy-egy dughagymát otthoni gondozásra is. Mindennapi öröm számunkra a vöröshagyma öntözése, gondozása és növekedésének figyelése. Szeretnénk majd megajándékozni a saját vetett hagymáinkkal a szülőket és az óvoda csoportjait.
Március 15. héten a gyermekek bekötött vagy eltakart szemmel építhettek legóból tornyokat. Volt, aki örömmel kipróbálta és volt olyan is aki inkább nézte vagy segített a bekötött szemű barátjának az építésben. Igazán különleges építmények születtek így.
Hónap vége felé „Újra együtt” mese alapján elképzeltük, hogy hogy nézhet ki Pirinkó a törpe. A gyermekek 4-5 fős csapatokba elkészítették közösen Pirinkót és bemutatták a csoportnak. A célom az volt itt, hogy csapatban összefogva alkossanak közösen a gyermekek ezzel is az együttműködést, egymásra figyelést, csapatmunkát erősítve.
Apró örömök hónapunk zárásaként kaptunk egy titkos küldetést, aminek célja az volt, hogy megöleljük az intézmény dolgozóit és azt kívánjuk nekik, hogy: „Szeretném, hogy boldog legyél!” ezzel a játékkal a gondoskodásunkat, szeretetünket kifejezve. A küldetésünkkel sikerült mosolyt csalni az itt dolgozók arcára.
Márciusban bevezettük az egyéni köszönő táblánkat, ezzel is segítve a családias szeretetteljes légkört megteremtését.
Nyílt napunk során a szülők betekintést nyerhettek a Boldogságóra apró morzsáiba, az újonnan bevezetett köszönő táblánk és a tevékenység végén az” ölelés átadás és jókívánság” játékunk révén.