Nagyon vártuk már a tavaszt, így az apró örömök élvezetét a tavaszi ébredező természetre való megfigyelésekkel kezdtük. A foglalkozást megelőzően séták során a közvetlen környezetünk változását figyeltettük meg: rügybontó fák, virágok, illatuk, tavaszi szellő, zöldellő fű. Megfigyeltettük, hogy ezeket látva – érezve bennünk milyen érzések keletkeznek.
Mindig elérhető volt egy érzékszervekkel kapcsolatos játék: ki kellett válogatni képenként, hogy melyik érzékszervünkkel mit tudunk érzékelni, amihez árnyképek nyújtottak segítséget. Eleinte bizonytalanok voltak a látáshoz választani, amikor tudták, hogy tapintani is tudjuk és illata is van az adott dolognak,de gyorsan rájöttek, hogy minden helyre illik és maguk döntik el, hova teszik.
Alkalmunk volt megfigyelni községünkben kisebb hidat, és képeket nézni a település mellett húzódó kanális hídról vagy a Duna folyó hidairól. Ilyen előzmények után vetettük bele magunkat A teremben az építkezésekbe, amit mozgás alapú relaxációval kezdtünk: dagasztással „maltert kevertünk”, malomkörzéssel „téglákat pakoltunk”.Beszélgettünk ki milyennek képzeli el, ha hidat kellene építeni a teremben vagy az udvaron, miből építene. Katonai hidakat is szerettek volna építeni a március 15.-ei megemlékezésekkel kapcsolatos foglalkozások hatására. Amikor megkérdeztem, milyen lenne az a híd, az volt a válaszuk: olyan, amin megmenekülhetnének az ellenségtől. Zárásként a teremben saját ötleteiket valósíthatták meg a hidakból és így külön lehetőségünk nyílt csapatonként megkérdezni: milyen hangokat hallanak a hídról, milyen illatokat éreznek, milyen mozgással lehet átmenni a hídon, van-e szabály?
A Boldogság világnapja alkalmából pedig élő hálahidat készítettünk, meghívtuk az intézmény összes csoportját és a bölcsis csoportot is. Szív alakú hidat készítettünk és pozitív üzeneteket is vittünk az ovi közelében található házak posta ládájába.
A sükösdi ovisok állatos és virágos fejdíszekben álltak a híd pilléreiként, középen pedig a legapróbbak, bölcsiseink napocskát próbáltak alakítani egy hulla-hopp karika segítségével. Ezzel szerettük volna megjeleníteni, hogy a melegítő napsugarakért, a zöldülő természetért nagyon hálásak vagyunk. A Hála hídban állva duruzsoltuk: „Süt a nap, kék az ég, beszívom az erejét!” Az apró örömök élvezetével foglalkoztunk a megvalósítás előtt: örültünk a tavasz megérkezésének, a természetben megjelenő virágoknak, amiktől színesebb a világ. Az örömök kapcsán a mosoly varázsereje, a tánc és az ölelés adta jó érzéseik is szóba kerültek, így a piros szalagokra tűztünk képeket róluk.

Márciusban az apró örömök megélésére törekedtünk. Poharakba ültettünk apró búzamagokat, melynek fejlődését napról napra megfigyeltük, gondoztuk , nevelgettük.A gyerekek reggel úgy fogadtak, hogy „óvónéni nézd mekkorát nőtt az én kismagom!” Az óvoda udvarán lévő kiskertbe is ültettünk magokat (borsó,retek…stb.), melyeket szintén naponta gondoztunk és figyeltük a változásokat. Március 21-én a boldogság napján szívecskékre rajzolták le a gyermekek azt, hogy ők mitől igazán boldogok. Természetesen előtte megbeszéltük a szó jelentését. A szívecskére rajzolták azoknak a gyerekeknek a jeleit is, akikkel a legszívesebben játszanak.