asd
Boldogságóra Alapprogram
A Hála témakör
A Hála témakör Óravázlat – Hála témakör (3. osztály, általános iskola)
Cél: A hála jelentőségének megértése és kifejezése játékos, mozgásalapú relaxációs
gyakorlatok és irodalmi feldolgozás segítségével.
Időtartam: 45 perc
————————————————————————————————————–
1. Bevezetés: Mozgásos gyakorlatok (10 perc)
Cél: Az óra ráhangolódása, a gyerekek figyelmének és testének aktiválása.
– Gyors feladat: „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj” gyakorlat.
– Instrukció: A gyerekek képzeljék el, hogy egy gyümölcsöskertben vannak, és
almafák között sétálnak. A tanító elmondja a mondókát: „Almát szedj, ügyesedj,
szőlőt szedj, ügyesedj!”
– Gyakorlat:A mondókára a gyerekek nyújtózkodnak felfelé, mintha almát
szednének, majd derékszögbe hajolnak, mintha szőlőt szednének majd lehajolnak,
mintha egy kosárba tennék a gyümölcsöket. Ismételjék ezt néhányszor, figyelve a
mozgás folyamatosságára és a helyes testtartásra.
– Relaxációs gyakorlat: „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” gyakorlat.
– Instrukció: A gyerekek leülnek a földre törökülésbe, majd mély lélegzetet vesznek.
Amikor kifújják a levegőt, úgy képzeljék el, mintha minden haragjuk és feszültségük
kifújódna és előre csúsztatva a kezüket jól nyújtóznak, mint a cica.
– Lazító gyakorlat: „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga” gyakorlat.
– Instrukció:A gyerekek majd a hátukat domborítva, a fejüket és a térdüket a
mellkasukhoz szorítják és átkarolják a karjaikkal. és „összegömbölyödnek”, mint egy
csiga, hogy ellazítsák magukat.
2. Az óra fő témája: Az öreg néne őzikéje (15 perc)
Cél: Az irodalmi mű feldolgozása a hála témakörén keresztül.
– Olvasás: A tanító felolvassa Fazekas Anna „Az öreg néne őzikéje” című versét,
figyelve a gyerekek reakcióira, és bevonva őket a történetbe.
– Beszélgetés: Miután a verset elolvasták, a tanító beszélgetést kezdeményez a
gyerekekkel.
– Kérdések: „Miért volt hálás az őzike az öreg néninek? Mit tett az öreg néne az
őzikéért? Miért jó érzés hálásnak lenni?”
– Ötletbörze: A gyerekek megosztják gondolataikat arról, hogy ők hogyan éreznék
magukat az őzike helyében, és hogyan mutatnák ki a hálájukat.
3. Hálalabda játék (10 perc)
4. Cél: A hálaérzet közösségi megerősítése és kifejezése játékos módon.
– Játék: Hálalabda – A gyerekek egy nagy körben állnak.
– Előkészület: A tanító előkészít egy puha labdát (pl. szivacslabda).
– Játék menete: A tanító kezdi a játékot, és elmond egy dolgot, amiért hálás,
például: „Hálás vagyok a családomért.” Ezután a tanító átdobja a labdát egy másik
gyereknek.
– Folytatás: Az a gyerek, aki elkapja a labdát, elmond egy új dolgot, amiért hálás, majd
tovább dobja a labdát egy másik társának.
– Cél: A játék addig folytatódik, amíg minden gyerek legalább egyszer hozzájárul a
körhöz.
4. Kreatív foglalkozás: Hála-fal (5 perc)
Cél: A hála érzésének vizuális kifejezése, kreativitás fejlesztése.
– Feladat: A gyerekek kapnak egy-egy színes papírt és ceruzákat. A feladatuk, hogy
rajzolják le vagy írják fel, miért hálásak.
– Minta: A tanító bemutat egy példát, mondjuk egy kis virágot, alatta a felirattal: „Hálás
vagyok a természet szépségéért.”
– Gyűjtés: Miután a gyerekek elkészültek, a tanító minden papírt összegyűjt és
felragasztja egy közös „Hála-falra”. Ez lehet egy nagy kartonpapír, amelyre minden gyerek
munkája rákerül.
5. Összegzés és zárás (5 perc)
Cél: Az óra összefoglalása, az élmények és tanulságok megosztása.
– Beszélgetés: A tanító megkérdezi a gyerekeket, hogyan érezték magukat az óra alatt, és
mi volt a kedvenc részüket.
– Összegzés: Kiemeli, hogy a hála érzése milyen fontos és mennyire jó érzés tud lenni,
amikor hálásak vagyunk valamiért vagy valakiért.
– Búcsú: A tanító megköszöni a gyerekek részvételét és kreativitását, és emlékezteti őket,
hogy bármikor lehetnek hálásak, és ez segít boldogabbá tenni a mindennapokat. ———
—————————————————————————————————— — —–
Kiegészítő anyagok: Színes papírok, ceruzák, rajzszög, paraván (a Hála-falhoz), puha
labda (a hálalabdához) mesekönyv
**Megjegyzés:** Az óra közben fontos a pozitív megerősítés és a gyerekek ötleteinek
elfogadása, hogy mindenki jól érezze magát és bátorítva legyen a részvételre.
Gajdics Erika 3.c
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
Hála témakörével foglalkoztunk, felelevenítették a gyermekek, hogy mi mindet csináltak a nyáron, kinek hálásak azért, hogy ennyi élménnyel gazdagodhattak. Közös mozgásos relaxációt követően meghallgathatták a hónap meséjét Bezzeg Anna A hálafa Története, majd BLIP robot segítségével összegyűjthették az előző napon megfestett szíveket, és elmondhattak egy egy nyári élményt egymásnak. A szívekből közös hála fát alkottak.
Igyekszünk minél gyakrabban megállni és olyan dolgokat keresni a mindennapokban, amelyekért hálásak lehetünk.
A Boldogovis foglalkozásokat a 2023/2024-es nevelési évben továbbra is vegyes életkorú csoportban tartottam. Ebben az évben is úgy kezdtem a foglalkozásokat, hogy megbeszéltük a boldogság fogalmát, ki mitől lehet boldog, mi okoz neki örömet? Beszélgetőköreinket továbbra is érzelmeket kifejező hangulatkártyákkal indítottam, mely során a gyermekek elmesélhették, hogy milyen érzésekkel, milyen hangulatban érkeztek reggel. A tavalyi évből több gyakorlat vált kedvencünkké, amelyet mindennapjainkban is szívesen hasznosítunk.
A Hála téma feldolgozása során a gyerekek reakciói megerősítettek abban, hogy érzelmi életük pozitív megerősítésében nagy segítségünkre válhat a hála folyamatos gyakorlása. A Hálafa története nagyon tetszett a gyerekeknek, melynek meghallgatása után mi is elkészítettük színes kéznyomataikkal a saját hálafánkat. Optimizmus gyakorlása során varázsszemüveget készítettünk, amely által próbáltuk mindenben a szépet és a jót meglátni. Pozitív tulajdonságainkat tükör segítségével gyűjtöttük össze. A Társas kapcsolatok ápolása téma feldolgozása során az egymás iránti szeretet fontosságát helyeztük előtérbe. Emberfigurákból álló barátságláncot készítettünk, amelyet a gyerekek ötletei alapján kezüknél fogva ragasztottunk össze, ezzel jelképezve az összetartozást a csoportban.
A Boldogító jó cselekedetek témája az ünnepvárást segítette. A kézikönyvben található szituációs játékot a nagyobb gyerekekkel játszottuk el, ők már ügyesen megfogalmazták és értették a segítségnyújtás, vígasztalás fontosságát. A gyerekekkel mézeskalácsot készítettünk közösen, amelyet ünnepi műsor keretében átadtunk a közeli idősotthon lakóinak, nagy örömet okozva ezzel az idős embereknek és bennünket is jó érzéssel töltött el az ő örömük.. Célok kitűzése és elérése téma feldolgozásához a Boldogvár meséje c. mesét használtam fel. A mese után beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mi milyen célokat tudnánk itt az oviban megfogalmazni. (pl.próbálok egyedül öltözni, ügyesen megterítem az asztalt, segítek a kisebbeknek) A kitartást a mindennapok során is erősítjük a gyerekekben sok beszélgetéssel, pozitív megerősítéssel, ahol szükséges segítségnyújtással segítjük az adódó nehézségek leküzdését.
A Megküzdési stratégiák a gyerekek számára még főként a játékban elért sikert vagy kudarcot jelentik. Nehézségek persze az élet más területein is vannak, a szüleikkel együtt próbáljuk őket kitartásra, céljaik elérése során fellépő kudarcok leküzdésére buzdítani , sok türelemmel, odafigyeléssel segíteni. Ebben segített a bátorságpróba című játék, melyben kedvenc játékaik eltűntek , majd kaptak egy titokzatos levet, amelyben a plüss állatok kértek segítséget kiszabadításukhoz. Az előírt feladatok teljesítésével elkezdődött az akadályok leküzdése.
Márciusban Apró örömök élvezte során a hétköznapokban rejlő kis örömforrások kerültek előtérbe. Foglalkozásunk a „Hervad a virágom, éled a virágom…”relaxációs gyakorlattal kezdődött, majd Bagdi Bella: Imádok élni dalát hallgattuk meg. A természet tavaszi megújulását figyelve érzékszerveinkre ható szép dolgokról beszélgettünk. Arról is, hogy apró örömeink mindenhol jelen vannak, csak észre kell venni őket, ehhez nélkülözhetetlen érzékszerveink működése. Az öt érzékszervhez kapcsolódó játékokat játszottunk és ezekhez kapcsolódó örömöket fogalmaztunk meg. A Megbocsátást a gyerekek egymás között sokat gyakorolták a segítségünkkel. A konfliktushelyzetek megoldása során mindig meghallgattuk a „sértett feleket”, igyekeztünk megláttatni velük, hogy mennyire rosszul esik társuknak,ha haragszanak rá és a játékban is nagyon hiányoznának egymásnak, ha nem bocsátanának meg. A Tündéri bocsánat című mese meghallgatása után beszélgettünk a gyerekekkel a bocsánatkérésről. Elmesélhették mi volt számukra az a rossz dolog amit tettek, és hogyan kértek emiatt bocsánatot. Több gyerek is megosztotta sérelmeit társával szemben, melyre gyógyír volt egy baráti kézfogás, ölelés.
Májusi témánk a Testmozgás volt. A gyerekeknek nagyon szeretik a mozgásos tevékenységeket, a mozgással kísért dalokat, egyik kedvencük a Ram,sam,sam.. Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie dala is nagy sikert aratott a gyerekek körében. Kedvelt mozgásos játékuk még a „Tűz, víz, repülő” és a „Kacsa, liba”, melyeket többször el is játszottunk. Az utolsó témakör a Fenntartható boldogság volt. Felidéztük a boldogságfoglalkozásokon átélt közös emlékeket, élményeket. Gyermeknap keretében igyekeztünk a gyerekek számára tartalmas tevékenységeket biztosítani. Nagy öröm volt számukra a kutyabemutató, az ugrálóvár és a fagyizás. Az év során a témák feldolgozásakor aktívak, érdeklődőek voltak a gyerekek. Egymáshoz való viszonyuk is sokat változott pozitív irányba, szívesen segítettek egymásnak, a közöttük lévő konfliktusok száma is csökkent. Beszédfegyelmük sokat változott, türelmesebben hallgatták meg egymást. A gyerekek pozitív énképének és önbizalmának alakulásában sokat segítettek a boldogovis foglalkozások. 🙂
A boldogogságóra foglalkozásokat a 2022/2023-as nevelési évben az elmúlt év tapasztalataira alapozva új ötletekkel bővítettem. 1. A hála gyakorlása Az ovikezdést az újra találkozás öröme hatotta át. A hosszú nyári szünet után a gyerekeknek sok élménye, mesélnivalója volt. Ebben a hónapban hálakertet készítettünk, mindenki elmondta, hogy ki miért hálás: a szülők szeretetéért, a jó barátokért. 2. Az optimizmus gyakorlása Tükörjátékot játszottunk, elmondták a gyerekek magukban és társaikban milyen szépet és jót fedeznek fel. Sok pozitív tulajdonságot tudtak felsorolni és azt is, hogy a negatívakon hogyan tudnának változtatni. Az ovis mindennapok során nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy ha hibázunk, kijavíthatjuk és tanulhatunk a hibáinkból! 3. Társas kapcsolatok
Az oviban a gyerekek nagyon sok időt töltenek egymással, kialakulnak a mélyebb barátságok, baráti társaságok. Fontosak egymás számára, hiányolják egymást betegség során. Barátságkarkötőt készítettünk színes fonalból körmönfonással, melyet a barátok egymás csuklójára kötöttek, jelképezve a közöttük lévő összetartozást. 4. Boldogító jócselekedetek
Decemberben a csoportot az ünnepi várakozás hatotta át. Ebben a hónapban sokat készülődtünk, adventkor gyertyát gyújtottunk, vártuk a Mikulást majd betlehemes műsort adtunk elő a többi ovis csoportnak és a szülőknek. A szülőknek és a többi csoportnak apró meglepetéssel is kedveskedtünk. Sokat beszélgettünk arról, hogyan tudunk egymásnak segíteni és számoltuk ki mennyi jócselekedetet vitt véghez. 5.Célok kitűzése és elérése. Ebben a hónapban naptárat készítettünk, amelyekre ráírtam a gyerekek a jövő évi kívánságait, vágyait! Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy év végén elővesszük és megbeszéljük, hogy mi valósult meg a tervekből és mi nem! 6. Megküzdési stratégiák
A témát az Aranykulcs című mese segítségével közelítettük meg. A gyerekeknek nagyon tetszett a mese. A hozzá tartozó kérdések segítségével dolgoztuk fel a történetet. Majd eljátszottuk a hajótörés játékot, melyben szükség volt az egymásra való odafigyelésre, összefogásra.
7. Apró örömök élvezete Beszélgetőkör során a gyerekek elmondták, mi az ami örömet okoz nekik. Lelkesen sorolták: egy kedves szó, egy ölelés, egy kedvenc játék, barátokkal való együttjátszás, valami finomság. Sokat sétáltunk az óvoda körül rácsodálkozva a természetre, a virágzó kertekre. A természet megújulását virágültetéssel ünnepeltük meg az óvodakertben. 8. Megbocsátás
Az óvodai mindennapok során igyekszünk a gyerekeket arra tanítani, hogy türelemmel, szeretettel forduljanak egymáshoz. Bocsássanak meg egymásnak, fogadják el egymást, próbálják meg a konfliktusokat szelíden kezelni. A hónapba a megbocsátás jeleként egy óriási szívet színeztünk ki a gyerekekkel, mely egymás iránti szeretetünket, összetartozásunkat szimbolizálta.
9. Testmozgás A Madarak és Fák napjához kapcsolódva a közeli tóhoz kirándultunk, elemózsiával felszerelkezve. Ott sok mozgásos játékot játszottunk, mellette megfigyeltük az élővilágot is.
A jó idő beköszöntésével egyre több időt töltöttünk a szabadban, az óvoda udvaron és a közeli játszótéren, sokat sétáltunk az óvoda környékén is! 10. Fenntartható boldogság A gyerekek beszélgetés során felsorolták a szívüknek kedves emlékeket, élményeket amelyek az óvodai év során történtek. Boldogságfűzért készítettünk és ölelésláncot indítottunk útjára. Megbeszéltük, hogy év elején tett kívánságainkból mi valósult meg.
A Boldogságóra foglalkozásokat a 2021/2022-es nevelési évben vegyes csoportban tartottam.. Csoportomban a gyerekek többsége jól motiválható, lelkes, így reméltem fogékonyak lesznek majd a boldogságórák derűs és élménygazdag feladataira, játékaira. Az első foglalkozáson középső és nagycsoportos korosztály számára terveztem a feladatokat, mert úgy gondoltam beszoktatós kiscsoportosainknak még több idő kell az óvodába, közösségbe való beilleszkedéshez, először alakuljon ki bennük a biztonságérzet és később majd őket is be tudom vonni a foglalkozásokba.
Nagy izgalommal vártam az első foglalkozás milyen érzéseket vált ki majd a gyerekekből, milyen hatással lesz rájuk. A gyerekekkel egy kis mozgásos játékkal kezdtük a ráhangolódást, amely nagyon tetszett nekik, átmozgatta őket. Nagyon jónak tartom a kézikönyv relaxációs gyakorlatait, amelyeket én is alkalmaztam a foglalkozások elején.
A foglalkozások kezdő énekét többször meghallgattuk már előtte, így a gyerekek velem együtt tudták énekelni. .A témákat mindig beszélgetőkörrel folytattuk, melyek során a gyerekek megnyíltak, őszintén el tudták mondani saját kis nyelvükön az adott témához kapcsolódó érzéseiket. A hozzájuk kapcsolódó mesék és szituációs játékok, a munkafüzet rajzos, színezős feladatai elősegítették egymáshoz való pozitív viszonyuk, empátiás készségük, segítőkészségük fejlődését. A kézikönyvön kívül saját tapasztalataimra építve is találtam ki változatos, játékos feladatokat. Szerettem volna elérni, hogy a kicsit nehezebben motiválható, kevésbé aktív gyerekek is érdeklődőbbek, aktívabbak, kreatívabbak legyenek, nőjön a figyelemkoncentrációjuk. E törekvésemet többé-kevésbé sikerélmény koronázta. Célom volt, hogy a témákat továbbadva s a családokat is bevonjam, ezáltal a szülő-gyermek kapcsolatot is erősítsem.
Sikerült elérnem, hogy a boldogságóra foglalkozások által kevesebb lett a gyerekek közötti konfliktus, önállóbban tudták megoldani egymás között a nézeteltéréseket, gyakrabban tudtak bocsánatot kérni és megbocsátani egymásnak. A kevésbé segítőkész gyerekek is észrevették milyen felemelő érzés jót cselekedni, egymásnak segíteni. A nem építő jellegű baráti kapcsolatok is pozitív irányba kezdtek fordulni. Az örömzene, táncos mókázás a felszabadultságot, a pozitív érzelmeket hívta elő belőlük.
A differenciálás lehetőségét a foglalkozások során a gyermekek egyéni képességeihez, adottságaihoz igazodó feladatokkal, tevékenységekkel terveztem meg, amivel sikerélményt tudtam biztosítani számukra. Mindig az adott kisgyermek erősségeire próbáltam építeni. Kreatív, változatos tevékenységekkel hagytam őket szabadon, egyéni képességeikhez mérten kibontakozni.
Kihívásnak tekintettem, és úgy érzem, hogy sikerült megszerettetnem a gyerekekkel a boldogságóra foglalkozásokat, szívesen és örömmel vettek részt rajta a gyerekek és testi egészségük mellett lelki egészségük is fejlődött.
A gyermekek örömmel vesznek részt minden olyan tevékenységben mely életkoruknak megfelelő elfoglaltságot ismeretet nyújt számukra. Érdeklődőek, fogékonyak, nyitottak minden új tevékenységre.