December havi Boldogság Óránkat a karácsonyi csillagokról, az öreg fenyőkről szóló mesével kezdtük, majd a Jócselekedet-pörgettyűvel a gyerekek pörgettek, és annak megfelelően cselekedtek. Egymásnak kedves szavakat mondtak, vagy elmesélték mikor segítettek társaiknak, kiscsoportosoknak, felnőtteknek. A játék hevében egyre több emlék bújt elő amikor rájöttek, hogyan osztozkodtak, kedveskedtek másokkal.
A pozitív énkép kialakításához apróbb léptekkel tudtunk haladni. Minden gyermeknél a személyes értékekre és a pozitív tulajdonságokra fokuszáltunk, hogy ez is segítséget nyújtson az önbizalom építésében. A Tükörmeditációk során lehetőséget kaptak, hogy tükör előtt hangosan is kimondják ezt, erősítve az önmagunkhoz fűzött kapcsolatot.
A szeretet megélése nélkülözhetetlen mindenkinek, de sokan nem tudják kimutatni ezt az érzést. Az adventi várakozás időszakában sokat beszélgettünk a szeretettről, a családról, barátokról, társakról. Ösztönöztük a gyerekeket, hogy szeretetet adásra és elfogadásra.
Csoportunkban vannak peremhelyzetű gyerekek, ezekben a játékokban is őket helyeztem középpontba, hogy a többiek felfedezhessék az értékeiket.
A szeretetfolyosón bekötött szemmel mentek végig, miközben a társaik simogatva kedves szavakkal terelgették őket
Fuss! Ölelj! játékban karácsonyi zenére mozogtak a gyerekek, amikor a zene elhalkult a legközelebbi társukat ölelték meg, és mondtak kedves szavakat.
Sok Katicásnak van „mágikus cimbora” a zsebében vagy a szekrényében, amit bármikor magával hozhat.

Nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlődésére, a személyes interakciók minőségére, amelyek hatással vannak az életminőségünkre. Sok közös élményt biztosítunk a gyermekek számára, mely erősíti az összetartozás érzését, közben alakulnak az erkölcsi tulajdonságok is, például: az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség. A csoportomba járó, sajátos nevelési igényű gyermekek önállóságának fejlődése lassabb ütemben történik, az önkiszolgáló tevékenységekben, és szinte minden területen sok segítséget igényelnek, ezzel szemben ők is szívesen nyújtanak segítséget a maguk módján, amit támogatunk, és erősítünk bennük.
Az adventi készülődés kapcsán, beszélgetést kezdeményeztem a családról, a szeretetről, az ajándékozásról. Beszélgettünk a családtagokról, és arról, hogy otthon kinek mi a feladata, ki milyen házimunkát szokott végezni, ki szokott segíteni otthon a felnőtteknek. A foglalkozást a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Ezután, Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát hallgattuk meg, melyre táncolni kezdtünk. A gyermekek rendkívül kedvelik a zenét, nagyon szeretnek a zenére mozogni, táncolni. A tánc, a mozgás után kellően elfáradtunk, leültünk a szőnyegre, és elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem, kertje című meséjét. A mesehallgatás után segítettünk Amáliának, kiszíneztük a ruháját. Szituációs játékok segítségével megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés bajba került társainkon segíteni. Beszéltünk a betegség miatt hiányzó társainkról, majd készítettünk számukra gyógyító szivecskéket, melyből a szomorkodó társaink is kaptak. Később, az állatoknak segítettünk a kicsinyét megtalálni, párosító játék során. A témával minden nap foglalkoztunk, például, aki segítséget nyújtott a társainak, az a gyermek kapott egy szívecskét. Az karácsonyi készülődés egy része, a szülőkkel közös, mézeskalácssütéssel zajlott. Az ünnepi készülődés közben, jó volt látni és átérezni, hogy a szülők a gyermekeknek, egymásnak segítséget nyújtottak. Minden közösen készült, jó hangulatban telt a délelőtt és a szülők is részesei lehettek a Boldogságórának.

A 2. számú mellékletben szereplő pörgettyűt használtuk a mindennapok során. A gyerekek számára újdonság volt ez az eszköz, de nagyon kíváncsian fogadták. Minden napra pörgettünk. Ezen kívül jó cselekedet csillagokat gyűjtöttek a karácsonyfára. 13-án búzát vetettünk, népszokásokat elevenítettünk fel a középső csoportosokkal együtt. Közösen elkészítettük ragasztásos technikával a csoport Luca angyalát is.

„Mi lehet fontosabb annál, mint hogy szeressünk és szeretetet kapjunk?”- teszi fel a kérdést Gary Chapman. Az adventi időszakban ez a dobókocka segítette az óvodásaink figyelmét a szeretet nyelvein tartani a játék öröme által. A reggeli beszélgetőkörök alkalmával minden gyerek lehetőséget kapott, hogy dobjon a kockával és a jótetteit örömmel meg is oszthatta csoporttársaival. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy apró jó cselekedeteikkel, mennyi örömöt és mosolyt csalhatnak szüleik arcára. A szülők részéről is sok pozitív visszajelzés érkezett, a gyerek otthoni viselkedéséről: kedves szavak, segítőkézség, apró meglepetések, mások megvigasztalása. Bízok benne, hogy ezek az apró jócselekedetek, valójában apró magok, amelyekből idővel hatalmas fák lesznek.

A jócselekedetek az óvodáskorú gyermekek szintjén olyan cselekedeteket jelentenek, amelyek a mások iránti kedvességet, segítőkészséget és pozitív viselkedést fejezik ki. Az óvodai nevelés során a jócselekedetek fogalmának megismertetése és gyakoroltatása fontos része az érzelmi és társas készségek fejlesztésének.
A karácsonyi időszak kiváló lehetőséget nyújt az óvodás gyermekek számára, hogy a jócselekedetek gyakorlásával erősítsék empátiájukat és közösségi érzésüket. Az alábbi tevékenységek segítettek csoportunknak ebben:
1. Mézeskalács sütés és díszítés:
A közös sütés során a gyermekek megtapasztalhatták az együttműködés örömét, és a süteményekkel megajándékozták családtagjaikat, valamint az óvodai alkalmazottakat.
A tevékenység végén beszélgethettünk a gyermekekkel arról, hogyan érezték magukat a sütés és ajándékozás során, mit tanultak a jócselekedetekről, és hogyan szeretnék ezeket a mindennapokban is gyakorolni.
2. Közös éneklés és versmondás:
Karácsonyi dalok és versek tanulása, amelyek a szeretet és az összetartozás üzenetét közvetítették, erősítve a közösségi élményt.
Ezek a tevékenységek nemcsak a karácsonyi hangulatot hozták közelebb a gyermekekhez, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy megtapasztalják a jócselekedetek örömét és fontosságát a mindennapi életben.