December hónapnak a témája a Társas kapcsolatok volt. Ezt a témát is több tevékenységgel dolgoztuk fel.
Először is a gyerekek elkészítették a saját kis lekicsinyített másukat, amelyet utána úgy helyeztünk el a szekrényen, hogy mindenki olyan társa mellé kerüljön, akit kedvel. A gyerekekkel közösen kitaláltuk, hogy ez ne is egy kör legyen, hanem inkább egy szívecskét formázzunk.
A hónap során feldolgoztuk a Süni irigy lesz című mesét, mely kapóra is jött, mert volt a csoportban egy kis konfrontáció a fiúk között a Dupló miatt, így a meséből át tudtuk vezetni, hogy a játékban is mi a jó, és önzetlen viselkedés.
Következő tevékenységünk pedig az volt, hogy a mese kedvenc elemét rajzolják le. Nagyon sok szép színes rajz készült.
Boldogságóra Alapprogram
A szeretet boldoggá tesz!
Cél: A gyermekek ismerjék meg a jó cselekedeteket, hogy jobb adni, mint kapni, tanulják meg, hogy a segítség adás fontos, szeretettel fordulj feléjük, továbbá azt, hogyha te segítőkész és kedves vagy másokkal, az jó érzéssel tölti el azt aki kapja, .
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Foglalkozás menete:
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel a Simogató üdvözlet jógasort végeztük el a gyerekekkel, mely során ellazultak. A gyakorlat sor után leültünk egymás mellé, majd simogatást adtunk át egymásnak, majd a szeretet és erősségmondókát elmondtuk.
Motiválás: Elmeséltem a három fenyőfa meséjét. A gyermekekkel megbeszéltük, hogy a jó cselekedeteknek mindenki örül.
A mese végén eljátszottuk a gyermekekkel, hogy milyen az, amikor valaki szomorú, és milyen az, amikor boldog, mert örömet szereztünk neki. Az érzelmek eljátszása metakommunikációs eszközökkel.
Beszélgetés: Az adventi koszorú mellett megbeszéltük a gyermekekkel, hogy milyen jó cselekedeteket tudnának felsorolni, ki miben, és hogyan segít otthon, és, hogy mennyire fontos a jó cselekedetekért kapott jutalom (ölelés, simogatás, puszi). Megbeszéltük a gyermekekkel, hogyha segítenek szüleiknek, annál előbb végeznek a munkával, így többet tudnak játszani együtt (Sok kéz, hamar kész.). Együtt takarítottunk az óvodában, így vártuk a Mikulást, Jézuskát!
Nagy szeretetben telt el ez a hónap. Eljátszottuk a szeretetkört, egy gyermek beállt a kör közepére, majd megfogalmaztuk, mit szeretünk benne. Nagy szeretetölelésünk is volt, ahol kifejeztük, mennyire szeretjük egymást.
Jött a Mikulást, akit nagyon vártak a gyerekek, minden nap kihúztuk egy gyermek jelét, aki ajándékot kapott az adventi naptárból, majd jött a Jézuska, amit a szülőkkel együtt ünnepeltünk, műsorral, és közös énekléssel.
Zenehallgatás alkotás közben: Alkotás közben, gyertyás fa karácsonyfa díszt festettünk meghallgatjuk Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát, mellyel ha elkészültek, a zene ritmusára a gyermekek mozoghattak, táncolhattak.
Október hónapban az optimizmussal foglalkoztunk. Először a szót ismertettem meg a gyerekekkel, utána pedig megkértem őket, hogy az optimizmus szóhoz gyűjtünk még pozitív szavakat. Ezután pedig az optimizmus ellentét párját a pesszimizmust is megbeszéltük, és ide is gyűjtöttünk szavakat, majd megbeszéltük, hogy hogy viselkedik egy ember,aki optimista, és hogy,aki pesszimista. Erre el is játszottuk a mosolygós fejekkel a játékot. Nagyon örültem, hogy a csoport nagy része inkább az optimista csoporthoz akart tartozni, és csak három kisgyermek akarta eljátszani a pesszimista, szomorú embert.
Elolvastam a gyerekeknek Tódi törpe történetét, melyből a kedvenc jelenetüket utána le is rajzolták.
Október hónapban próbáltunk minden hónapban reggelente azzal kezdeni, hogy mindenkii pozítiv érzelmet mond.
Szeptember hónapban a Hála témájával foglalkoztunk. Először is megbeszéltük, hogy mit jelent hálásnak lenni, és ki miért hálás. E a tevékenység során megszületett a csoport saját kis hála fája a szekrényen, melyen a gyerekek keze volt a levél, a tenyerébe pedig beírtuk, hogy miért hálás. A hónap során ez a fa mindig telt egy kicsit, ha valakinek új ötletet támadt miért hálás.
Emellett a kolléganő elolvasta a gyerekeknek a Hálafa című mesét, melyet utána meseillusztráció keretén belül a gyerekek szép színes rajzokkal ábrázoltak. Aztán pedig csapatmunka keretén belül Duplóból megépítették az általuk elképzelt hálafát.
Szeptemberben még játszottuk a levéladogatós játékot is, melyet a gyerekek nagyon élveztek, és nagyon figyeltek, hogy a levelek nehogy beérjék egymást az adogatás során.
A decemberi hónap nagyon mozgalmas, meghitt, ünnepi időszak az életünkben. Az adventi várakozás idejében Dóri és Vili maga is mesélt a gyerekeknek a jó cselekedetekről. Többféle jótékonysági gyűjtést is szerveztünk óvoda, városi szinteken is, így a gyerekekkel megbeszéltük, hogy vannak olyan családok, akik sajnos nem tudnak megvásárolni élelmiszereket, csokikat, így ezzel tudunk mi segíteni, hogy ők is örüljenek. A következő célpont a városi kutyamenhely volt, nekik is gyűjtöttünk élelmet. A gyerekeink nagyon érzékenyek, a beszélgetés, a boldogságóra után többen is elmondták otthon, és így a családok is bekapcsolódtak a jó cselekedetek sorába.
Az ajándék készítés, a meglepetés karácsonyi dísz készítése is nagy örömet okozott a gyerekeknek, megbeszéltük, hogy titokban tartjuk, és majd az otthoni karácsonyfára felakaszthatják. A havi ajánlóból a tükör doboz feladatot alkalmaztam, minden gyermek belekukkantott a dobozba, és betartották a szabályt, hogy amíg mindenki bele nem tekint, nem árulják el, mit, illetve KIT láttak a dobozban. Nagyon meglepődtek, de mellette örömmel is töltötte el őket, ahogy saját magukat pillantották meg. Néhány kislány babélőadást szervezett, amit szintén bemutattak a gyerekeknek, saját maguk készítettek síkbábokat, eszközöket, és az ajándékozás volt a témája a történetüknek. Egy kis műsorral kedveskedtünk a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, és a polgármesternek is. Csupa- csupa jó cselekedet, ajándékozás hatotta át a hónapunkat. A családi délelőtt, ahova a szülők nagy érdeklődéssel. és örömmel érkeztek, szintén meghitt, vidám, szeretetteljes volt. Dóri és Vili ezen a délelőttön is megérkeztek, egy mesét hoztak nekünk, a Visszajött a répa címűt, ahol szintén a jó cselekedetek, a szeretet, barátság vonultak végig.
Úgy érzem, ebben a hónapban ismét nagyon sok élményt, pozitív érzést, hangulatot sikerült átadni a csoportnak.
A decemberi hónap nagyon mozgalmas, meghitt, ünnepi időszak az életünkben. Az adventi várakozás idejében Dóri és Vili maga is mesélt a gyerekeknek a jó cselekedetekről. Többféle jótékonysági gyűjtést is szerveztünk óvoda, városi szinteken is, így a gyerekekkel megbeszéltük, hogy vannak olyan családok, akik sajnos nem tudnak megvásárolni élelmiszereket, csokikat, így ezzel tudunk mi segíteni, hogy ők is örüljenek. A következő célpont a városi kutyamenhely volt, nekik is gyűjtöttünk élelmet. A gyerekeink nagyon érzékenyek, a beszélgetés, a boldogságóra után többen is elmondták otthon, és így a családok is bekapcsolódtak a jó cselekedetek sorába.
Az ajándék készítés, a meglepetés karácsonyi dísz készítése is nagy örömet okozott a gyerekeknek, megbeszéltük, hogy titokban tartjuk, és majd az otthoni karácsonyfára felakaszthatják. A havi ajánlóból a tükör doboz feladatot alkalmaztam, minden gyermek belekukkantott a dobozba, és betartották a szabályt, hogy amíg mindenki bele nem tekint, nem árulják el, mit, illetve KIT láttak a dobozban. Nagyon meglepődtek, de mellette örömmel is töltötte el őket, ahogy saját magukat pillantották meg. Néhány kislány babélőadást szervezett, amit szintén bemutattak a gyerekeknek, saját maguk készítettek síkbábokat, eszközöket, és az ajándékozás volt a témája a történetüknek. Egy kis műsorral kedveskedtünk a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, és a polgármesternek is. Csupa- csupa jó cselekedet, ajándékozás hatotta át a hónapunkat. A családi délelőtt, ahova a szülők nagy érdeklődéssel. és örömmel érkeztek, szintén meghitt, vidám, szeretetteljes volt. Dóri és Vili ezen a délelőttön is megérkeztek, egy mesét hoztak nekünk, a Visszajött a répa címűt, ahol szintén a jó cselekedetek, a szeretet, barátság vonultak végig.
Úgy érzem, ebben a hónapban ismét nagyon sok élményt, pozitív érzést, hangulatot sikerült átadni a csoportnak.
A decemberi hónap nagyon mozgalmas, meghitt, ünnepi időszak az életünkben. Az adventi várakozás idejében Dóri és Vili maga is mesélt a gyerekeknek a jó cselekedetekről. Többféle jótékonysági gyűjtést is szerveztünk óvoda, városi szinteken is, így a gyerekekkel megbeszéltük, hogy vannak olyan családok, akik sajnos nem tudnak megvásárolni élelmiszereket, csokikat, így ezzel tudunk mi segíteni, hogy ők is örüljenek. A következő célpont a városi kutyamenhely volt, nekik is gyűjtöttünk élelmet. A gyerekeink nagyon érzékenyek, a beszélgetés, a boldogságóra után többen is elmondták otthon, és így a családok is bekapcsolódtak a jó cselekedetek sorába.
Az ajándék készítés, a meglepetés karácsonyi dísz készítése is nagy örömet okozott a gyerekeknek, megbeszéltük, hogy titokban tartjuk, és majd az otthoni karácsonyfára felakaszthatják. A havi ajánlóból a tükör doboz feladatot alkalmaztam, minden gyermek belekukkantott a dobozba, és betartották a szabályt, hogy amíg mindenki bele nem tekint, nem árulják el, mit, illetve KIT láttak a dobozban. Nagyon meglepődtek, de mellette örömmel is töltötte el őket, ahogy saját magukat pillantották meg. Néhány kislány babélőadást szervezett, amit szintén bemutattak a gyerekeknek, saját maguk készítettek síkbábokat, eszközöket, és az ajándékozás volt a témája a történetüknek. Egy kis műsorral kedveskedtünk a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, és a polgármesternek is. Csupa- csupa jó cselekedet, ajándékozás hatotta át a hónapunkat. A családi délelőtt, ahova a szülők nagy érdeklődéssel. és örömmel érkeztek, szintén meghitt, vidám, szeretetteljes volt. Dóri és Vili ezen a délelőttön is megérkeztek, egy mesét hoztak nekünk, a Visszajött a répa címűt, ahol szintén a jó cselekedetek, a szeretet, barátság vonultak végig.
Úgy érzem, ebben a hónapban ismét nagyon sok élményt, pozitív érzést, hangulatot sikerült átadni a csoportnak.
A decemberi hónap nagyon mozgalmas, meghitt, ünnepi időszak az életünkben. Az adventi várakozás idejében Dóri és Vili maga is mesélt a gyerekeknek a jó cselekedetekről. Többféle jótékonysági gyűjtést is szerveztünk óvoda, városi szinteken is, így a gyerekekkel megbeszéltük, hogy vannak olyan családok, akik sajnos nem tudnak megvásárolni élelmiszereket, csokikat, így ezzel tudunk mi segíteni, hogy ők is örüljenek. A következő célpont a városi kutyamenhely volt, nekik is gyűjtöttünk élelmet. A gyerekeink nagyon érzékenyek, a beszélgetés, a boldogságóra után többen is elmondták otthon, és így a családok is bekapcsolódtak a jó cselekedetek sorába.
Az ajándék készítés, a meglepetés karácsonyi dísz készítése is nagy örömet okozott a gyerekeknek, megbeszéltük, hogy titokban tartjuk, és majd az otthoni karácsonyfára felakaszthatják. A havi ajánlóból a tükör doboz feladatot alkalmaztam, minden gyermek belekukkantott a dobozba, és betartották a szabályt, hogy amíg mindenki bele nem tekint, nem árulják el, mit, illetve KIT láttak a dobozban. Nagyon meglepődtek, de mellette örömmel is töltötte el őket, ahogy saját magukat pillantották meg. Néhány kislány babélőadást szervezett, amit szintén bemutattak a gyerekeknek, saját maguk készítettek síkbábokat, eszközöket, és az ajándékozás volt a témája a történetüknek. Egy kis műsorral kedveskedtünk a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, és a polgármesternek is. Csupa- csupa jó cselekedet, ajándékozás hatotta át a hónapunkat. A családi délelőtt, ahova a szülők nagy érdeklődéssel. és örömmel érkeztek, szintén meghitt, vidám, szeretetteljes volt. Dóri és Vili ezen a délelőttön is megérkeztek, egy mesét hoztak nekünk, a Visszajött a répa címűt, ahol szintén a jó cselekedetek, a szeretet, barátság vonultak végig.
Úgy érzem, ebben a hónapban ismét nagyon sok élményt, pozitív érzést, hangulatot sikerült átadni a csoportnak.
A decemberi hónap nagyon mozgalmas, meghitt, ünnepi időszak az életünkben. Az adventi várakozás idejében Dóri és Vili maga is mesélt a gyerekeknek a jó cselekedetekről. Többféle jótékonysági gyűjtést is szerveztünk óvoda, városi szinteken is, így a gyerekekkel megbeszéltük, hogy vannak olyan családok, akik sajnos nem tudnak megvásárolni élelmiszereket, csokikat, így ezzel tudunk mi segíteni, hogy ők is örüljenek. A következő célpont a városi kutyamenhely volt, nekik is gyűjtöttünk élelmet. A gyerekeink nagyon érzékenyek, a beszélgetés, a boldogságóra után többen is elmondták otthon, és így a családok is bekapcsolódtak a jó cselekedetek sorába.
Az ajándék készítés, a meglepetés karácsonyi dísz készítése is nagy örömet okozott a gyerekeknek, megbeszéltük, hogy titokban tartjuk, és majd az otthoni karácsonyfára felakaszthatják. A havi ajánlóból a tükör doboz feladatot alkalmaztam, minden gyermek belekukkantott a dobozba, és betartották a szabályt, hogy amíg mindenki bele nem tekint, nem árulják el, mit, illetve KIT láttak a dobozban. Nagyon meglepődtek, de mellette örömmel is töltötte el őket, ahogy saját magukat pillantották meg. Néhány kislány babélőadást szervezett, amit szintén bemutattak a gyerekeknek, saját maguk készítettek síkbábokat, eszközöket, és az ajándékozás volt a témája a történetüknek. Egy kis műsorral kedveskedtünk a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, és a polgármesternek is. Csupa- csupa jó cselekedet, ajándékozás hatotta át a hónapunkat. A családi délelőtt, ahova a szülők nagy érdeklődéssel. és örömmel érkeztek, szintén meghitt, vidám, szeretetteljes volt. Dóri és Vili ezen a délelőttön is megérkeztek, egy mesét hoztak nekünk, a Visszajött a répa címűt, ahol szintén a jó cselekedetek, a szeretet, barátság vonultak végig.
Úgy érzem, ebben a hónapban ismét nagyon sok élményt, pozitív érzést, hangulatot sikerült átadni a csoportnak.
Programokban, élményekben és boldogító jó cselekedetekben gazdag hónapot zártunk decemberben. Úgy érzem a decemberi hónapunk volt az első, amikor az egész közösségünk -a szülők, a pedagógusok és az összes kisgyermek az iskolában- részese lehetett valami igazán boldogítónak.
A Boldogságórák időkeretén belül számos program megvalósítására volt lehetőségem az idei évben. A 4. osztályos tanulóimnak lehetősége nyílt – sokuk számára életükben először – részt venni egy karácsonyi fotózáson. Ez egy kedves hobbi fotós barátom nagylelkű felajánlásának köszönhetően valósult meg. Jóízű humorával és érzékenységével terelgette a kissé megszeppent gyerekeket, akik végül szívből jövő mosollyal álltak kamera elé. A fotózással maradandó élményt adhattunk nekik, és nem kisebb örömöt jelentett a képek kiválasztása sem. Minden gyerek több fotó közül választhatta ki a számára legkedvesebbet, amelyeket aztán a karácsonyi szülős-játszóházunk zárásaként adtunk át a szülőknek.
Az intézményünkben hagyományteremtő jelleggel a tavalyi évben valósítottuk meg először a szülős-játszóházat a tagozatunkon, forgó színpad jelleggel. Idén családiasabb légkörben, az osztályban tartottunk egy nagy projekt délutánt, melyen valamennyi szülő részt tudott venni. A gyerekek és szüleik közösen készítettek „mézeskalácsházakat” hullámkartonból és celluxból, majd ezeket együtt díszítették fel.
Úgy vélem, a mai rohanó világban az egyik legértékesebb ajándék, amit adhatunk, az élmény. A mai rohanó, felgyorsult világban óriási kincs, amikor egy szülő megélheti az aktív jelenlét örömét, és a gyermek is megtapasztalhatja, hogy igazán középpontba kerülhet. Láthatja, hogy nem kell mindent tudnia, hiszen anya vagy apa mellette van, és segítenek. Nem titok, hogy ez a délután sok szülő szemébe könnyeket csalt, akárcsak a karácsonyi fotók.
December 1-én egy egész intézményt megmozgató programsorozatot is elindítottam. Ennek keretében a gyerekek minden reggel, az első óra elején, közösen hallgattak karácsonyi meséket az iskola folyosóján. A mesék témái az advent, a jó cselekedetek és a várakozás köré épültek. Érdekességük, hogy minden nap egy-egy tanító néni hangján szólaltak meg. 14 kollégámmal már november végén felvettük az általunk kiválasztott meséket, amelyeket gondosan sorrendbe állítottam mondanivalójuk és aktualitásuk szerint.
A Mesekalendárium névre keresztelt mesehallgatás három héten át minden nap része volt a gyerekek reggeli rutinjának. Az osztályok egy-egy feladatlapot is kaptak, amelyre felírhatták, ki olvasta az adott mesét, valamint – hogy a nagyobb gyerekeknek is kellő motivációt adjunk – versenyt is hirdettünk. A mesék íróját és címét is ki kellett hallaniuk a mesékből. Ezeket aztán a szünet előtti utolsó napon összesítettem és a karácsonyi műsor előtt eredményt hirdettünk. A győztes osztály egy doboz süteményt kapott jutalmul.
A decemberi programsorozat célja az volt, hogy közösségépítő, élménydús tevékenységeket hozzunk létre, amelyek a szülők, pedagógusok és gyerekek számára egyaránt emlékezetesek maradnak. Mindenki megtapasztalhasson valamilyen formában boldogító jó cselekedeteket.
A Mesekalendárium különleges helyet foglalt el ebben a sorozatban. Nemcsak a mesehallgatás örömét hozta vissza a gyerekek életébe, hanem új kapcsolódási lehetőséget is teremtett számukra a pedagógusokkal. A gyerekek találgatásai, hogy ki olvasta az adott mesét, kommunikációra ösztönözték őket, az osztályok pedig közösen dolgozhattak egy-egy apró célért minden reggel.
A Mesekalendárium a pedagógusok kreativitásának is teret adott. Voltak tanítók, akik az első órát minden nap arra szentelték, hogy újrahallgassák a meséket, és különböző formában dolgozzák fel azokat. Többen például illusztrációkat is készítettek egy-egy meséhez. Így a program sokkal gazdagabbá vált, mint pusztán a mesék hallgatása, és igazán értékes élményt nyújtott a gyerekek számára, különösen egy olyan korban, amikor a mesehallgatás egyre ritkább.