Maci csoportunkkal próbáltuk minél játékosabban feldolgozni a célok kitűzése és elérése témakört.
Egy relaxációs gyakorlattal indítottunk :a „Puha meleg,felengedek,meleg vagyok,elolvadok”
mondóka mondogatása alatt a gyermekek mellkasukat két karjukkal átölelték,óvták a meleget,a
végén a kis „jégszobrok” ettől a melegtől elolvadtak. A magyar kultúra napján meghívást kaptunk a gyermekekkel egy táncos programra,melynek kapcsán másnap a csoportban ugyanazt a párkereső játékot el is játszottuk zenére,majd néhány ismert mondókát is elmondtunk.
Hangszereken,fakockákon kaptak lehetőséget egy ismert dal ritmusának lejátszására,amit próbáltak követni a gyermekek. A végére mindenkinek egyszerre sikerült felvenni az ütemet.
Ezután kipróbáltuk azt is,hogy valaki mondott egy rövidebb mondókát vagy kitalált egy rövid
mondatot ,és eltapsolta a ritmusát,a többiek pedig ugyanazt visszatapsolták. Jó érzés volt a
gyermekeknek az,amikor többször is sikerült nekik pontosan visszaadni a ritmust. Akinek elsőre
nem ment,biztattuk,és másodszorra már sokkal ügyesebben ment. A hangosabb-halkabb ,a magas-mély, és a lassú-gyors játékot bábokkal játszottuk. Megbeszéltük,hogy melyik állatbábbal mit jelzünk pl. a gyorsnál a nyuszit,a lassúnál a medvét,a halknál a kisegeret, a hangosnál a medvét,a magasnál a macskát és a mélynél a medvét tartjuk fel. Élvezték,hogy az állatok mély,illetve magas hangját utánozva próbáltak beszélni vagy énekelni,gyorsabban vagy lassabban mondókázni,annak eltapsolni az egyenletes lüktetését.
A medve nap kapcsán többször is elhangzott a mondás:”A türelem rózsát terem”,hiszen egyes
tevékenységekhez,játékokhoz,hogy sikerüljön,eredményes legyen kitartásra,türelemre volt
szükség,így pl. a medvés puzzle kirakóknál. Beszélgettünk arról,hogy nem mindig sikerül minden elsőre,türelmesnek kell lenni,a sok gyakorlás meghozza az eredményt. Fújógyakorlatokat végeztünk a szőnyegen és az asztalnál, pingponglabdát fújtak egymásnak kockákból kirakott útvonalon.
Megnéztük,hogy kinek sikerül messzebbre eljuttatni a labdát,kinek milyen a tüdőkapacitása.
A labda társhoz való átgurítása volt a cél,de ez nemcsak versengésről szólt,hanem az együttjátszás öröméről,a sikerélmény érzéséről is. Ilyen játék volt a nagy méretű színes ejtőernyővel való játék,amit a gyermekek már vártak,hiszen közösségi élményt ad az intenzív együttmozgás, az ejtőernyő együttes fel-le mozgatása,alábújás és a kislabdák gurítása,röptetése. Elértük célunkat,amikor látjuk a gyermekek önfeledt,felszabadult pillanatait,a játék közösségépítő erejét. Játékidőben igyekeztem olyan pályákat kialakítani,melyeken szívesen mennek végig pl. érzékelő ösvény(korongok),lábnyomok. Bármikor bekapcsolódhattak,sikerélmény érte őket, hiszen ha elsőre nem is találtak célba a babzsákkal vagy leléptek a félhenger alakú egyensúlyozó útról, újra próbálkozhattak. A célba dobást követően mindenki elmondhatta mit szeretne megtanulni vagy kipróbálni ,többen szeretnének úszni tudni ,valaki még nem tud biciklizni,volt olyan ,aki motorozni szeretne vagy lovagolni.
A nagycsoportosok pl. olvasni és írni vagy korcsolyázni. Játszottunk „lufifújós” játékot is,ezt már ismerték a gyermekek,mindig megnevetteti őket a lufi kipukkadásának utánzása,amikor egymás kezét elengedve dőlhetnek el a szőnyegen. A maci nap első napján a mackók tésztát ettek,ez az ügyességi játék az egyik kedvenc játékuk a gyermekeknek. A cél a közös játék,a versengés ,buzdítás, drukkolás és az,hogy minél gyorsabban fel tudják tekerni a botokra fonalat(„tésztát),melyik maci gyorsabb, ügyesebb.
A kesztyű című mese meghallgatásával,majd annak dramatizálásával a mese átélésével,a szerep- vállalással,ki melyik állat bőrébe szeretne bújni, az állatokhoz való pozitív viszony,az állatok szeretetére nevelés,a mese tanulságának megértése volt a cél.
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekek párokba szerveződve erdeink ökoszisztémájának rendszerével ismerkedtek. A közös rajzolás alatt megbeszéltük az erdő szintjeit, hol milyen állat bújhat meg, s a növények és állatok fontosságát a saját életünkre vetítve.
„Jobb adni, mint kapni.”
A jó cselekedetek hatása rengeteg területre kiterjed. Óvodánkban mindig is kiemelt szerepet kapnak a jó cselekedetek. Az egész nevelési évünket végigkísérik. A gyermekek akár egy-egy gyűjtőmunka által vagy éppen a mindennapi cselekedeteik által megtapasztalhatják a jó cselekedeteiket. Mi, óvodapedagógusok mindig jutalmazzuk és dicsérjük őket, ezzel is erősítve bennük ennek fontosságát. Ezek fejlesztik a gyerekek önbizalmát, optimizmusságukat, hasznosságukat. Decemberi hónapunk dalává a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című éneket választottuk, amit a mindennapok során énekelgettünk. Feldolgoztuk Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét, ahová segítségül hívtuk Boldog Dórát. Megoldottuk a munkafüzetben található feladatokat. Rengeteg szituációs játékot játszottunk, valamint a tevékenységeket igyekeztünk úgy szervezni, hogy a gyermekek segítségünkre siethessenek már a szervezési feladatokban is.Jóságos manókká váltunk. Minden gyermek lerajzolta a saját jelét egy papír cetlire és beledobta a varázsdobozunkba. Ezt követően mindenki húzott egy cetlit, amin nem a saját jele volt. Amelyik kispajtásának a jelét húzta, annak a gyermeknek ő lett a jóságos manója. Neki a következő napokban jókat kellett cselekednie a kihúzott kispajtással. A gyerekeket többször is figyelmeztettük a játékra. Egyes gyermekeknek sikerült felismerniük a saját jóságos manóját, voltak gyerekek kiknek sajnos nem. A két csoportban közösen díszítettük fel a csoportok fenyőfáit, melyeket saját kézzel készített díszek tettek pompásabbá. Ezen díszeket a fenntarthatóság jegyében, újrahasznosított anyagokból készítettünk, mellyel egy jó cselekedetet hajtottunk végre a bolygónk érdekében. E hónapban Karácsonyi ünnepségre is készültünk óvodásainkkal, mely még inkább meghitté varázsolta az ünnepi készülődést. Versekkel, egyedi szerepekkel valamint ajándékként, minden gyermek saját kezűleg készített ajándékot a szüleiknek. Katica csoportban só-liszt gyurmából készítettek a gyerekek ajándékot, a Csiga-biga csoportba mézeskalácsból kreatívkodtak és lepték meg szüleiket a gyermekek.
A Katica csoportban készítettünk fenyőfát, fonalból, majd kidíszítettük azt. Ezzel a csoporttársak egymást lepték meg. Mindenki választott egy számára kedves kis pajtást, akinek neki ajándékozhatta a fenyőfáját.
A csoportok közösen mézeskalácsot is sütöttek, melyet a város által szervezett adventi várakozásra, jótékony cselekedetként csomagoltunk be, ajánlottunk fel.A hónap motivációs játéka a „Mindennapra egy jó szív” című játék volt. A játék lényege volt, hogy mindennap 1 olyan gyermeket választottunk ki a csoportokból, aki valamilyen jó cselekedetet tett akkor nap, s elnyerte az aznapi jó szívet (piros kartonból kivágott szív). Igyekeztünk minden nap más gyermeket kiválasztani, így mindannyian megtapasztalhatták azt, hogy milyen jó érzés az, ha valami jót tesznek. Óvodánkba együtt vártuk a Mikulást a gyermekekkel, kinek érkezése örömmel töltötte el őket. Az adventi készülődés meghitté alakult mind a két csoportban, minden héten közösen gyújtottuk meg a karácsony közeledését jelképező adventi gyertyát.
Nagy öröm volt számomra, hogy teljes volt az osztálylétszám aznap, amikor a célok kitűzésével és elérésével foglalkoztunk. Meghallgattuk a hónap dalát, ami annyira tetszett nekünk, hogy mondtam a gyerekeknek, táncolhatnak, ha szeretnének. Fel is pattantak, és először mindenki magában táncolt, majd elkezdtek együtt táncolni. A táncolás után elmeséltem Az öreg halász és a nagyravágyó felesége c. mesét. Megbeszéltük, ki milyennek találta a szereplőket. Ezután mindenki elmondta a saját céljait. A munkafüzet alapján rajzoltam mindenkinek 3 halat, abba beleírhatták a céljaikat, kiszínezhették, majd közösen készítettünk egy tengert, amiben a halacskáink úszkálnak. Felragasztottuk az osztály falára. Remélem mindenki eléri a kitűzöt célját!
A január hónap a célok elérése és kitűzése témában zajlik. A január az új év, az újrakezdés időszaka. Átgondoljuk mik a terveink az évre, mit szeretnénk elérni.
A gyerekekkel a boldogvár meséje alapján saját boldogvárat képzeltünk el, majd színeztek ki a hozzá tartozó kulccsal együtt. A mese kapcsán fújógyakorlatot végeztünk, versikét tanultunk.
A témához kapcsolódóan egy akadálypályát építettem a gyerekeknek a csoportszobában, melynek a végén a célbadobás volt a feladat. Amikor a gyerekek a célbadobóhoz értek és nem találtak bele a következőt mondtuk: „legközelebb sikerülni fog!”, ha beletalált örültünk, ujjongtunk. Fontosnak tartottam, hogy minden gyereknek legyen sikerélménye, így legalább egyszer mindenkinek sikerüljön beletalálni a zsámolyba.
Hallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom kezdetű dalát.
A várak elkészítése közben pedig a többi Bagdi Bella dalt. A Szép nap a kedvenc, azt már szinte mindenki énekli.
Ebben a hónapban minden a varázslatokról és az álmokról szólt. Mesefoglalkozás keretében „A varázsecset” című mesét hallgatták meg a gyerekek, majd „Látom a jövőt!” címmel illusztrációt készíthettek saját varázsecsetjükkel a jövőbeli lehető legjobb életükről. A gyerekek nagyon élvezték a feladatot, lelkesen készítették a rajzaikat. Az elkészült alkotások után játékkal zártuk a napot: Add körbe a varázsecsetet! körjátékkal. A közös foglalkozás és a vágyaink elmesélése során a gyerekek még közelebb kerültek egymáshoz ebben a hónapban is.
A január hónap feladata a célkitűzések időszaka!
Elsős gyerekekként nagyon fejlett álmokkal,célokkal rendelkeznek az osztályomba járó gyerekek!
A hónap dalával már igencsak megalapoztuk az álmok megfogalmazását!
Jól sikerült megvalósítani a hónap témáját!Egyre boldogabbak a napjaink!
A témával kapcsolatosan, talán most volt a legnehezebb motiválnom a csoportot. Előzetesen már pályaorientációs napokon sokat beszélgettünk arról, hogy Ki mi szeretne lenni felnőtt korában? Számukra talán azt a leg nehezebb elképzelni, hogy ezeknek a céloknak a kitűzéséhez milyen út is a célravezető. Beszélgettünk rövid távú célokról is, de azt nem sokan választották feladatuknak.
Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola
Minden januárban tervezgetünk, gondolkodunk céljainkon. A gyerekek általuk kitűzött céljaikat ábrázolták a feladatban.
Új év, új tervek, célok, amiket szeretnénk megvalósítani, elérni, s ezekért mindent megteszünk!
Foglalkozásunkat lazító gyakorlattal kezdtük, kifújtuk a fáradt levegőt, beszívtuk az új, friss, éltető, erőt adó levegőt:
-„Ellazulni jaj de jó” -zenés relaxáció (Bagdi Bella zenei CD)
Beszélgetőkörrel folytattuk a szőnyegen ülve, kényelmes testhelyzetben:
-„Mit jelent a cél? Nekem mi a célom? Hogyan érhetem el kitűzött céljaimat?”…stb
Kézműveskedtünk, szív formákat rajzoltunk, vágtunk, bele rajzoltuk céljainkat, s egy közös nagy kartonra ragasztottuk, majd kifüggesztettük a folyosóra, hogy jól látható legyen, és minden nap tudatosíthassuk magunkba céljainkat, amiért minden nap tennünk kell!
Felnőttekhez hasonló módon:) „megbeszélés” formájában, kipróbáltuk a könyvtár olvasótermét, megnéztünk egy rövid kisfilmet „Mi leszek, ha nagy leszek?” – címmel, majd megosztottuk a többiekkel is rajzolt, vágyott célokat, terveket!
Inspiráló zenei anyagunk része volt még: „Van nekem egy álmom..” -címmel :), amit többször meghallgattunk, közösen dudorásztunk.