A három csoportban a céljaink fontosságáról beszélgettem a nagycsoportosokkal. Kinek mit sikerült megvalósítania, pl: 50 -ig számolni, két kerekű biciklivel biciklizni, stb. Utána megbeszéltük, hogy ki mit szeretne még megtanulni, fejleszteni magában. Aztán játszottunk egy kicsit. Mivel a fejlesztő szoba szőnyege színes nagy gombokat ábrázol, így jól jött a játék alapjául. Egy kisebb műanyag vödörbe egy teniszlabda méretű szivacslabdát kellett beledobniuk a gyerekeknek. A távolság a szőnyeg mintázata volt. A gyerekek minden színes gombban két alkalommal próbálkoztak. A többségnek a 3. dobásnál sikerült beledobniuk a labdát a vödörbe. 2 fő gyermeknek az első dobás volt sikeres. Fontos volt, hogy a dobások után a gyerekek magukat és a többieket is megtapsolták. Aztán megbeszéltük az érzéseiket a játékkal kapcsolatban, könnyű vagy nehéz volt, mennyit kellett koncentrálni, milyen technikával dobom a labdát, stb. A gyerekeket megdicsértem, hogy mindenki kitartó volt, senki nem adta fel, ez minden célunk sikeres megvalósításának az alapja. A végén zene hallgatás közben kiszínezték a kivágott hőlégballonokat, űrhajót és egy kék színű rajzlapra ragasztották rá a formákat, a foglalkozás elején megbeszélt céljaikat felhőkbe írtam be.
Boldogságóra Alapprogram
Szorgalmatos Mesekert Óvoda,Bölcsőde és Konyha
A havi foglalkozásunk az Imádok élni c.dal meghallgatásával kezdtük.Sokat beszélgetünk arról,hogy kinek mi okoz örömöt,milyen apró dolgok.Visszanéztük az ovis csoportba feltöltött képeket és elmondhatták,hogyan érezték magukat a kép készítésekor.Nagyon élvezték a tapogatós játékot,majd megbeszéltük az érzékszervek fontosságát is.A feladatlapok színezése után még újra meghallgattuk az Imádok élni c. dalt,amelyre kedvükre mozoghattak.
Ebben a hónapban a megküzdési stratégiák című fejezetet dolgoztuk fel. Beszélgettünk arról, hogy mi mindenért kell megdolgoznunk az életben, mit érhetünk el egy kis kitartással. Mozgásnevelés keretén belül a kötélen átugrás különböző formáját valósítottuk meg, amit a gyerekek nagyon élveztek, hiszen a mozgás a lételemük.
Elmeséltük az „Erdei tisztás” című mesét, melyből igyekeztünk levonni a tanulságot. Családrajzot készítettünk a megküzdés és a végeredmény öröme jegyében, hogy mennyire boldogok tudunk lenni egy-egy küzdelmes nap után a családunk körében.
Ebben a hónapban is izgalmas feladatokban vettünk részt a program által.
Február hónapban több mindennel is meg kellett küzdenünk. Gyerekként, ami sokszor igen nehéznek tűnik az már felnőtt fejjel nagyon könnyű. Viszont mindenki problémája más és más. Ami az egyiknek könnyű a másiknak nehéz, mert emberek vagyunk és nagyon különbözőek. Sokat beszélgettünk az élet ” nagy ” dolgairól és roppant jó volt hallani a tanulóktól, hogy ők mivel küzdenek nap, mint nap. Segítettünk egymásnak biztató szavakkal, cselekedetekkel, hogy mit, hogyan küzdjön le. Szituációs játékokon keresztül figyelték meg a mindennapi problémákat, amikkel meg kell ” birkózniuk „. Jobbnál- jobb szamurájpáncélok születtek, amik segítettek nekik a megküzdésben. Szeretettel küldöm a beszámolómhoz a fotókat!
Konczné Szabó Szilvia
A gyerekek az „Örömkereső nagyítóba” berajzolták a saját örömforrásaikat. „Örömkereső boltot ” nyitottunk ahol öleléssel fizethettünk az örömökért. A foglalkozás végén gyakoroltuk a relaxálást az ” Ellazulni jaj de jó” zenével. A gyerekek nagyon élvezik az általuk „meditálásnak ” hívott relaxációs gyakorlatokat, már sokszor az etika órák elején kérik,hogy „meditálhassanak”.
Pingvinek és jegesmedvék versenyeztek egymással a társasjátékban. A játék végén játékmikrofonnal meginterjúztattam a gyerekeket milyen érzés volt nyerni,illetve veszíteni. Megbeszéltük,hogy az életünkben vannak nyerő döntéseink,de van amikor nem úgy sikerül minden,ahogy mi szeretnénk, és mit tehetünk azért,hogy elérjük a céljainkat.
A gyerekek végigmentek a ” szeretet útján.” A tanulók eldönthették,hogy ölelésre,kézfogásra vagy pacsira van szükségük az osztálytársaiktól. Céulákat húztak az óra végén,amin a gyerekek nevei voltak feltűntetve. Akit kihúztak, annak 1 hétig ők voltak a „védőangyalai”. Segíteniük kellett nekik és kedves gesztusokkal elhalmozni a másikat.
A pozitív szemléletet a Pozitív gyerek vagyok játékhoz kapcsolódó angyalkártyákkal erősítettem meg. Amit kihúztak a gyerekek,azt a mondatot mantráztuk többször is a foglalkozás alatt. „Varázsfényképezőgép” segítségével a gyerekek egymásban megláthatták a pozitív tulajdonságokat, majd le is rajzolták saját magukat optimistán. A pozitív gyerek vagyok c. Bagdi Bella dalra táncoltunk a foglalkozás végén.
A gyerekeknek elbáboztam egy történetet, amiben az állatok kedvetlenek voltak,nem tudták mi okozna nekik örömöt. A gyerekek bekapcsolódtam a mesélésbe és együtt találták ki,hogy melyik állatnak mi az örömforrása. Ezután belenéztek a kistükörbe,aminek a segítségével elmondták,nekik mi okoz jó kedvet, jó érzést az életükben. A foglalkozást az „Ellazulni jaj de jó” című dallal zártuk,aminek a segítségével relaxálni tanultak.
A február hónap hiába rövid mégis nagyon hosszúnak tűnt első osztályban,a félév után nagyon sok munka várt vár ránk.
A gyerekek nagyon fáradtak és ennek a hónapnak a témája nagyon időszerű volt.
A hónap dalával tényleg ellazultunk,őszintén beszéltek a gyerekek félelmeikről,bábatukról,örömükrő.
Utána ezeket a módszereiket le is rajzolták,amelyeket a szivárványunkra fel is ragasztottunk.
Ez egy igazán tanulságos hónap volt számomra is!
