A Boldogságóra program januári témája a célok kitűzése és elérése volt. Ebben a hónapban a tanulókkal arról beszélgettünk, hogy ki mire vágyik, mik a céljaik, és hogyan lehet ezeket elérni. A foglalkozások során egy mesét is feldolgoztunk fel: A Varázsecset c. olvasmányt kínai népmese nyomán. A mese a kitartásról, az igazság szeretetéről és a leleményességről tanít bennünket.
A foglalkozás végére mindenki elkészítette a saját hússzú vagy rövid távú tervét, ami segít bennünket abban, hogy motiváltak maradjunk.
Boldogságóra Alapprogram
Gátéri liget Óvoda és Szociális Szolgáltató
A gyerekeknek elmeséltem az erdei tisztás című mesét, majd beszélgettünk a mesében történtekről, kérdések segítségével. A nagycsoportos korú gyerekek azonnal tudták a kérdésekre a választ. Ezután a 2.sz. mellékletben található „Otthon, édes otthon” feladatait oldottuk meg. Segítettünk, hogy az állatok hazataláljanak az otthonukba. Aki szerette volna, ki is színezhette a mese szereplőit.
A hónap feladatai közül a Nutella világnapja alkalmából üvegeket terveztünk a 2. osztályosokkal. Ezt a napot ők találták meg a naptár segítségével, és mivel mindannyiuk közös nagy kedvence hihetetlen lelkesedéssel vágtak bele a tervezésbe. Természetesen a feladatok közül is választottunk és megterveztük a saját hősi szamuráj páncélunkat. Miközben megismerkedtek A Varázsecset című kínai népmesével is.
Mozgalmas hónapunk volt. Rengeteg programon vettünk részt: – Csokit gyűjtöttünk az árváknak. -Adventi műsorokkal kedveskedtünk az iskolánknak. -Adventi kihíváson vettünk részt napi szinten. -Karácsonyi műsorral leptük meg a nyugdíjasokat. -Városi karácsonyi műsorban szerepeltünk. -Adventi vásárt rendeztünk. -Játszóházban vettünk részt. -Ovisokat vártunk Télapó műsorral. – Megajándékoztuk egymást. A tea világnapja alkalmából kézműveskedtünk– BOLDOGOK VOLTUNK!!!!!
Ebben a hónapban az alsósok és a felsősök közösen alkottak. Minden gyermek a csokira szavazott. Először megterveztük a plakátot, majd megkértük az édesanyákat, nagymamákat, hogy süssenek valami nagyon-nagyon csokis finomságot. Január 27-én délután minden osztály a saját asztalánál árulta a sütiket. A programon sok látogató vett részt, mely jó hangulatban telt. A befolyt összeg osztálykirándulásra lesz fordítva. Ezen kívül a hóemberek világnapja alkalmából hóembereket készítettünk, melyekkel tantermünk ablakait díszítettük.
A megküzdési stratégiák megismerésével, gyakorlásával a gyermekek reális önértékelése tovább erősödjön és minél sikeresebb egyéni folyamatokat tudjanak eleinte segítséggel, majd a későbbiekben egyre önálóbban működtetni.
A megküzdési stratégiák játékos módszerekkel történő bevezetésével az volt a célom, hogy azok az érzelmek erősödjenek a gyermekekben, amelyekkel az önértékelésük, az önmaguk felvállalásával egyre sikeresebb megoldási javaslattal tudnak majd előállni: önmaguk számára. Miközben társas kapcsolataik is tovább erősödnek, az által pl. hogy – szükség esetén – mernek egymástól segítséget, mert tudják, hogy mindez nem minősül „gyengeségnek”. A bizalom kérdésköre (erkölcsi kategóriák mentén történőfejlesztés).
A foglalkozást, mint mindig, spontán, a játék tevékenységből indítottam. A relaxációs gyakorlatok után, Bagdi Bella: „Szép nap …”A Szorgalmas és a rest lány c mese bemutatásával kezdeményeztem, majd e mese segítségül hívásával a mese hősei által választott különböző stratégiákról közösen beszélgettünk, így azok „sikerességéről” is.
Ez után egy stratégiai játék megtanulásával és többszöri gyakorlása következett.
A játék neve: „Nyissz-nyassz”- amely a „kő-papír-olló” – játék egyik verziója. Ebben a játékban a 2 csapatnak közösen kell stratégiát állítani, együtt kell gondolkodni, egymást meggyőzni, a választott stratégiát indokolni, elfogadtatni, vagy éppen lemondani a választott egyéni stratégiáról, ha a közösség érdeke azt kívánja.
A tevékenységet egy összegzéssel zártuk, ahol azt kértem, hogy mondják el a gyermekek röviden, hogy miért volt számukra érdekes ez a boldogságóra, majd lezárásként meghallgattuk Bagdi Bella: „Világomban …” című dalát.
Közös és egyéni célokat tűztünk ki január hónapban.
A közös célok kijelölése során a gyerekek lelkesen javasoltak jó szokásokat, melyeket mosolygós arcokkal jelöltük a csoporttáblán. Ez a vizuális megerősítés segítette a szokások tudatosítását és fenntartását.
A nagycsoportosokkal a cipőkötés megtanulását, a középsősökkel a cipőfűzés gyakorlását tűztük ki célul. A gyermekek egymásnak is segítettek, ami erősítette a csoportkohéziót.
A februári témát (megküzdési stratégiák) két tanítási órában dolgoztuk fel. Mivel ez a téma sem egyszerű ennél a korosztálynál, inkább a pozitív megerősítésre, támogatásra helyeztem a hangsúlyt. Az első foglalkozást a „Lemegy a nap, lankad a kar, a testem pihenni akar” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Megbeszéltük az elmélet hátteret, összegyűjtöttünk olyan motiváló mondatokat, amiket a tabló készítésénél majd fel tudunk használni. Nagyon jó gondolatokat fogalmaztak meg: „Hiszek benned!”, „Sikerülni fog!”, „Pihend ki a rossz gondolatokat!”, „Segítsek valamiben?” stb. Ezután a színezés következett, közben meghallgattuk a korábbi hónapok dalait. Ezeknek a szövegét már jól ismerik, közösen énekeltek. A színező témájának azért választottam a szuperhősöket, mert ezek a figurák igazán közel állnak hozzájuk, szeretik őket. Az első foglalkozást a hónap dalával fejeztük be, ami egy hosszabb meditáció volt. Úgy vettem észre, hogy a rövidebb óra végi meditációt jobban szeretik, és olyan zenét szívesebben hallgatnak, amire táncolni is tudnak.
A második óra elején „Nyugtató, lecsendesítő, békéltető” gyakorlatot végeztük el. Ezután következett a mesehallgatás: Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi karácsonya mesekönyvéből a Mimi farsangja című mesét olvastam fel nekik. A történet kapcsolódik a hónap témájához és a februári, farsangi ünnepkörhöz is. Mesélés után megbeszéltük a mese tanulságát. Majd folytatták a színezést, aki végzett a korábbi dalokra táncolt, énekelt. Segítettem nekik a figurákra felírni a megfogalmazott mondataikat, kivágtuk a figurákat, elkészítettük a tablót. Óra végén megbeszéltük, hogy milyen gondolatokkal lettek gazdagabbak. A foglalkozást egy rövidebb meditációval zártuk.
Az 5. osztályban a hónap témájának – a megküzdési stratégiák – feldolgozását ráhangoló beszélgetéssel kezdtük. Tisztáztuk, milyen kihívásokkal, problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal kell szembenézniük manapság. Ezt követően csoportmunkában dolgozták fel, gyűjtötték össze, hogyan próbálják ezeket kezelni, megoldani. Végül gondolattérkép segítségével összesítettek a csoportok.
Elgondolásomat a mackó hétből indítottam, mely beárnyékolta az önfeledt farsangi készülődést is, ami szintén a maciról és az állatokról szólt. A 3 medve című mesejelenet bábjelenetén keresztül érzékelték a gyerekek a megfutamodás, a menekülés érzését, ahol Mitsutka elszalad és nem néz szembe a felelősséggel, az egymással történő megegyezéssel. Beszélgetéseink kapcsán felerősödött a gyerekekben a” a bevállalom; meg tudom csinálni, képes vagyok rá, újra próbálom” gondolat, ami a különböző feladatok önként és szabadon történő vállalásában teljesedett ki, serkentve őket a nehezebb feladatok teljesítésére is. Több nagycsoportos gyermekkel rajzoltunk meseillusztrációt az iskolai rajzversenyre, ahol különdíjat kapott az egyik kislányunk. Sőt mesemondóversenyre is beneveztünk, ahol kissé félénken, de megpróbálva méltón helyt álltak. Tudatosan hívtam elő „Boldog Dórát” és „Manó Marcit”, akik minden egyes jól megoldott feladat után medvetappancs lábnyomokat adtak azoknak, akik vállalták a kihívásokat. A kihívások megtétele végén minden ügyes manós gyerek egy mackó emblémával tért haza, bizonyítva, hogy teljesítette a kitűzött célt.
A medvék keresése, ijesztgetése, vadászata, kiszabadítása; almából macifej alkotása, mézkóstolás-mind egy-egy önálló megoldandó feladattá vált, de „Boldog Dórához” való képzeletbeli utazásunk a medvebarlang szájához, a dinók völgyébe izgalmas próbatételnek bizonyult, ahol a jelképrendszer segítségével történő útkeresés és annak megoldásai komoly kihívás volt a gyerekek számára. A dinó nevek kitalálását, kimondását; énekes feladatok, macietetés-mézzel-képkártyák; „macitáncoltató”-mozgásos játék utánzását, új eszközzel történő festést, az izgalmas társasjátékokat és állathangok imitálását még a kicsik is örömmel végezték.
A hét élményei közül azt értékeltem a legjobban, hogy a csoportom együtt, egymásért küzdött, együtt gondolkodott, így segítve egymást, és a fegyelmezési problémák is háttérbe szorultak.