– Ajándékozzuk meg egymást mosollyal, öleléssel!
– Drámajátékok: Pingvincsalád, Pingvintojás költetése„ pingvingyerek” születése”.
– Mondókázás közösen: „Nini, ott egy pingvincsapat!/A víz felé to-tyo-rog-nak…/Elöl megy a nagy öreg, majd a pingvingyerekek.” -totyogunk mint a pingvinek, figyelünk egymásra, betartjuk a sort
– Ráhangolódás a mesére: Mesemécses, meseszőnyeg, mondóka: Mese, mese, meseerdő
– Mese: Jill Tomlinson: A pingvin, aki mindent tudni akart
– Feedback: Melyik madárról szól a mese? Hol élnek? Ki lennél a mesében?, Te mit kérdeznél anyától, apától?
– Audíció: Kaláka együttes: Pingvindal- Pingvinek tánca
– Tapasztalatok: A téli szünet után örülnek egymásnak, aktívak a közös játékokban. Különösen boldogok, hogy hó van és lehet a szabadban téli játékokat, örömöket megélni. A célba dobást még gyakorolnunk kell, de többszöri próbálkozás után mindannyian célba találtunk. A sikerélmény feldobta a gyerekeket. Nehézséget okozott a kiscsoportosoknál a kívánság szóbeli megfogalmazása. Szabadon majdnem mindenki konkrét vágyat, álmot kért: egy mancsőrjáratos autót, egy pónilovat, egy csillogó blúzot, egy virágot anyának. Mihelyt rávezettem, hogy a pingvin azt kívánja, hogy legyen olyan erős és nagy mint a szülei. Én pedig szeretném, hogyha a gyerekek jól játszanának, nem verekednének és árulkodnának. A gyerekek is törekedtek óhajaik kifejezni: Menjünk el a pingvinekhez és vigyünk nekik szívet!, Tudjak anyával és apával szánkózni. Nézzünk bábelőadást!, Táncoljuk el a pingvintáncot!
Az elkövetkezendőkben reflektálunk a közös „ovis” fogadalmainkra.
Boldogságóra Alapprogram
1. Érzelmi ráhangolás: Drámajátékok: Mosolydobás, szívrajzolás, baráti kézszorítás (közösen megbeszélt, megalkotott csoportbeli köszöntési forma)
2. Mondókázás: Ha-ha-ha, havazik, Aki fázik, vacogjon
3. Ének: Hóembernek se keze, se lába (Gryllus)
4. Drámajátékok: Kicsi-nagy hóember, pocakos-elolvadt hóember, boldog-szomorú , haragos-barátságos hóember
5. Nyelvi játék: Dobj célba a hógolyóddal és kívánj valamit!(pl. A hóember azt kívánja, hogy legyen hó ,hideg és a gyerekek építsenek társakat neki. Én azt kívánom, hogy fogadjanak szót a gyerekek, legyünk jók!) Te mit kívánsz? Gyerekek válaszai: egy piros pónit, egy rendőrautót stb.
6. Mímes-mozgásos játék: Gyúrjunk hógolyót papírból! Hógolyócsata
7. Relaxációs gyakorlat: Zene : Tél (Vivaldi), csukott szemmel álmodunk, teljesülnek a kívánságaink
8. Festés: Hóember
Interaktív mese: -Mese a karácsonyi csillagokkal és az öreg fenyőkről
*Bevezető:-Utánozzák a fenyőt és a csillagot
( „Legyél csillag/fenyőfa !”)
– Figyelemfejlesztő játék: Fenyő-csillag
*A mese bemutatása: -gyertyagyújtás (csillagtartós gyertyatartó)
-kérdés- felelet :-Mit érezhetett a csillag?
( „félt, bizonytalan volt, szomorú ,sírt…”)
-drámajáték: -A fenyő és a csillag ( párt alkotva beszélgettek, eljátszották az eddig hallottakat)
Közösen fejeztük be a mesét, eljátszottuk jutalomként a” hullócsillagokat „és egyet meg is tarthattak.
Befejezésként a gyerekek lerajzolták a fenyőfát és a tetejére fényes csillagot ragasztottak.
A februári hónap a megküzdési stratégiák hónapja, és ahhoz, hogy egy újabb lépcsőfokot léphessünk ,bizony teljesíteni kell néhány fontos feladatot. A Bogyó és Babóca csoport vendégségbe hívta a Masómaci csoportot, mert úgy gondoltuk, együtt erősebbek vagyunk. Hiszen segítenünk kell a kis pingvineknek, meg kell küzdenünk a rossz kedv és a jégtábák ellen és nem utolsó sorban teljesíteni kell a ritmuspad feladatát is. Miután megérkeztek a vendégeink közösen bemelegítettünk néhány járás gyakorlattal, ahol kis totyogós pingvinné majd felnőtt pingvinné váltak a gyerekek, ezt követően pedig jegesmedve szerepbe bújtak, eközben a hónap dalát hallgattuk meg és énekeltük közösen. A relaxáló bemelegítést követően a Pingvin és a fóka című mesével készültem , melyet egy Sarkvidéki makett és síkbábok segítségével meséltem el. A mese interaktív volt, a gyerekek segítettek a szereplőknek. A történet végén megbeszéltük a főhősök tulajdonságait. Beszéltünk arról,hogy melyik szereplőnek mivel kellett megküzdenie. A gyerekek is elmondhatták azt a problémát ami miatt rossz kedvük van ,amivel megkell küzdeniük. Ügyesen elmondták, hogyan lehetne jobb kedvük. Ehhez a játékhoz mosolygós és szomorú arcokat használtam fel. A jó hangulat fokozásaként megküzdöttünk a jégtáblákkal méghozzá a ragadj össze c. játékkal. A játék célja, hogy amikor megáll a zene a gyerekek párt válasszanak és mozdulatlanul álljanak egy-egy jégtáblán. Élvezettel játszották újra és újra. Majd a ritmus pad segítségével a zene lüktetését üthettük/dobolhattuk el. A nap zárásaként egy mozidélelőttöt tartottunk, ahol a Táncoló talpak c. mesét vetítettük le a gyerekeknek. A mese éppen a megküzdési stratégiák jó példája. Számomra és a gyermekek számára is tanulságos volt. Azt gondolom, hogy fontos már óvodás korban megtanulják, hogyan is küzdhetnek meg egy- egy problémával, vagy hogyan kérhetnek segítséget.
A nap fénypontjaként pattogatott kukoricát és szörpöt készített a dadus nénink a gyermekek számára. A Boldogságóra foglalkozása alatt segítsegemre volt a Masómaci csoport óvodapedagógusa, ezáltal egy csodálatos napot tudhatunk magunk mögött.
Már gyermekként is nagyon sok mindennel kell ,,megküzdeni”. Nekünk felnőtteknek ugyan nem tűnik nehéznek egy-egy dolog de a gyermekeknek az igen is nagy és nehéz. Nap mint nap nagyon sok nehézségekbe ütköznek a gyerekek. Mi itt a Tulipán csoportos óvónők próbáljuk őket önállóságra nevelni, ezáltal mindennap találkoznak egy-egy olyan helyzettel amivel meg kell küzdeni pl.: egyedül megkenni a kenyeret, egyedül önteni teát, egyedül bekötni a cipőfűzőt. A gyermekek nem ijednek meg ezektől a feladatoktól, hiszen önállóságra, kitartásra neveljük őket. Ha nem tudnak valamit mindig próbálkozni kell, ha mégsem sikerül nincsenek egyedül mernek segítséget kérni és társaik vagy mi felnőttek segítünk nekik. Nagyon szépen megtanulták már itt a gyerekek, így nagyon kevés csalódás éri őket. Megtanulták, hogy mindig igyekezniük kell megoldani a problémát és nem feladni. Biztatjuk, dicsérjük őket ami ösztönzően hat rájuk.
A témát a gyerekeknek a „vak kígyó” nevű játékkal vezettük be. Majd megkérdeztük tőlük, hogyan érezték magukat a játékot követően. Ki segített nekik abban, hogy biztonságban célba érjenek? Ezt követően egy mesét hallgattak meg, itt megbeszéltünk a mese szereplőit, tartalmát majd azt, hogy milyen párhuzamot találnak a mesében és a játékban. A bizalom és a segítség kérés. Ezután kifejtettük, hogy kiktől kérhetnek segítséget ha elakadnak valamiben, otthon vagy az iskolában. Végül arról beszéltünk, hogy milyen érzelmeket ismernek legyen az pozitív vagy negatív és ezeknek az érzelmeknek a megélése milyen testi tünetekkel párosulhatnak. És ezeknek a negatív érzéseknek a tapasztalásakor forduljanak segítségért, hogy helyesen tudják kezelni.
A foglalkozást az Irka-firka nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk a hónaphoz tartozó dalt, Bagdi Bellától, amely az Ellazulni jaj de jó! címet viseli.
Ezt követően az Aranykulcs című mese feldolgozása következett.
A munkafüzetből, pedig a 47. oldalról színeket párosítottunk érzelmekkel.
A gyerekek többsége ugyanazon helyen színezte az emberalakot érzelmenként, ami nagyon meglepett. Kérdéseimre feltűnően érett magyarázatot adva.
A munkafüzet azon feladatát is elkészítettük, ahová a gyerekek azt rajzolták le, hogy hol érzik magukat a legnagyobb biztonságban, itt is körülbelül egyforma gondolatmenet után, egyforma rajzok születtek.
Az órát egy rövid kis kártyázással zártuk, a Szívmanó kártyajátékkal.
A foglalkozást a „Napimádás” nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát.
A gyerekek a dal meghallgatása után sok érzelemről számoltak be a maguk szegényes szókincsével. Különleges, bensőséges hangulat lett úrrá a tanterembe.
Majd a mesefeldolgozás (Boldogvár meséje) folyamán lassan eljutottunk a saját célunk meghatározásáig, ami: minden gyerek tanév végére jobban tudjon olvasni.
Ehhez készítettünk mindenkinek a saját ízlésének megfelelő könyvjelzőt, amit az olvasókönyvbe tettünk.
Majd készítettünk egy színezőt amelyen egymást fogják a gyerekek a kezüket és körben állnak,ezzel is szimbolizálva a közösségünk egységét.
Óra zárásaként pedig elénekeltük a Pozitív gyerek vagyok című dalt többször is.
A gyerekek havi feladata az volt, hogy álmodják meg, milyen lenne álmaik városa 2050-ben. A városnak nevet kellett adni, le kellett írni, hogy milyen, készíteni kellett róla egy képet vagy térképet, valamint egy plakátot hozzá. Az utolsó órán mindenki bemutatta a elkészült műveket a többieknek.
Lehetett párban vagy egyedül dolgozni. A feladatra 3 tanóra volt engedélyezve, és az utolsó fél órában meghallgattuk és megtekintettük a városok bemutatóját.
Az idei hónapba a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Az életben nagyon sokszor jönnek problémák amiken át kell lendülni, túl kell lépni, legyen szó a magánéletről vagy az iskolai problémákról. Sorra vettünk néhány adódó dolgot hogy ezeken hogyan lehet változtatni vagy túllépni, és hogy a jövőben hogyan kezeljük ezeket.