Örülünk, hogy részt vehettünk ebben a csodás kezdeményezésben.
Váltsuk valóra együtt a meséket !

A gyerekek megfogalmazták érzéseiket, s azokat a jó cselekedeteket, amelyeket végeztek az elmúlt napokban.Csak egy pár példa a sok közül:
– Segítettem társamnak megtalálni a játékát.
– Segítettem a dajka néninek virágot öntözni!
– Megvigasztaltam egy kislányt aki sírt a bokorban!
– Könyveket gyűjtöttünk gyermekeknek.
– Szép könyvjelzőket készítettünk…
A foglalkozást relaxációval kezdtük, majd egy kis beszélgetést követően mesét hallgattak a gyermekek. Elmondták mi a szép a jó cselekedetben, s volt aki azt mondta, ha hazamegy meglepetést okoz a szüleinek. Csodálatos dolog látni egy kisgyermek arcát, amikor azon tűnődik, hogy tehetne jót. A szívecske körbejárt és mindenki mondott egy kedves szót a társának. A jó hangulatunkat közös tánc, móka és kacagás fokozta. A tevékenység végén a gyermekek lerajzolták a témával kapcsolatos érzéseiket. Ha a gyermek mosolyog, a pedagógus lelke az égig száll… mint a madár az égen, a boldogság szárnyra kel.

Előzetes tevékenység: megünnepeljük az adventet, városi szinten is, hiszen az óvodai csoportom abban a szerencsés helyzetben van, hogy egészen tág nézőpontból válhatnak az ünnep részesévé a gyerekek. Már hagyománnyá vált, a városban adventi házikót állítanak, ahová nyitogatni mehetnek a gyermekek a Főtérre. Itt felajánlásokból ajándékokat kapnak a gyerekek, ekkor megtekintettük a város adventi koszorúját, a város fenyőfáját, a korcsolya pályát és a Betlehemet is. Ezt követően le rajzolták a gyermekek, ki milyen jó cselekedetet tett, rajzoltak ajándékot szüleiknek, megjelent az anyai szeretet, a természet szeretete és maga a család tisztelete, önmaga szeretetét is ábrázolta egy kislány. Hosszasan mesélhettek ezekről a rajzokról. Hókristályokat vágtunk ki, be is számoztuk, összesen 24 darabot, lelamináltuk és hurkapálcára ragasztottuk, majd gyurmából talpat készítettünk neki és kiállítottuk a terem egyik fő helyére, ez lett a mi kalendáriumunk, hiszen a jó cselekedtek is beragyogják az életünket, mint a friss havon megcsillanó napsütés. Ezt követően, mindennap különös figyelmet szenteltünk annak, hogy ki miért érzi magát jónak, hogyan tett jót a közösségért. Így sokkal figyelmesebbek lettek egymással a gyermekek. A jó cselekedetek rajzaiból kiállítást szerveztünk a szülőknek, amelyet a karácsonyi ünnepség után tekinthettek meg, így a szülőket is be tudtuk vonni ebbe a témába.

„… Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán fontos az a szemnek láthatatlan..” (A kis herceg)
Az adventi időszakban sokat beszélgetünk a gyermekekkel a szeretetről, a háláról, az ünnepvárás kapcsán arról, hogy hogyan szerezhetünk másoknak örömet. Nem csak a tárgyak hanem a jócselekedetek is örömforrások. A gyermekekkel fenyőágakból karácsonyfát készítettünk és munkáikkal díszítettük, amit majd hazavisznek szüleiknek. Tevékenykedés közben karácsonyi dalokat énekelgettünk és beszélgettünk arról, hogy kinek, milyen jócselekedetei voltak és miket tervez a jövőben. Számunkra is öröm ha egy másik embert boldognak látunk. A tevékenykedésünk végén megcsodáltuk az elkészült „művet” ez volt a boldogító jócselekedetünk.

A gyerekek angyalkákat készítettek amit a szeretetnapi ünnepségünk végén ajándékként adnak majd át a szülőknek. A saját készítésű ajándékkal örömöt szereznek a szüleiknek.