A segítségnyújtas és a másikon való segítség kiemelt szerepet kapott csoportunkban. Boldogságunkat ,,elégedettségunket fokozta a jó cselekedetek halmaza.
Sokat beszélgettünk a gyerekekkel közösen mi számít jó cselekedetnek, amivel nő önbizalmunk, mosolyt csalnak a másik gyerek arcára.Jobb adni, mint kapni, címmel kis mesét kerekitettunk spontán módon a gyerekekkel dramatizalas kapcsán.
Boldogító jó cselekedetek
A gyerekekkel egészséges finomságot készítettünk, amivel a többi csoportot is vendégül láttuk.
Résztvettünk a cipősdoboz akcióban is.
Decemberben a boldogító jó cselekedetek kerültek a középpontba. Az óvodában készültek a szebbnél szebb könyvjelzők, igyekeztünk örömet okozni társainknak, illetve segíteni a kismadaraknak. Madárbarát óvodaként ez egyébként is szívügyünk. A relaxáció, A szívem kertje c. mese, és természetesen hónap dala sem maradhatott el.
Ez a téma azok közé tartozik ami óvodai csoportban könnyen feldolgozható.
A decemberi jó cselekedeteink az advent, a karácsony ünnepköréhez kapcsolódtak. Az autista csoportban minden évben hangsúlyos a készülődés, várakozás az ünnepre, ez a tevékenységeinkben is meglátszik. A reggeli köszönésünknek a relaxáció utáni része a naptár jelölése is, így minden nap szóba kerültek az előre berajzolt adventi gyertyagyújtások, Télapó, és karácsonyi napok is. Ezzel érzelmileg is hangolódtunk az ünnepekre, a gyerekek boldogan nevezték meg a kiemelt napokat, várták az eseményeket. Előre megterveztük a saját készülődésünket is, pl. berajzoltuk a naptárba, mikor sütünk mézeskalácsot. A kézimunka tevékenysége alatt megneveztük, hogy melyik ajándékot kinek készítjük, megerősítettük, hogy ajándékot adni és kapni is jó érzés, mindenki örül, mi annak, hogy készítünk valami meglepetést, és anya meg apa is nagyon fog örülni ennek. A saját készítésű egyszerű kézműves ajándékokat a gyerekekkel együtt becsomagoltuk, és utolsó tanítási napon kikészítettük, hogy mindenki hazavihesse a családjának. A hazára szánt kis ajándékcsomagok mellett a gyerekek számára is volt meglepetés, a kirakós játékokkal azóta is szívesen játszanak.
Az állatok számára gyűjtöttünk takarókat, kutyakaját és eljuttattuk az állat menhelyre.
Osztályunk meglepetéssel készült a két község óvodásainak és az alsós iskolatársainknak. Mesejáték előadásával kedveskedtünk a kicsiknek.
Ez a hónap az örömteli várakozás hónapja. Mindemellett sokat beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit lehet adni ajándékba szüleinknek, testvéreinknek, barátainknak, csoporttársainknak. Nem kellett sok rávezetés és a gyerekek maguk jöttek rá, hogy az igazi ajándék, az nem boltban vásárolt, nem kerül sok pénzbe és nem a fényes szupermarketek polcain található. Készítettünk a gyerekekkel egy fenyőfát, amit csupa piros szívecskével díszítettünk. Minden szívecske egy gyereké volt. Ha valami jót tettek aznap, akkor egy csillogó „sziporkát” ragaszthattak a saját szívecskéjükbe. / ez egy fényes kis csillagocska volt / Mire eljött a karácsony, csak úgy ragyogtak a kis szívecskék annyi jót tettek egymással. A legjobb az volt, hogy egy idő után már elfelejtették a kis sziporkákat, s csak azért tettek jót egymással, vagy segítettek egymásnak, mert örültek annak, hogy adni tudtak valamit, amit nem pénzért vásároltak, és nem kellett érte boltba menni. Megértették, hogy ADNI ÖRÖM! A várakozás hónapját egy közös adventi gyertyagyújtással fejeztük be, melyre meghívtuk a szülőket is. Láttuk arcukon a meghatottságot, mikor elmeséltük a szívecskék történetét. Nagyon szép élmény volt!!
