Második éve tartok saját ovis csoportomban boldogságórákat .A „jó cselekedetek” , mint fogalom, és annak használata szervesen beépül a hétköznapjainkba is. A téma feldolgozása , így most az adventi időszakban igazán élvezetes és esemény dús volt. Nagyon sokat beszélgettünk arról, ki mivel, hogyan tehet jót a másokkal, ki mikor érezte azt , hogy vele jót tettek; és mit éreztek olyankor ? Szívesen veszem elő ehhez a témához a Holle Anyó meséjét, amely igazán jó példáját mutatja a jó cselekedeteknek.
A gyermekek átérzik az „adni jó” lényegét. Nagy lelkesedés, aktivitás jellemezte az adventi készülődésünket: izgatottan készültek a Mikulás váró sütik , a szeretet ajándékok a családtagoknak és izgatottan készültünk a szeretet vendégségünkre is, ahol a szülőket , családokat láttuk vendégül.

Az adventi időszak nagyon jó alkalom a jó cselekedetek gyakorlására. Boldogságóránkon sokat beszélgettünk arról, hogy mik azok a jócselekedetek, mit jelent az, hogy jót tenni valakivel? Mindenki elmesélte mi jót tett aznap, vagy előző nap. Aki nem tudott semmit mondani, annak a gyerekekkel közösen segítettünk. Büszkén mesélték élményeiket, milyen kedves, figyelmes dolgot tettek otthon vagy mivel okoztak örömet valakinek. pl.: „Segítettem anyának megteríteni, főzni, mosogatni, kivinni a szemetet, kihúzni a kukát, elpakoltam a játékaimat”. Karácsony közeledtével szép karácsonyi girlandot készítettünk a gyerekekkel, amelyeket oda ajándékoztunk két gyerekek által választott csoportnak. Ez jó érzéssel és büszkeséggel töltötte el a gyerekeket. Egész héten törekedtünk arra, hogy sok kedves, figyelmes dolgot cselekedjünk egymással. A gyerekek ajándékokat készítettek szüleiknek, egymásnak és nekünk is. Élménydús hetünk volt. A tevékenységek és beszélgetések segítségével igyekeztünk megalapozni a gyermekekben, hogy a jócselekedetek, a segítségnyújtás, „az adni jó” érzése boldogabbá teszi az embereket.

Az adventi időszak nagyon jó alkalmat adott a jócselekedetek gyakorlására. Resztoratív kör segítségével sokat beszélgettünk a gyermekekkel a közelgő ünnepekről, a szeretetről, meggyújtottuk az adventi koszorúnkon a szeretet lángját. Varázslatos szíveket színeztek, és azzal „Jóságos manóként” megvigasztalták szomorú társaikat. Az egyik napon mindenki azt kapta feladatként, hogy otthon tegyen valami jót. Másnap nagy örömmel mesélték a jócselekedeteiket: „segítettem anyának megteríteni, mosogatni, port törölni, elpakoltam a játékaimat”- nagy öröm töltött el bennünket, ahogy hallgattuk őket. Egész héten nagyon figyeltünk egymásra, és próbáltunk sok örömet szerezni a másiknak, apró kis figyelmességekkel, a felnőtteknek pedig a szófogadással. Ajándékot is készítettek a szüleiknek, hogy ezáltal megtapasztalják „ nemcsak kapni, hanem adni is jó”. Gyertyákat színeztek, hogy hazavigyék a „szeretet lángját”. A zárókörben sok pozitív érzést, élményt fogalmaztak meg a gyermekek.
Eseményekben, élményekben, örömökben gazdag hetünk volt. A tevékenységek és beszélgetések segítségével igyekeztünk megalapozni a gyermekekben, hogy a jócselekedetek, a segítségnyújtás, „az adni jó” érzése boldogabbá teszi az embereket. A heti közösen átélt élmények a csoportkohéziót is erősítették.